Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-09 / 41. szám

41. szám. 1909. okt. 9.

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja”

3. oldal.

jf TARCA. H

Régi diákbüntetések.

Irta: dr. Dé' áni Kálmán, rcf. tanár----- II.

Aki oktalanul és könnyelműen esküdözni szeretett, azt három dénár birsággal szoktatták le róla. Tiltott dolog volt a Bodrogban is fürödni vagy a folyón csolnakázni, mert akit rajtaértek, azt tiz dénárra büntették meg az élvezetért. De a legnagyobb, ötven dénár volt a büntetése annak, aki békés időben és helyen fegyvert hordozott magánál, lövöldözött vagy mást efélére rábeszélt vagy kénvszeritett.

11. Aki lesbe állott, hogy valakit megverjen vagy megvagdaljon, azt bezárták. így járt a tolvaj és csaló is, ,,ha a szőlők és kertek termését elhordja“, vagy megcsal valakit.

12. A testi fenyítékek között három volt szokásban: a megbo. tozás, meg vesszőzés vagy virgácsolás és a megkorbácsolás. Utóbbi *büntetéssel illették a fajtalankodót is és az ismételten tolvaj- kodót.

Büntetésszámba ment

13. a kirekesztés a collatióból, vagyis az együttes önképzőkör’! működésből

14. A hivataloktól és

15. A tanítványoktól való megfosztás.

16. Az intézetből való eltávolítás és

17. A kicsapás.

Akit több Ízben lopáson értek, aki árulkodott, hamisan vádaskodott, Istent k iromolta, visszaesés esetében kicsapták az iskolából, sőt rendesen előbb meg is korbácsolták. Kicsapatása előtt megbotozásra Ítélték, akit összeesküvésben, fölkelésben, az iskolán kivid is lázadás szitásában találtak bűnösnek. A testi fenyíték alkalmazása általában szinte kegyetlen színben tünteti föl régi iskolánk fegyelmezési módszerét. De meg kell gondolnunk azt, hogy ez időben a botozás szél télien-hossz, than, a polgári és katonai törvénykönyvben is helyet foglalt.

Több különböző időből ismeretesek és még a XVI-ik századra is visszanyúlnak a pápai református főiskola törvényei. Ez iskolának alapítása a sárospatakival egy időre esik. A keletkezése után ötvenhét évvel 1588-ik évben dívott büntetések a következők voltak:

1. A Signum vagy fezula nevű szégyentábla viselése teljesen azonos a nagyenyedi szokással. Különben ez a büntetés némely intézetben még napjainkban is szokásos.

2. Pénzbírság egészen 100 dénárig; a mi a többi intézeteknél sokkal magasabbra rugó bírságot illeti, az a helyi viszonyokban leli magyarázatát, amennyiben a Dunántúl vagyonosabb elemekből került ki a diákság.

3. Megdorgálás.

4. Nyilvános megróvás.

5. Iskolakövetés. A sárospatakiaknál szintén divott büntetésnem, a protestánsoknál szintén szokásos egyházi büntetés az

u. n., eklézsiakövetés mintájára.

6. Megcsapatás vesszővel vagy pálezával az iskolapadon vagy inegbuKtatva.

7. Kicsapás (inhonestus exitus), melynek becstelenitő volta megvesszőzésben (poena virgarum, állott. Mert a 20-ik pont

szerint: ,,Senki, aki a mi növendékeink sorába és azok csoportjába felvétetett, az év végezete előtt sehová más helyre el nem mehet, kivéve azt az esetet, ha valami tisztességes hivatalra becsülettel meghivatott. A meghívott, aki az év e'teltével máshová távozik, habija világos jeléül, rövid köszöntő beszéddel vegyen a nagyteremben búcsút. 11a peoig megtörténnék, hogy valaki hálátlannak mutatkozik és titkosan, illetlen mó Ion távozik el, az ilyen a többi növendékektől űzetve megveeszőzve (virgis caesu ;) hnc-nit- tassék el és ut.lnna megbélyegző iris küldessék.“

1789-ben hozták a szorgalom nélküli tanulókra szabandó büntetéseket. Ilyenek voltak:

1. Az érdemfokozat leszállítása, sőt az illetőnek napokra, hetekre, esetleg az egész tanévre alsóbb osztályba való visszahelyezése.

2. Mint testi fenyíték szerepelt a vesszővel és pálezával való megcsapatás.

Erre vonatkozólag olvastuk: „Közönségesen rendeltetik, hogy a gyöngébbek vesszővel, a nagyobbak pálezával bűntetteinek. Ifa a hibát csak kevesen tudják, „csak magánosán“ két tanító és az inspektor jelenlétében szabták ki a büntetést, mig ha nyilvánosságra jutott vagy ismételten elkövetett bűn fenyítéséről volt szé, akkor a többi tanulók jelenlétében és színe előtt történt meg az igazságtétel.

A kilencz évvel későbbi törvények már több változáson mentek át:

1. Ismét szerepel a pénzbírság.

2. Törvénnyé vált a szigorú megdorgálás.

3. A legációtól való megfosztás.

4. Az elzárás kisebb-nagyobb időre; de e büntetés kiterjedhetett egy hétre is, kenyéren és vizen való koszttal.

5. Aki az elzárásba nem nyugodott bele, a reá kiszabott büntetést kitölteni vonakodott vagy a börtönben rossz magaviseletét tanúsított, azt egyszerűen vasra verték.

6. Megvesszőzéssel büntették a káromkodót.

7. Mint büntetés szerepel a bocsánatkérés (deprec.iti >), m l v után vagy előtt fél napi ideig elzárva volt az illető. Súlyosabb büntetések voltak végöl:

8. a nyilvános megvesszőzés és

9. a kicsapás.

Feltűnő, mily erős változtatást eszközölt a pápai iskola a maga fegyelmi szabályain, mily nagy a különbség az 1789-iki szelíd, humánus eljárás és az 1798-iki szigorúság közölt. Az első, valószínűleg a franczia felvilágosodásért, a II. József elveiért való lelkesedés hatása; nem is egy évtized azonban megmutatte, hogy még nem válnak be az uj intézkedések, hogy a franczia társadalom mindent fölforgatni igyekszik s hogy szigorúságra, még a régebbinél is erősebb fegyelmezésre van szükség.

Az ősi kálvinista intézmények között első helyen áll a debre- czeni főiskola. Keletkezése ennek is 1549-re nyúlik vissza. Természetesen már megalakulásakor a XVI. században meg voltak az iskolának a maga törvényei, de ezek korunkra nem maradtak fenn. Csak a későbbi, a XVII. és XVIII. századbeli törvényekről tudunk, amelyeknek alkotásánál bizonyára amazokat is figyelembe vették. Ez ismeretes törvényeknek a wittenbergi egyetem 1571-iki és a sárospataki iskola 1621-iki fegyelmi eljárása szolgált mintául. Újat nem igen találunk intézkedéseikben, legfe’jebb az egyes fokosatok megállapításában található változtatás, de a lényeg ugyanaz. E büntetési fokozatok voltak:

1. A megdorgálás.

2 A nyilvános feddés, megrovás, bocsánatkérés, megkövetés.

(Folyt, köv.)