Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-04 / 49. szám
49. szám 1909. dec- 4. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja" 7. oldal. EGYHÁZI ELET. A South Bendi magyar ref. egyházban az elmúlt hónapban kereszteltettek; Czakó Benj imin ref. és Ignácz Verona g. kath. szülők leánya Mária névre. Keresztszülei: Hidasy .József és neje. Simon Albert és Jóesa Ilona ref. szülők leánya Ilona névre. Keresztszülei: Kompár István és neje. Szabó Bálid és Bukó Mária ref. szülők leánya Sarolta, Ilona névre. Keresztszülei: Idb. Szabó András és neje. Imry István és Varga Zsuzsanna ref. szülők leánya Erzsébet névre. Keresztszülei: Gresó Ferenc és neje. Temetés. Eltemettetett Czakó Benjamin és Ignácz Verona két kora szülött leánya. Az egyik halva született, a másik alig 1 napi életben maradása után magához szóllitotta az Ur. Temetésök volt 1909. nov. 11-dikén a rokonok és jó szomszédok őszinte részvéte mellett. Egyházi énekkar mulatsága. Szépen sikerült bemutató estélyt rendezett az itteni református énekkar az ismeretes Turner Hallban. Az estélyen nagyszámú érdeklődő közönség jelent megs vígan töltött el néhány órát. Az estély mintegy 225 dollár jövedelmet hozott s ezzel elértük azt, bogy énekkarunk kissé bátrabban tekinthet a jövő felé. Énekkarunk látva a nagy közönség szives pártolását ezután még fok- szottabb buzgalommal igyekszik azon, hogy szép hi vatásának megfeleljen. Egyházi életünk szép fejlődésnek örvend November havában az egyház tagok száma 18 taggal szaporodott. Édes örömmel tekintünk a szépnek ígérkező jövő felé, mely azt engedi remélnünk, hogy rövid idő alatt meghaladjuk a 150-et. Munkaviszonyok szintén kedvezők. Itteni gyárakban a munka erősen főijük. Majd mindenhol esti 9 óráig dolgoznak a munkások. Némely gyárban valósággal munkáshiányt szenvednek. Helyesen cselekednének tehát mindazok, kik elhagyott, egészségtelen helyeken dolgoznak, e szép városba költöznének, a hol ma már mintegy 7 ezer magyarzág lakik. Philadelphia, Pa. Kedves és megható módon nyilvánult a hívek szeretető nt. Schodle Gv. Adám a búcsúzó lelkész iránt az elmúlt vasárnap. Gj’ermekek, egyháztagok és jó barátok gyűltek össze ezen alkalommal, hogy „Isten hozzád“-ot mondjanak a lelkésznek kit Isten végtelen bölcsessége máshova szólít munkálkodásra. A lelkész kibuc3uzója után a gyülekezet elénekelte a 134. zs. III. versét. Utána a vasárnapi iskola növendékei sorakoztak, kiknek nevében Stefin Lajos a v. iskola pénztárnoka búcsúzott el, ugyanakkor Patakja Margitka nyújtott át egy fehér rózsákból kötött csokrot, végtelen bájjal. Utána Kultsár Ferenc a presb. legidősebb tagja a ki az egyh. pénztárnoka is beszélt, méltatván a távozó lelkész fáradozását. Azután Martha Piroska az egyh. egyik széphangu tagja az egyh. nevében nyújtott át egy gyönyörű csokrot, szépen átgondolt meleghangú beszéd kíséretében. Azután Raffay Pál énekvezér az ifj. egylet nevében búcsúzott ugyanakkor Matisz Mariska egyh. tag egy nemzeti szinü szallaggal átkötött óriási csokrot nyújtott át. Végül Fazekas István az egyh. curátora lelkes szavak kíséretében egy piros selyem pénztárcát — az egyh. által ajándékozott összeggel — nyújtott át a búcsúzó lelkésznek. Szem nem maradt szárazon s ez a legnagyobb bizonyítéka annak, hogjr a távozó lelkész munkája nem volt hiábavaló és hogvT a hívek szeretete elkíséri őt hosszú útjára erősit.