Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-02 / 40. szám
6.- oldal. Az első keresztyén gyülekezet. (Folytatás ás vége.) Hasonló elbírálás alá esik a „püspökség“ (episzkopé) értelme. Jelentése éppen ezért csak Jézns feltámadása után az akkori gyors eseményekhez arányított elég hosszú idő múlva birna nyomatékkai a szervezés bizonyítására. Jézus munkáját szem előtt tartva, sokkal hűbb kifejezés lett volna ez is: Krisztus kiválasztotta tanítványait, hogy bizonyságot tegyenek róla, mint ez: Krisztus kinevezett püspököt a gyülekezetnek. Arról is meggyőződhetünk, hogy az egyházak központi szervezése nem modern dolog, ha csak Caecilianus Cipiián koráig megyünk is vissza. A chorepiskópok, metropoliták, pátriárkák a központosítás elvét érvényesítették, mely legmagasabb fejlődését a pápaságban érte el. Térjünk át a másik, a csak amerikában végzett lelkész czik- kére. Evvel ugyan durva, személyeskedő jellegénél fogva nem lehet érdemlegesen foglalkozni, de amennyiben a személyes vonatkozások elkerülhetők, az alábbiakban megemlékezhetünk kisebb részéiül. Feltűnő legelőször is az az állítás, hogy „eddigelé a XX. század kilenczedik évéig abban minden theologus megegyezett, hogy az élő egyetemes keresztyén egyházat Jézus alapította. “ Más egyellek mellett a történelemben való járatlanságnak a bizonysága is ez. Nyissuk meg az utat a kételkedők előtt az ő búvárkodására pl. e kérdéssel: honnan eredt a megkülönböztetés a látható és a láthatatlan egyház között? Mivel védték az egyház korrupcióját a fölkent papi rendek, mikor az egyház annyira sülyedt, hogy a legbotrányosabb bűnök melegágya lett? Az eredmény rávezeti az érdeklődőt, hogy igenis sokan és sokszor tették vita tárgyává: Jézus alapitotta-e az egyházat? De ha nem is tették volna, akkor sem egyeztethető meg a ke- resztyénség szellemével az a durva felháborodás, mely e czikk- ben van, egy uj, általa eddig még soha nem ismert vélemény vagy igazság hallatára Még kevésbbé egyezik meg e szellemmel az az igyekvés, hogy egy feltételezett igazságnak beigazolását régi és uj könyvek sorai közt keresse! Hát el tudja-e valaki hitetni egv függetlenül, önállóan gondolkodó emberrel, hogy mert valamelyik állítás támogatására sok hires Írónak, doktornak, tudósnak müveiből odaiktat egy csomó czitátumot, azért az állítás igaz, ellenkező esetben pedig eretnekség? Nem az antikrisztiánus irány előhir- nöke-e ez az eljárás? S ez még mind nem elég. Van abban a czikkben ennél még végzetesebb botlás is. Olvassa csak el ki-ki figyelmesen a következő, szóról-szóra átvett sorokat: „Jézus nem alapított egyházat, tehát a keresztyén egyház nem isteni alkotás, hanem emberi mii, mint a Singer Building vagy a Lake Shore vasút line a magyar hazai képzettség csodálatos megnyilatkozása, mely a keresztyén egyházat egyszerre megfosztja isteni alapjától s emberri alkotássá teszi, mert bármennyire kiváló emberek voltak is az apostolok és tanítványok, mégis csak emberek voltak s az emberek szellemi alkotása ép oly múlandó, mint a testi alkotás“. Tudod-e, nyájas olvasó, mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a biblia sem isteni alkotás! Nincs isteni alapja származásának, mert nem Jézus irta! Az apostolok és evangélisták pedig bármilyen kiváló emberek voltak, szellemi termékük múlandó, bizonytalan. E szerint tehát az egyház csalhatatlan (!), mert Jézus alapitá és épité, a biblia