Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-23 / 43. szám

43 szánj. 1909 október 23. ..Amerikai Magyar Refoimíiusok Lapja“ 7. oldal. EGYHÁZI ELET. Uniontown, Pa. Lapunk 41-ik számában közölt uniontown-i egyházi hírre vonatkozólag dr. Móricz B. Dezső, ref. lelkésztől a következő levelet kaptuk: Nagytiszteletü Szerkesztő Ur! Becses lapja folyó hó 41-iki számában egy czikk jelent meg az uniontown-i magyar kálvinistákról- Ehhez a czikkhez sze­retnék egjr pár helyreigazító megjegyzést tenni. Hogy ki irta a czikket, nem tudom, de látszik belőle min­denesetre a jóhiszeműség s hogy czélja a magyarság előmozditása és felrázása. De látszik belőle az is, hogy az illető nem ismeri a helyzetet s nincs tájékozva az itteni magyar reformátusság ál­lapota felől. Ezt az egyházat Székely Sándor jelenlegi columbus-i, O. ref. lelkész alapitotta a hívek legnagyobb lelkesedése mellett. A lelkesebbek vele jártak plézről-plézre, hogy összegyüjtsék a kál- vinistaságot s ahol csak értesültek az egyház megalapításáról, mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel ölelték fel a kérdést és csatlakoztak az egyházhoz. A lelkesedettséget legjobban bizo­nyítja az, hogy abban a nehéz munkaviszonyban, amikor csak­nem mindenfelé az éhenhalással küzdött a nép, itt egy év alatt körülbelül ezer dollárt gyűjtöttek össze az egyház czéljaira, ter­vezve, hogy rövid idő alatt szép templomot építenek. Az egy­házmegye Red Stone presbytery szintén a legnagyobb szeretet­tel ölelte fel a munkát s úgy erkölcsi, mint anyagi támogatásban részesítette a missiói munkát- Ezalatt az idő alatt az isteni tisz­teletet Uniontownban a Second Presbiterian Church-ben tartot- tották, egy igazán fényes angol egyházban, melyet Rev. Dr- W. S. Bowman, annak az egyháznak a lelkésze, a legnagyobb szere­tettel adott a magj'arok rendelkezésére. Később, mert az isteni tisztelet ideje az angolok isteni tisz­teletének az idejével egybe esett, Székely Sándor tiszteletes ur egy sokkal alkalmasabb templomot keresett és talált s azóta az isteni tiszteleteket állandóan a Salvation Army templomában tartjuk, melyért rendes havi dijat fizetünk. Sohasem történt meg még az, mióta ez az egyház szerveztetett, hogy az isteni tiszte­letet akár egy pinczében, akár egy magán lakásban tartották volna meg. Székely Sándor tiszteletes ur nem azért ment el innen, mintha a hivek nem vették volna buzgósággal körül vágj’ egyházi mun­kájában nem haladt volna szépen előre, hanem azért, mert ez az állás nagyon terhes, a hivek mindannyian más-más plézen lak­nak, a látogatás igen fárasztó s ő sokkal nagyobb reményekkel volt az iránt az egyház iránt, melybe meghivatott s megválaszta­tott. Az az egyház templommal bir, a hivek tömörebben vannak s úgy hitte, hogj' szervesebb munkát lehet ott végezni. Amikor elment, a hivek mindannj’ian fájdalommal vették tudomásul tá­vozását és még ma is a legnagyobb szeretettel emlékeznek meg róla. Mikor én ide megválasztattam, ismertem teljesen a helyze­tet. Tudtam, hogy mily nehéz munkája volt elődömnek, tudtam, hogy a hivek lelkesedtsége az egyház iránt páratlan. Azóta dol­gozunk tőlünk telhető szorgalommal, a hivek lelkesedettsége Is­ten szent egyháza iránt a legteljesebb, közöttünk a legnagyobb egyetértés uralkodik s a hivek áldozatkészségét legjobban az mu­tatja, hogy ezalatt a négy hónap alatt az egyház részére igen szép telket vettünk Uniontown egyik legforgalmasabb helyén, a Connellsville Streeten s a bankban több, mint két ezer dollár készpénzünk van, az egyházmegyétől szintén három ezer dollár segélyünk s ha az Isten megsegít, a jövő hónap utolsó vasárnap­ján egy igen lelkes alapkő szentelési ünnepélyt tartunk. A ma­gyarság lelkesedéséről elitélöleg beszélni nem