Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-25 / 52. szám
16 oldal „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 52 szám. A keresztyén egyház története. Irta: Farkas József. IV. Időszak. VII. Gergelytől a reformácziőig. (1085—1517.) V. Vallásjavitási törekvések. W i c 1 i f. XXXII. Németalföldöli már a XI. században voltak egyes nők, főként özvegyek, a kik a nélkül, hogy apáozai fogadást tettek volna, vallási egyesületté alakultak áhitatoskodás és a szeretet munkáinak gyakorlása végett; s minthogy ők az egyházi külső szertartásokra keveset adtak, hanem a fősulyt az imádkozásra helyezték, azért a nép elnevezte őket Beghineknek ( imádkozók- nak). Ezeknek száma a XIII, században, midőn sokan sem az egyházban, sem a zárdái életben lelkűket kielégítve nem érezték, felettébb megszaporodott; sőt most már ezek példáját férfiak is követték s u. n. Beghard-egyesiiletekké alakultak; kőfallal körített udvarokban s itt épült kunyhókban, szobácskákban együtt laktak, együtt imádkoztak. Ezek közül ugyancsak Németalföldön, főként a betegek ápolására s a halottak eltakarításán egy külön egyesület is alakult, melynek tagjait védszentjüktó’l Alexiani, kunyhóiktól Cellita névvel nevezték; a nép pedig Lull- hardoknak vagy énekelőknek nevezte őket, mivel vallásos összejöveteleik, de különösen temetések alkalmával sokat énekeltek dudolgatiak. S minthogy ezek az igazikeresztyénségct az éneklésben, imádkozásban, irgalmas cselekedetek gyakorlásában keresték, szegényesen, egyszerűen eltek: nem volt csoda, ha az egyház élettelen szertartásai, a papok nagy gazdagsága és fes. lett életmódja ellen néha keserű panaszhangok hallatszottak ki a Begliardok kunyhóiból; a miért azinkviziczió előtt gyanúsakká lettek, többeket közőlük máglyára hurcoltak, a biblia olvasását nekik megtiltották, de a melyet ők, habár néha csak titokban, rejtekhelyeken annál buzgóbban olvastak. Ilyenforma egyesület volt a korbácsotoké, mely Olaszországban keletkezett, de a fekete halál dühöngése alkalmával (1348—1350) elterjedt egész Európában. Az ily egyesületek tagjai nagy csapatokban, siránkozva, bűnbánati énekeket énekelve és magukat folyton korbácsolva jártak városról városra s országról országra; a tudósokkal és pápákkal, kik az ő rajongásaikat fékezni igyekeztek, keveset törődtek, sőt később a pápát antikrisztusnak, a miseéneklést kutyaugatásnak s egyedül üdve- zitő erejű cselekedetnek a korbácsolás okozta vérkeresztséget tekintették. Ezek közül is sokan a máglyán végezték be életüket. Mit tehettek a szerencsétlenek róla, hogy ily szertelen túlzásokba estek? Ok érezték a vallásos élet betegségét, szerették volna azt orvosolni; de hiányoztak a tanult vezérek, kik az evangélium világánál megmutatták volna nekik a helyes utat. No de egyre virradt. Akadtak józan vezérek is. Ilyen volt Wielif Angliában, ki már a kolduló szerzetesek visszaélései, a pápák erőszakoskodásai és az egyházban eláradt babona s téves hit elleu a bibliából és az egyházi atyák írásaiból vett fegyverekkel vívta nemes harcát. Jó pápát — mondá — hiában várunk, ilyet nem kapunk; de hiszen meg is lehet az egyház igen szépén pápa nélkül. A Szentirás végtelenül felette áll minden más könyvnek; ebből kell bebizonyítani a helyescégét minden hitcikknek s egyházi szertartásnak; a mi a Szentirással ellenkezik, az mint emberi tételt s hagvomáuyt el kell vetni. Miért is elvetendő — tanította Wielif — a bűnbocsátó levél, mise, fülbegyónás, tisztítótűz, szerzetesi élet, papi nőtlenség, . 