Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-18 / 51. szám
51. szám. 1909 dec. 18. 11. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ Regény. © !?/• •sß'» ••ß'» A szabaditó. n Irta:Gyalui Farkas. j (39. folytatás.) A falakon nagy örömmel fogadták a visszatérő királybírót, a kaput nem nyithatták ki előttünk, mert épen akkor fejezték be a kőművesek a befalazást. Csa- nády Mihály rendelte ezt el, hogy még ha akarnák se tudják az ellenségnek a kaput egyhamar kinyitni. Ledobott kötelekkel húzták fel mindhármukat a falra. Csanády hevesen kiáltotta: — Isten hozott, de most siessetek haza, mert a csőcselék arrafelé ment, én már odaküldtem a hajdúkat és diákokat. Baj nem lehet, de azért siessetek. Baló a legelső ott álló hajdú kezéből kikapta a puskáját s Lintzeghgel együtt rohant Annához. Láttuk, hogy épen idejekorán érkeztek meg. * Kolozsvár városa megszabadult tehát aSzeydi basa hadának dühétől. Yégromlását nem kerülte volna ki, ha Lintzegh János, bírája, az ő hősiességével s halált megvető önfeláldozásával meg nem szabadítja. A megsebesült Vernert félholtan szállították haza. Néhány napig feküdt fejsebében, s aztán meghalt. Anna és Baló az egész város örömujjongása közt megtartották nemsokára lakodalmukat. A tanács hivatalosan követelte Lintzegh tői, hogy az esküvő fényes legyen. A királybíró ellenkezett, de akarta ellen is hetedhétországra szóló lagzit csaptak a polgárok maguk. Soha ifjú pár boldogabb nem volt, mint Anna és Baló, ki Kolozsvárit maradt és tisztelt polgára lön városának. Lintzegh János, Kolozsvár szabaditója, hosszú életet élt. Élte végéig a város élén állott, őrizöje és védője volt a város minden polgárának. Számos követségben vett részt, számos válságos órában fordította .jóra szülővárosának sorsát. 0, ki egyszerű szücsmester voit, a városnak legtiszteltebb birájává és fejévé emelkedett, becsületes munkája, szorgalma és önfeláldozása által. Kolozsvár városa az ő bíráskodása alatt érte me«' legnehezebb napjait. Mennyi ellenség zsarolta s puszii tóttá e várost ! A folytonos sarcolások s pusztitgatá- sok kincseitől megfosztották Kolozsvárt. Erdély kincses fővárosának csupán neve maradt kincses. De néhány kincse mai napig főn maradt: polgárainak tiszta hazafiassága, szeretete és lelkesedése minden iránt, a mi hazafias s a mi magyar. Hazafiság, szellemi műveltség: ezek azok a kincsek, melyek Kolozsvárt most is ékesítik és díszére, dicsőségre szolgáltak századok óta, és disziteni fogják mindaddig, mig a magyar nemzet fennáll : örökké. (Vége.) Az Amerikai Magy. Ref. Egyesület Jegyzői jelentése 1909 nov. hóról. Tisztelt elnök ur! Az Amerikai Mag,) ar Ref. Egyesület 1909 november havi állapotáról van szerencsém a következő jelentést tenni. 1. Haláleseti és temetébi segély utalványoztatok: a 32 számú osztálynál elhalt Bodnár Imre örököseinek $850. 2. Temetési segélyek utalványoztaitak: 2 sz. osztálynál elhalt Simon László örököseinek $100, a 52 sz. osztálynál elhalt Bajusz Ágnes örököseinek $L()0, a 31 sz. osztálynál elhalt Fekete István örököseinek $100. 3. Gyermekhaláleseti segélyek utalványoztalak: a 42 számú osztálynál tag id. Veres Miklósnak $25, a 22 sz. osztálynál tag Kiss Istvánnak $25. 4. Betegsegély utal vány oztattak: 2 sz. osztálynál tag Simon Lászlónak $22.50, a 82 sz. osztálynál tag Makláry Lászlónak $10, a 33 sz. osztálynál tag Hevessy Jánosnak $17.50, a 57 sz. osztálynál tag B. Kovács Miklósnak $7.50, a 90 sz. osztálynál tag Baranyai Károlynak tag $7.50, a 20 sz. osztálynál tag Varga I. Jánosnak $10, a 12sz. osztálynál tag G-aran Mihálynak $10, a 39 sz. osztálynál tag Id. Tóbiás Józsefnek $15, a 39 sz. osztálynál tag Takács Jánosnak $10. 5. A mint a tagsági kimutatásból is látható, november folyamán 43 uj tag vétetett fel az Egyesület kebelébe: az 1 sz. osztálynál Kovács István; a 2 sz. osztálynál id. Petro András; a 6 sz. osztálynál Uornyák György; a 14 bz. osztálynál özv. Révész Mártha; a 17 sz. osztálynál Betyei Imre, Kuzmics Mátyás, Koczka Mihályné, özv. Szopko Lajosné; a 20 sz. osztálynál Kiss János, Oláh Gergely, Joó Zsigmond; a 21 sz. osztálynál Bertók Gyula, Balázs József, Balázs Jozsefné; a 22 sz. osztálynál Pallay András, Horváth István, Oláh György ; a 23 sz. osztálynál Kom- lósi János, Hagymási János, Benekek János, Bus Ferenc, Verba Sándor, Lőrincz László, Benedek István; a 39 sz. osztálynál Papszon Mihály; az 52 sz. osztálynál Gáli Istvánná; az 56 sz. osztálynál Nagy György, Dudás József, Hegedűs László, Tóth István, Tóth János, Rácz Benjamin; az 58 sz. osztálynál Papp György, Potpácz András; a 60 sz. osztálynál Fülöp Károly; a 61 sz. osztálynál Gyuricza Sándor; a 65 sz. osztálynál Krotos István; a 72 sz. osztálynál Zenész Virág József; a 76 sz. osztálynál Pogány István, Csuha István, Bertalan Ferenc; a 85 sz. osztálynál Mátyás István, Székely Dániel. 6. Áthelyeztettek; a 78 sz.-tól a 66 sz.-hoz Gál József; a 77 sz.-tól a 14 sz.-hoz Péter Magdolna; a 22 sz.-tól a 72 sz.-hoz Kiss Ferenc, Kiss Ferencné: a 21 sz.-tól a 35 sz.-hoz nt. Borsos István; a 63 sz.-tól a 35 sz.-hoz Várady József; a 7 sz.-tól a 31 sz.-hoz Kottán Dánielné 7. Töröltettek; a 6 sz. osztálynál Kulhanek János, Jámbor János, Majorcsák Mihály. Rubinc«ák István; a 12 sz. osztálynál Frank Julisky, Kisházy Mária; a 21 sz. osztálynál Kovács Imre; a 22 sz. osztálynál Darvas János; a 24 sz. osztálynál Sárdinecz István; a 37 sz. osztálynál Hofman János, Hofman József; a 41 sz. osztálynál Nagy Istvánné; a 42 sz. osztálynál B. Röczei Istv.: a 46 sz. osztálynál Petruska János, Petruska József; a 54 sz. osztálynál Breznai Imre; a 60 sz. osztálynál Mészáros Zsigmond, G. Vasváry József; a 76 sz. osztálynál Kecskeméti János. Tóth
