Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-20 / 47. szám
47. szám. 1909 now 20. C> oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” ÖRÖMHÍR. 1909. november 28. s (Olvasd el Pál apostolnak a Rómában lakó keresztyénekhez Írott levele XIV. része 10—21 verseit.) Aranyige: ,.Jó húst nem enni, bort nem inni; vagy valamit egyebet nem cselekedni, a melybe a te atyádfia megütközik, vagy megbotránkozik, vagy meg- erőtlenül.“ (Rom. 14 : 21.) Idő: 57 v. 58-ban Kr. u. Hely: E levelet Pál apostol Corinthusból irta Rómába. A mai leczke. Ha az uj testamentom lapjait figyelmesen tanulmányozzuk, bizonyára ráfogunk találni ama levelekre, melyeket Pál apostol részint az 5 általa megalapított, részint pedig a már fennálló gvüleke etekhez intézett. Mindezen levelek arról tanúskodnak, lmgy Pál apostol valóban egy hitében rendithetlen, kősziklája volt, van és lesz az egész keresztyén világnak. Leveled en most gyengéden, majd az igaz meggyőződés velőt rázó hangjával beszél. Mint valódi keresztyé 1 eml er int, gyengéden figyelmeztet, majd félelmet nem ismerve szórja a vádat most egyik, majd másik nagy hatalommal biró személyek elé. Mai alkalommal felvett leckénkben egy nehéz kérdés feletti vita jut Pál apostol fülébemely kérdés nem kevés kellemetlenséget okozott a rómaiak gyülekezetében. Hogy a kérdés hivatalos avagy magán utón jutott Pál apostolnak tudatára, azzal a római levél nem tesz említést. Arról van szó ugyanis: miért kárhoztatod a te atyád fiát? . avagy te is miért állítod semminek a te atyádfiát. Szent hitünk tanítja, hogy felebarátainkat szeretnünk kell mint magunkat, jól tenni azok kai, kik háborgatnak avagy gyűlölettel vannak irányunkban. Első pillanatra kissé különösnek látszik ez. Vájjon hogyan lehetséges az, hogy kik gyűlölettel vannak irányunkban, azokkal jól tegyünk? Igen, ez lehetséges, és ebben rejlik az igazi, valódi keresztyéni szeretet. Sokszor és sokfeleképpen bebizonyított igazság, hogy azokkal, kik irányunkban gyűlölködéssel vannak, a szép szó s a jó tett által a gyülöködés elhárítható. Különben is, nekünk, kik Krisztus követőinek tartjuk magunkat, felebarátaink iránt gyűlölettel lennünk, vagy azokat éppen semminek tartanunk, nem szabad, mert ez teljesen ellenkezik a keresztyén tudattal. Mi módon mondhatunk mi Ítéletet embertársaink felett egy vagy más dologban, holott egy az Ur, a ki mindenkinek cselekedeteiről számot vészén. Hányszor nem történik meg az életben, hogy némelyek, levetkőzve minden Isten s ember iránti kötelességet, kik jogról, ember — baráti szeretetről alig bírnak némi csekély fogalommal, s fájdalom, az ilyenek között vannak legtöbbnyire azok, kik legszigorúbban Ítélkeznek embertársaik felett, s azokat a legiszonyúbb átkokkal, kárhoztatásokkai illetik, holott meg vagyon irva: Te kicsoda vagy hogy másokat ítélsz? ... Ne Ítéljetek, hogy ti is ne Ítéltessetek! Mert a minő Ítélettel ti Ítéltek, olyannal ítéltettek! Leckénk második felében szintén egy komoly dologról van szó. Mint látjuk, Pál apostol az étel és ital okos használatáról beszél, s inti hallgatóit, hogy Istennek országa nem ételben és italban áll, hanem igazságból, békességben és a Szent Lélek által való örömben. Úgy az étel mint az ital Isten teremtménye az emberek használatára, sőt az isteni gondviselés által erre lett rendelve. Tapasztalhatjuk azonban, hogy az ételek és italok használatában a szerfeletti fényűzés, versengés a mai korban igen el van terjedve. Szinte senki sincs, a ki, ha van rá módja, ne keresné kedvét lakomák készítésénél, teste gondozisánál, lakása építésénél a költséges pompában; a ki a fényűzés minden nemében nem akarna első lenni a többiek között. Es mindezeket a keresztyéni s zabadság palástjával takargatják. Azt mondják, hogy ezek közömbös dolgok. Tán megengedhető, hogy közömbös dolgok, de akkor közömbösen éljenek is velők, azaz súlyt ne fektessenek reájuk. Más különben a hol gőgösen kérkednek velők, a hol fényűzően pazarolnak, ott a vétkek fertőzeti tapadnak hozzájuk. A közömbös dolgok között nagyon jó megkii- lömböztetést tesz Pál apostol, midőn ezt mondja: A tisztáknak minden tiszta, a tisztátlanoknak, a hitetleneknek azonban semmi sem tiszta, miután mind értelmük, mind lelkiismeretük tisztátlan. Az élvezetekben elmerülni és dobzódni, észt és lelket a jelen gyönyöreivel lerészegiteni, és mindig és újabb zajos élvezetek után áhifozni, mindezek Isten adományainak helyes használatávalellenkeznek. Fel kell azért hagyni a mértéktelen vágyakkal, a szertelen tékozlással, le kell mondani a hiúságról és gőgről, hogy Isten adományait tiszta lelkiismerettel és tisztán használhassunk. Tanulságok. 1. Tartóztasd meg a te nyelvedet a gonosztól, és a te ajakidat, hogy ne szóljanak csalárdságot. (XXXIV. Zsoltár 14.) 2. A folytonos élvezetből származó unalom utoljára mégis a leggonoszabb valamennyi közt. Örömeinket fokozzuk, ha velők gazdálkodva élünk. (Rousseau.) 3. Éljünk, éljük az életet! Ámde éljük eszünkkel: Éljünk minden percentet, S utóbbra is tegyünk el! Kisfaludy Károly. 4. A lehető legnagyobb szerencsét sem a magától mindent megtagadó, sem az örömökben undorodásig úszó nem találja fel, hanem az, ki lehető legtöbb keserű érzések eltávoztatása mellett mérsékelve, még édes gerjedelmekkel is örvend [(Széchenyi.) So Bend. Ind. BERTÓK BÉLA, ref. lelkész.