lehet, nem akkor, amikor olj'an híveink vannak, mint Dienes János, B. Kovács Já­nos, Szűcs Ferencz, Ladányi János, Pankotay István és János, Dienes Ferencz, József és Gyula, Nagy Bálint stb., stb., kik mindannyian 50 és 450 dollár közötti összegekkel segítették az építendő egjTázunkat. Ahol ilyen lelkesedettség van a hivek között, ott csak a leg­nagyobb büszkeséggel beszélhetünk a magyar lélekről. Azt lehet mondani, hogy nincs az egész környéken egy ember sem, aki legalább valamennyivel is ne járult volna egyházunk pénztárá­hoz. Hisszük, hogy meg is segít bennünkat a jó Isten és alap- kőletételi ünnepélyünkön megmutathatjuk az egész világnak, hogjr nem vagyunk méltatlanok sem a magj’ar, sem a kálvinista névre. Egj'házunk presbyteriuma élén Dienes János kurátorral és Szűcs Ferencz pénztárnokkal a legméltóbb helyet foglalhatják el majdan az amerikai magyar református egyházak presbyte- riumai között. Ami pedig az itteni tót, jobban mondva cseh reformátusok ügyét illeti, arra nézve is tévedésben van az iró. Az egyház­megye eg\r missionariust tart itt az idegen nemzetiségűek között, egy cseh papot, ki jobbára a csehek és tótokkal foglalkozik. Fel­adata inkább az, hogy a katholikusok közül térítsen át a refor­mátus hitre- A missió hat év óta működik és a hat év alatt si­került 28 tagot fogni, kik inkább leányok s szegénj’ tót atyafiak. Ennek a 28 embernek épit most égj' igen szép goth-stj’lü temp­lomot a First Presbyterian Church azzal a hittel, hogy a szép templom vonzani fogja a hivek ezreit. Segélje meg az Isten őket ebben a reménységökben, de igv az ő ügyöket a mi ügyünkkel összehasonlítani nem is lehet. Ok magok egy centet sem adnak az építéshez, nem is lesz a nevükön a templom. A templom a First Píesbjüerian Church tulajdona lesz s csak használatra ad­ják oda, de el is vehetik, amikor akarják. A mi templomunk el­lenben a mi nevünkön lesz. Egyedül az Uniontown és környéki ref. magj’arság nevén, a telek is arra van táblázva, ugv hogy birtokjogunkban soha senki stm háborgathat majd meg ben­nünket. így áll tehát a mi ügyünk s nem ugv, amint az említett szám­ban közöltetett. S eszerint büszkén doboghat mihden honfitár­sunknak a szive, kik e szent munkánk iránt érdeklődnek, nem halt ki a mi keblünkből sem a kálvinista hit, sem a magj’ar nem­zetiség érzete. Csak az Isten tovább is tartón meg mindannyiun­kat s hczza, vezesse hozzánk még azokat is, akik eddig velünk nem voltak­l)r. Móricz B. Dezső. ref. lelkész. \ Alpha, N. J. A harang- és orgona-avatásról irt tudósítá­sunkhoz még a következőket jelentjük: A hatalmas táborrá felgyülemlett ünneplő közönség a zenekar és a II. Rákóczy Ferencz Egylet fenségesen szép zászlóival az élén járta be egész Alphát. Majd pedig a templom elé érve, megálla­podott, hol az egyház lelkészének vezetése mellett, a jelen volt lel­készekkel s gyülekezettel elénekelte a 65-ik zsoltár első versét, mely után a zenekar Szózata a honfiakat az elhagyott háza meg­szentelt rögei iránti hűségre intette, a harang zúgása az isteni tisz­telet megkezdésére s a templomban a szivekbe ható orgonaszó hit- hüségre buzdította Istennek gyermekeit. A felette ünnepélyes isteni tiszteleten az egyház javára s meg­erősödésén szakadatlanul buzgólkodó lelkész, tiszt. Pompl Rudolf mellett Jezerniczky Aladár new yorki és id. Hamborszky Gyula scrantoni magyar lelkészek vettek részt, előbbi kenetteljes beszédé­vel avatván fel az orgonát és a harangot, utóbbi ünnepi be­szédével. Utána Rev. R. Pollock P. L. D- allentowni s Rév. James Moore D. D. pliilipsburgi lolkészek tartottak buzdító, lelkes be­szédet magyar testvéreikhez. Az isteni tisztelet a gyülekezet,, Csen­(Folytatása a U-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents