Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-23 / 43. szám
2. oldal. 43. szám. 1909 okt. 23. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” A hét kenyeres kosár. Fordította: Nagy Iliire, ref. lelkész. _____ , ' ! *■ Müllér Henrik, rostocki ev. lelkész, ki'a 17-ik század közepén élt, sok épületes könyvet irt, amelyeket még ma is gyönyörűséggel olvashat az ember. így pl. Márk-VIII. rész, 8. verséről: „evének azért és inegelégedének és felszedek a megmaradott darab kenyereket hét kosárral“, szintén nagyon tanulságos és vigasztalással teljes értekezést irt e czim alatt: „A hét kenyeres kosár“. A munka elé bevezetésül e szavakat irta: ,, Kedves olvasóim!. Eddig is ettél és megelégedtél és mégis gyakran csüggedve kérdezted: hol vegyünk kenyeret? Adok hát neked hét kenyeres kosarat, amelyekben találsz táplálékot és vigasztalást“. Ezt a kis értekezést közöljük mi itt, amelyből kitűnik, hogy azoknak a kenyeres kosara sohasem üres, akik az Urban bíznak, nevében hisznek és parancsolatéit követni készek. “ Az első kenyeres kosarat szorgalmas kéznek hívják. Dolgozzál! Orczádnak verítékével egyed a kenyeredet! Ezt parancsok! az Isten Ádámnak. Ne támaszkodjék senki az égre, azt hívén, hogy sült galamb repül a szájába. Ha Ádátn ültet, Éva öntöz, akkor ád az Isten áldást. Aki dolgozik, annak kenyere van; ha nem is telik meg vele az egész tartomány, megtelik a markod; ha nem csordul, csöppen. Három derék ifjú — mind a három pásztor volt — kiknek a pásztorság nem sok dolgot adott, azt gondolta, hogy jó volna valami mellékes foglalkozás után nézni; hozzá láttak hát a fakanál- faragáshoz. Eleinte bizony lassan és tökéletlenül folyt a munka, alig tudtak naponként egy kanalat faragni; de álhatatosságukat siker koronázta, később már 3—4 darabot is faragtak, ami már egv-két garast jövedelmezett; mikor pedig már jól betanultak, egy ember ">0—60 darab kanalat faragott egy nap alatt, ami igen szép jövedelmet hajtott. Ezt látva a falu népe, valamennyi kedvet kapott a fakanál-faragáshoz, úgy, hogy most nemcsak az a falu, de egész vidéke kanál-faragásból él. Igaz is, amit bölcs Salamon mond (Példah. 4.): „Ki cselekszik álnok kézzel, szegénnyé leszen; a gyors munkásoknak kezek pedig meggazdagitja őket“. A második kenyeres kosárnak megelégedés a neve. Fogadd szívesen a keveset is, akkor mindig lesz valamid. Megelégedettnek lenni a legnagyobb nyereség. Nem hoztál mitgaddal semmit a világra, nem is viszel el innen semmit. Ha beéred kevéssel, az Isten is többet ad. Ne kényeztesd el magadat, a kenyér és viz elég jó táplálék. Miért van az, hogy sok háznál nincs kenyér? Azért, mert az emberek nem tudják kevéssel beérni, nem becsülik mega keveset. Soknak nem tetszik a közönséges étel és ital; pecsenye és jó bor kellene nékik s ez adja aztán a koldusbotot kezükbe. Luther Márton, kortársaink tanúsága szerint oly kevés étel lei- itallal beérte, hogy szinte csodálatos volt; beérte egy kis boringgel s emellett nagyon jó egészségnek örvendett. Egy indiai hittérítő kis kunyhóban lakott, amelyben alig állhatott egyenesen; ebédje egy tányér rizs és kevés főzelék volt, öltözete egyszerű fekete gyapjúszövet s emellett hittérítői munkáját kitünően és buzgón végezte. A harmadik kenyeres kosár nem más, mint a takarékosság. „Szedjétek fel a maradék darabokat, hogy semmi ei ne vesz-, szén“, parancsoló Jézus, példát adván a takarékosságra. Becsüld meg a morzsát, az is Isten áldása; ha meg nem becsülöd, nem lesz egész kenyered. Sokszor könnyelműen elveted a maradékot, a morzsát, pedig egy szegény éhező embert jól tarthatnál vele. Add oda a morzsát a szegény