pedig nem Isten beszéde, hanem — hogy az idézett czikk hasonlatát megtartsuk — olyan emberi mii, mint a Lake Shore vasúttársaság 40, szám. 1909 okt. 2. üzleti levele. Ezt jelenti. Mégis Írója a bibliából bizonyítja az egyház isteni eredetét! Hát nem érdekes észjárás ez? És ez a czikk bélyegzi eretnekséggel azt az embert, aki Jézus egyházalapi- tását el nem ismerheti, mert nem talál rá okot. Minek tartsuk akkor az ő előadását? Szándékos irónia könnyelmű játékának, mely nem törődik Jézus tanításainak s a nyomában támadt keresztyénségnek az Istent és az embert egymástól el nem különítő dicső igazságával. „Isten tibennetek, ti pedig Istenben“ — erre redukálható a legtökéletesebb kijelentés. Az Isten az emberekkel, az emberek által munkálkodik az emberekért. Az uj-testameritomi irók lelkét az Isten lelke vezette és erősítette meg az igazságban; Isten lelkének ihletésére nyilatkozott meg lelkűk, mikor prédikáltak vagy írásban örökítették meg Istentől nyert tanításaikat. A biblia tehát isteni eredetű. Emberi, egyszerű nyelven Istent tárja elénk és Istenhez vezet. S ha a biblia lehet isteni eredetű anélkül, hogy Jézus irta v.olna, miért ne lehetne az a keresztyén egyház is a Jézus személyes alapítása és építése nélkül? A dr. Pressensé müvéből kiszemelt idézetről megjegyezzük, hogy az sem egyezik meg a czikkiró álláspontjával. Ő nem az élő, egyetemes keresztyén egyházat érti Jézus megalapított munkájának, hanem a szellemi egyezséget. Dr. Zenos egyháztörtének, kiszakított soraira is ez áll. A leglényegesebb rész természetesen a fordításban ki is van hagyva, mert éppen ez mondja, hogy ő az „egyház“ alatt lényegileg szellemi társaságot ért, ami az egyetemes és élő keresztyén egyház fogalmától elég távol esik. Végül kár volna figyelmen kívül hagyni a többi, e helyen fel nem sorolandó fogyatékosság mellett ezt a kérdést: „halála után vált (t. i. Jézus) főpappá pár esztendővel, utólag emeltetvén az apostolok által e rangra? Mert főpap csak egyházban lehet.“ Erre pedig pedig ez a feleletem: Valamint Jézus nem az egyházban lett főpappá s nem az apostoluk emelték e rangra, hanem az ü főpapi munkája, azonképpen nem is volt e munkának az egyház a színhelye Az Isten és az ember kiengesztelődéseért történt tökéletes főpapi áldozat nem az egyházban, hanem a Golgothán volt. Együgyű következtetés az tehát, hogy ha Jézus főpap volt, egyházban kellett lennie s egyenesen az 0 általa alapított egyházban. Különben nincs kifogásunk senki meggyőződése ellen és nem Ítéljük el azokat, akik Jézus egyházalapitásához ragaszkodnak. Egyáltalán személyeket nem bántunk s nem reméljük, hogy megbántva érezze magát bárki, akinek tudományos nézetét nem helyeseljük. De nem gondoljuk, hogy bölcs dolog volt világi hírlapban durva problémát kovácsolni olyan kérdésből, mint a fenti, annyival inkább sem, mert evvel meg nem bolygatjuk ma már a keresztyén vallás lényeges tanításait s mert a tudományos nívón álló modern gondolkodás úgyis ezt visszhangozná: „Tudjuk, hogy az Ur Jézus maga nem alapitott egyházat, hanem az O evangéliuma alapján a tanítványok tömöritették egyházba azokat, kik az Ő evangéliumát hitük és cselekedetük zsinór mértélté ül elfogadták s ennek bizonyságául az O nevére megkeresztelkedtek“. (Lásd Ref. Lapja 33-ik szám, 4. oldal.) Beaver Falls, Pa. Bogár Lajos, ref. lelkész. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“
