Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-02 / 1. szám
1. szám. 1909 január 2. “Amerikai Magyar Reformátusok Lapja’ 7. oldal. IDŐSZÁMÍTÁS. Az idő egyenletes futásában ugyan nincsenek szakaszok és megállóhelyek, mert az olyan, mint egy végtelen hosszú egyenes fonál, melynek se kezdete, se vége nincs, mégis az ember, hogy az ő véges életében valamihez fogódzani és számítani tudjon, különböző szakaszokat vett fel az időben. A legáltalánosabban elfogadott szakasz az időnek az a része, a mely alatt a föld a nap körül való útját befutja, a melyet csillagászati évnek neveztek el a tudósok. Ez az idő azonban, a különféle kiindulási pontok szerint, különböző. Az egyenlítő alatt az úgynevezett tropikus csillagászati év 305 egész nap és 5 óra, 48 perez és 46 másodpercz. A csillag év ennél nagyobb, a hold év pedig kisebb. XIII. Gergely pápa, ki a különböző időszámításokba rendet akart hozni, Lilius Alajos csillagász ajánlatára 365 nap, 5 óra 49 perez és 16 másodperezben állapította meg az év hosszát, Minthogy azonban a gyakorlati életben az úgynevezett polgári év szerint, vagyis a csillagászati évben foglalt egész napok szerint számíthatunk, a polgári év hossza 365 nap és minden negyedik esztendőben, mikor a fenmaradt órák, perczek és másod- perczek egy egész napot tesznek ki, a polgári év hossza 366 nap. Ez az év szökő évnek neveztetik. Minthogy azonban igy minden 4-ik esztendőben valamivel többet számítunk és ez a többlet körülbelül 400 év alatt már három napot tesz ki, azért a százas évek közül csak minden 400-ik a szökő év. így történt, hogy az 1900-ik év nem volt szökő év. A külömböző népek kezdettől fogva különböző időszámítással éltek s ma sincs a földön egyféle időszámítás. A hinduknál többféle időszámítás volt divatban. Náluk egy év az istenek egy napja és egy éje volt és 360 emberi év volt az istenek éve. Általában a hold járása szerint 12 hold-nappal számítottak és minden harmadik évben egy hónappal hosszabb volt évük. Az egyiptombeliek 365 napos évet számítottak, melyben 12 harmincz napos hónap és 5 kiegészítő nap volt. Az egyiptombeliektől származik a hét napból álló hét. A babilóniaiak és persák előbb igen hiányos hold-év szerint számítottak, később Dselal-Eddin sah nyolez csillagász ajánlatára az évet 365 nap, 5 óra, 48 perez és 48 másodperezben állapította meg s attól kezdve az év 365 napból, minden 4-ik pedig 366 napból állott az ő időszámításukban. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a persák igen kitűnő csillagászok voltak. A zsidók korán ismerték a hetet, évük 12 hold- napból állott, mely 6-féle volt, volt 353, 354, 355, 383, 384 és 385 napos évük. Az időszámítás kezdete, amint azt Hillél rabbi Krisztus születése után 358-ban megállapította, a világteremtés ideje, mely szerintük, Krisztus születése előtt 3760 évvel történt. így a zsidók ez éve az 5669-ik a világ teremtése után. A görögök i’s hold-év szerint számítottak és négy évenként egy 30 napos szökő hónappal többet vettek egy évnek. Később ezen még valamit javítottak. A görögök nem ismerték a hetet, hanem a 30 napos hónaljban három dekad-ot (10 nap) vettek fel. A rómaiak Numa Pompilius alatt (Kr. e. 717) 355 napos 12 hónapból való évet fogadtak el és minden második évben febr. 23-ika után egy 23 napos szökő hónappal számítottak többet. A rómaiak éveiket Róma városépítésétől (Kr. e. 753) kezdették. Az ilyen időszámítás miatt Kr. e. 47-ben már 67 nappal maradtak el a csillagászati tropikus évtől, azért Julius Caesar elrendelte Sosigenes hires egyiptomi csillagász javaslatára, hogy ezután 365 napból álljon az esztendő és minden 4-ik év 366 napos szökő év legyen. Azonban az ilyen 365 és 4 napos közönséges polgári év és a csillagászati év, 365 nap, 5 óra, 48 perez és 46 másodpercz, között minden évben 11 perez és 14 másodpercz a különbség s ez a különbség minden 129 esztendőben egy napot tesz ki. így a tavaszi napéj egyenlőség, melyet a niceai zsinat (Kr. u. 325) a husvét pontos megállapítása miatt márczius 21-ikére tett, valóban egy nappal korábbra esik minden 129-ik esztendőben és megzavarja a husvét megállapítását. XIII. Gergely pápa azért 1582-ben, mikor az úgynevezett juliáni (Julius Caesar) időszámítás miatt, melynek éve hosszabb mint a csillagászati év, már 10 nappal maradt el a hus- vétot megállapító tavaszi napéjegyenlőség, elrendelte, hogy 1582 október 4-ike után október 15-ike legyen. Ez a Gergelv-féle időszámításnak, a melyről előbb szó- lottunk, kiindulási pontja. A Gergely-féle naptárt lassan mindenütt elfogadták a keresztyének, csak a görög katholikusok maradtak a juliáni vagy ó naptár mellett s igy ők ma már 13 nappal maradtak hátra, azaz 13 nappal később van az ő márczius 21-éjük, s igy husvétjok és pünkösdjük is, mint a miénk. A keresztyének a Jézus születésétől számítják az esztendőket. Jézus, mint azt a tudósok megállapították, Róma város építése után 747 évvel született, a régi keresztjének, illetve Dionysius Exigus apát (Kr. u. 532) megállapítása szerint s a hogy mi is számítunk, 753 évvel. így tehát 6 évvel kevesebbet számítunk tulajdonképen, mint a mennyit Jézus születése után számítanunk kellene. Youngstown, O. HANKÓ M. GYULA ref. lelkész.