1909 dec. 25. szentek, képek tisztelete s az ií tiszteletnél a latin nyelv használata. És minthogy a Szent minden keresztyének közös birtoka, azért ezt olvashatja írenki, ésjhogy minél többen olvashassák, lefordította több barfal együtt az egész Szeut- irást angol nyelvre. Mivel Wicliyszersmind hazája szabadságáért is küzdött, fel akarván azpápa részére követelt évi adó fizetésének kötelezetsége alólatok az angol főnemesek védelmükbe vették, és ha az elleöórt átok miatt el kellett is hagynia oxfordi egyetemi tanári isát, de egyik angol főur birtokán mint lelkész nyugodtanayhatta le szemeit 1384-ben. Halnia után 31 évre a konstánczinat átkot moudott reá, ennek folytán csontjait felásták, máglyinegégették; de az általa hirdetett evangéliumi igazságokatm lehetett máglyára vetni; azok tovább is éltek, terjedtek látásukat pár évtized múlva Európa más országaiban is, külöen Csehországban érezték. VI. Húsz János és a eh- morva atyafiak. Csehország a keresztyéns<első magvait keletről kapta, távol is esett Rómától s már csízen körülményeknél fogva is nem volt Rómával annyira össlvadva, mint nyugatnak más tartománya. De meg azok közi szabadszellemü férfiak, valamint azon vallási pártok és felízetek, főkent a valdiak hívei s maradványai közül, a kik s a igék az uralkodó egyház ellen időnként felléptek, de nyugat önböző országaiban üldözőbe vétettek, számosán menekültek akkor még szabad alkotmányi! Csehországba, s a nagy kiváltul cseh fóurak jószágaira, hol menedéket találtak s eszméikezabadon terjeszthették. Inneu magyarázható meg, hogy Csel'szágbau s főként Prágában a XIV. század közepe óta folyv; találkoztak oly nagy tekintélyű papok és tanítók, kik vagv mi bünbánathirdetők, vagy pedig Írásaik által az egyházba becszott visszaélések; különösen az emberi tantételek s a papság mlottsága ellen erősen kikeltek s az ős apostoli egyház visszaitását sürgették. Ilyenek voltak p. o. Valdhauseni Kourájfl^hO), Militz János (fl374) és Janov Mátyás (fl374), kik fon szabad szellem terjesztésén, habár üldöztettek is, törheti leiekkel fáradoztak. De e tekintetben különém nagy érdemeket s örök nevet szerzett Húsz János (szül. 19), prágai egyetemi tanár s egyszersmind az ottani együk ttplom papja, a ki már mint fiatal ember a Szentirás szorgalmi olvasgatása folytán rájött. hogi a római egyház tanításai ne vágnak össze az evangéliummal; mikor pedig Wielif iratai kebe adattak (1391), ezek még inkább felnyitották szemeit s ez idői kezdve úgy templomi beszédeiben, miut világ elé bocsátó vallásos irataiban élesen kikelt a papság világias s erkölcstan életmódja, a pápaság visszaélései ellen; tanította, hogy a vals alapjául egyedül a Szentirást kell tekinteni, a szentirásból plig az tűnik ki, hogy a papok mindnyájan egyenlők, hogy a kesztyénségnek egyedüli feje Krisztus s az egyháznak láthat!' >re valamiu^az apostol’ korban nem volt, úgy ma sincs sziikséí; a gyülekezet befolyást gyakorolhat az egyház kormányzatára! a világi felsőségnek joga van a rosz- szul használt egyházi javíat a papságtól elvenni. Húsz ezen tanításait a csehek öröuuel fogadták, de a prágai egyetem tanáraiuak német szármsásu avagy a kolduló barátok közül kinevezett tanárai kárhztatólag nyilatkoztak úgy Wiclifnek, mint Húsznak tanairól, mi a királyt, Venczelt arra indította, hogy egy rendeletével <"409) az egyetem szervezetét megváltoztatta, jelesen a tanácsán a cseh születésű tanárokat, kiknek eddig csak egy szavazatit volt, három szavazattal ruházta fel, ellenben a német s leugel nemzetiségű tanároknak eddig élvezett három szavazatát eyre szállította le. így azután a pragai egyetemen Húsz szellme lett uralkodóvá; de az innen bosszúsan távozott idegen taiirok s vagy’ 5000 tanuló, Húsz nevét egész Németországbangyülöletessé tették. (Folyt, köv.)