Lázárnak s az ő imája áldást hoz read. Légy takarékos, de nem fösvénységből, hanem azért, hogy többet adhass az éhezőknek. Oherlin, a hires lelkipásztor, aki annyi jót tett, egyike volt a legtakarékosabb embereknek. Egy darabka madzagot, dióhéjat vagy papirost sem hagyott eldobni s ugyancsak megdorgálta a vendegeit, ha asztalánál kenyérdarabokkal dobálóztak. De azért égy cseppet sem volt fösvény; jövedelmének nagy részét á szegényeknek adta. Negyedik kenyeres kosár a könyörülő szeretet. Ha azt akarod, hogy kenyered meg legyen áldva, add azt a Jézus kezébe. Jézus mindennap elmegy ajtód előtt valamely Lázár alakjában. Most éhezik és kenyeret kér, majd szomjazik és inni óhajt, máskor mezítelen és ruhát kér. Ha igy jő, adj neki; a kegyesszivü szegény áldása házadra száll, bizonnyal tudom. Az Üdvözítő megszegte a kenyeret és a kenyér megszaporodott. Szegd meg az éhezőnek kenyeredet és megsokasodik; minél többet adsz, annál többet ad néked az Isten. Némely embernek nagy vagyona elvész és miért ? Mert nem könyörült az éhezőn. Aki semmit sem ad, az semmit sem kap és amije van, még azt is el veszti. Az ötödik kenyeres kosarat úgy hívják, hogy: Isten igéje. Minden gazdaságnak, minden áldásnak forrása az Isten igéje. Ha házadban az Isten igéje van, akkor ott az áldás soha ki nem fogy. Tápláld lelkedet Isten igéjével, lelki eledellel s Isten gondot visel testednek földi eledeléről. Honnan van az, hogy sok házban nincsen kenyér ? Onnan van, mert nincs szeretet az Isten igéje iránt. Egy keresztyén tanító szolgája igy szólt urához: Amit Isten igéjéből tgdok, azt az ön házában tanultam, hisz az előtt nem tudtam semmit. Amióta az Isten igéjét ismerem, megelégedett ember vagyok. Régebben kétannyi bér sem lett volna elég, hogy magamat és családomat ellássam; de az Isten igéje leszoktatott a henyeségről, az ivásról, a rossz társaság kereséséről. S azóta az üdvösség utján járok és családommal együtt megelégedetten élek. A hatodik kenyeres kosár neve: a hit. Amint hiszed, úgy történik veled. A hit nem aggódik, hanem Krisztusra bízza gondjait. A hitetlen mindig töpreng s ezzel azt éri el, hogy Isten megszűnik gondoskodni, mert ő maga akar gondot viselni. Hiába való az aggódás. Nem hiszed-e, hogy az Isten atyád ? Minden gyermekről az atyja visel gondot, te rólad is a te mennyei Atyád! Hiszen végre is hiábavaló dolog az, hogy magadat aggodalmakkal kínozod; hisz minden gondoskodásoddal se növelheted magad egy araszszal sem nagyobbra. Isten kiszabta a te darab kenyeredet és azt nem növeled meg aggodalmaddal. Ha nincs pénz erszényedben, mag a padláson, kenyér a konyhában, van Isten, aki gondot visel. Végül a hetedik kenyereskosarat, mely mindig tele van, imádságnak és hálaadásnak nevezzük. Az imádság hozza le számodra mennyből az Isten áldását s hálaadással küldöd vissza, elismervén, hogy Istentől vetted. Bizonyára kérdezted már sokszor, hogy miért nincs kenyere ,sok családnak? Azért, inert nem imádkozik, hanem annál több átkot hallasz; s az átok elűzi a? áldást. Sok ember azt mondja: hiszen imádkozom én, de nem használ semmit. Ezeknek azt feleli Jakab apostol: „Kéritek és nem veszitek el, mert nem jól kéritek, hogy a ti kivánságtokra költsétek“. Tanulj igazán imádkozni és légy a könyörgésben állhatatos. * Ez volna hát kedves olvasóin a tapasztalat és a szentirás szerint a hét kenyeres kosár és mind a hétnek meg kell lenni a házadban, ha azt akarod, hogy jól legyen dolgod. Ha egy hiányzik, mind hiányzik; ahol megvannak, ott van az Isten; s ahol az Isten jelen van kegyelmével, ott nincs szükség; még a hollók és angyalok is táplálnak téged.