\c őt az Ur kertjében való munkálkodásra. Dayton, O, Egyházunk buzgó elöljárói a novemberi kollek- tálás alkalmával 74 dollárt gyűjtöttek össze egyházunk részére. — A legközelebbi napokban adakoztak még a következők: E. H. Herr szénkereskedő $3.50, Lőrinc Miklós S3, V. Vince István 82, Hegedűs János és Stiebert Gusztáv egy-egy dollárt. Keresztétől tetett Tamaska József ev. és neje Kocsis Erzsébet ref. helybeli szülék leínva Erzsébet; keresztszülei Keserű József és neje Siszler Anna helybeli lakosok. Házasságra léptek Angi Imre ref. és Lukács Viliin g. k. hajadon helybeli lakosok. Tanuk: Kender István és Ríezkövi Géza. Temettetett ifj. Cseh Gyula és neje Gyurkovics Viktória két hetes leánygyermeke Emma Klára. Nyugodjék békén. Ha Isten velünk: ki lehet ellenünk ! ? Templom alapkő felavatás Uniontownban. Olyan ünnepély folyt le Uniontownban, Pa. 28-án vasárnap, a milyen még nem volt Amerikában, a melyiknek a lefolyása is páratlan volt a maga nemében. A reformátusok templomot építenek. S ez a templom építése összehozta az egész környék magyar- ságát. McKeesporttól a \V. Virginiai Sebratonig képviselve volt minden nagyobb magyar lakta hely. Eljöttek a reformátusok úgy mint a katholikusok vagy más vallásfelekezetüek, mindazok a kikben magyar vér csörgött, mindazok a kik igyekeztek kidomborítani azt, hogy a magyar olyan nép, a melyiket kell hogy megbecsüljön minden nemzetiség kivétel nélkül, legyen az angol, vagy bevándorlóit. S szükséges is volt most erre. Ezen a vidéken igen nagy számmal élnek bányákban s gyárakban, kox kemencékben dolgozva honfitársaink közül, de azért még sohasem tűntek fel, sohasem igyekeztek megismertetni magokat az amerikaikkal, sohasem történt meg, hogy ilyen egységességet, ilyen nagy'erőt mutassanak ki s ezáltal is igyekezzen ugv az itteni, mint az otthoni magyarság nevét, fényét becsiitétét emelni. Ez volt az első eset. Ez volt az első alkalom, ahol nemcsak hogy megakarták mutatni, do meg is tudták mutatni az erőt, az egybehangzó szeretetet, az egymás iránt való önfeláldozást. Megdöntötték azt a rósz felfogását az angoloknak, hogy mi csak a szolga nép vagyunk, s hogy nem érdemiünk mást, mint a legkíméletlenebb s leghitvánj’ább munkát s lenézetést. Ezelőtt többre becsülték ezen környéken a szlávo- kat mind bennünket. Amikor tisztelettel említették meg a tótokat, rólunk csak úgy emlékeztek meg, mint a kik a szlávoknál sokkal sokkal lejebb állanak. Ezzel az ünnepélylyel, ezzel a hatalmas arányú kirukkolással azonban kivívtuk a becsületet s ma ezen a szénkerületen nem beszélnek másról sem az angol újságok, sem az egj'esek csak a magyarokról, az amerikaiak mint arról a nagyszabású kirukkolásról, arról ez európai szabású ünnepélyről a mely itt Uniontowban a magyarok részéről lefolyt. A hétfőn reggel megjelent angol lapok úgy a Morning Herald, mint a Standard és a többiek lapokon tárgyalják ezt a még sohasem látott ünnepélyt s mindannyian megegyeznek abban, hogy máskép kell kezelni azokat az idegen népeket, m Iveket a sors idehoz közzéjük. Maga az ünnepély lefolyása- programúi szerint megegyezett azzal mit előre közölt a lap. De uj volt az, hogy a programmot végre hajtották. Már vasárnap korán reggel jöttek a különböző irányból induló villamosokon az utasok. Hét órakor már fel volt öltözve a negyven magyar huszár s nyalka lovaikon ott vágtattak ötös és tizes csapatokban a város utcán, hogy mindenfelől gyűjtsék összefelé a megérkezőket. A mint a legelső huszár feltűnik nagy lett a sürgölődés a vásosiak között, mindenki sietett az utcára, hogy a még sohasem látott huszárokban gyönyörködhessenek. Az egész vonalat elállotta a sok ember s nehezen várták, hogy mi i * lesz ott tulajdonképen. Közben aztán egyre-másra hozta a villamos a megérkező egyleteket. Legelsőnek érkezett a W. Virginiai Sabrattonból érkező Leisenringeni egylet nyolcadik osztálya. Azután sorban jöttek- A Leisenringeni anya-egylet vezettetve Mató János ur által. Az második fiók Elek András elnök által, a 2-ik Kruse Ferenc, 3-ik Szabó József, 4-ik Vámos Miklós, 5-ik Nagy N. (Vége köv.)
