Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-18 / 38. szám
6. oldal. 38. szám. 1909 szept. 18. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ Az első keresztyén gyülekezet. A Reformátusok Lapja közleményei szigorú ellenőrzés alatt állanak. Megnyugvására szolgálhat ez a körülmény a lap olvasóinak, mert. meggyőződhettek a felől, hogy nem akármilyen hirlapi anyagot kapnak előfizetési pénzükért. Nagy hírlapoknál is előfordul a tévedés, gyakran helyreigazítás nélkül, hiszen az emberi gyarlóság természetes eshetősége ez, de a Reformátusok Lapja müveit olvasóinak igazságszeretete ilyen esetet nem szivesen tűrne el. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az olvasók meg ne ismertessenek a különböző, egymásnak teljesen ellenmondó véleményekkel is. Ezt igazolja az a czikk is, mely a Ref. Lapja 36-ik számában „Az első keresztyén gyülekezet“ czimmel megjelent s a korábban közölt czikkek egyikéből kiválasztott ama néhány sorból álló véleményre reflektál, melynek lényege ez: az Ur Jézus maga nem alapított egyházat. A trentoni „Magyar Hírlap“ is csak Amerikában végzett lelkész közölt erre vonatkozólag egy czikket Hámborszky Nándor Pál aláírásával és felelősségére. Mindkét czikk oly sok vigyázatlan állítást foglal magában, hogy alig lehet belőle néhányat megmenteni a Jézus szellemében gondolkodó mai protestantizmus számára. Legalább bizonyitják-e a tévedésnek vélt állítás ellenkezőjét? Vizsgáljuk meg sorba e czikkek tartalmát s lássuk meg, mit bizonyítanak. Kezdjük a Refoim.tusok Lapjában közölt czikk pontjaival. Mindjárt az idézetet követő első mondatban azt olvassuk, hogy „az egyéni nézeteknek el kell némulniok, ha a Szentirást, mely utóvégre is megdönthetien, megszólaltatják.“ Számtalanszor tapasztalt közönséges tény, hogy a biblia úgy szól, ahogyan megszólaltatjuk, Ezelőtt pl. 80 — 100 évvel igaz meggyőződéssel bizonyították a bibliából a rabszolgaság rendszerének jogosultságát és Isten kijelentett akaratának tekintették a rabszolgaságot. Ma alig tudunk eléggé csodálkozni, hogyan volt ez lehetséges. Ugyanez áll sok lényeges fontosságú kérdésre is. A bibliát nem értették, ergo nem értelmezték helyesen. Ma is azt tapasztaljuk, hogy a biblia nem azt tartalmazza minden emberre nézve, amit önmagában véve tartalmaz, mert az egyénnel szoros összefüggésben van s értéke az egyén természete és felfogó és Ítélő képessége szerint változik. Több egyénben vannak közös jellemvonások, melyek ösz- szehozva a bibliával, közös eredményt mutatnak, de amennyiben eltérők az egyének, eltérő ez a hang is, mely a biblia és az egyén találkozása után szólal meg. Az egyénre pedig óriási átalakító hatása van annak a körülménynek, hogy a biblia nem egyedüli forrása az isteni kijelentésnek, ami arra ébreszti az öntudatos hívőt, hogy a többi kijelentésnek is tulajdonítson fontosságot s hozza összhangba a bibliai kinyilatkoztatással. Aki csak a bibliát ismeri, az nem ismeri a bibliát s nem is szólaltathatja meg helyesen. A tudományos kutatás, nyelvészet, régiségtan, bölcsészet, lélektan stb. sokban könnyítette meg -Jézus tanításainak teljesebb megismerését, amelyeket a Mester nyilatkozata szerint nem lehetett mind kifejteni az apostolok előtt, mert el nem hordozhatták. Nem az a fő dolog tehát, hogy a bibliát megszólaltassuk, hanem hogy helyesen szólaltassuk meg, ami részben egyéni, részben ismeretkörünk fogyatékosságai miatt bizony nem könnyű feladat. De ha hozzáfogunk, fel kell használnunk minden világosságot, amit bárhol találunk s e fény mellett kell megvizsgálnunk a biblia tanításait: S minthogy ezeknek a tanításoknak tekintélyét belső értékük adja meg, t. i. az igazság, melyet nyújtanak, ezen az alapon jogot követelhet bárkinek egyéni véleménye is Az ilyen vélemény nem egyszer vitte előbbre az egyházi és közvéleménynek az igazságtól távolabb eső állásfoglalását s éppen ezért elnémitása nem helyes. A czikk a következő mondatban azt állítja: „Az evangélium szerint reformált egyház tanítása az, hogy Anyaszentegyházat maga Jézus alapította meg.“ Nem tudom, milyen dokumentumok igazolják ezt a feltevést, mert a legtöbb ilyen egyház, akár partikuláris, akár egy egész vallásfelekezetet felölelő intézmény, teljesen a kíváncsiskodónak józan eszü Ítéletére bízza e kérdés eldöntését s hivatalos tanításait tárgyaló katekizmusaiban fel sem említi.' S ha némely része tanításai közé is veszi, nem olyan értelemben használja az ,,e g y h á z“ kifejezését, mint azt napjaink fogalmai szerint alkotjuk össze a jelen korban létező egyházak által nyújtott adatok alapján. Korántsem állítom evvel azt, hogy nem akad olyan theologiai intézet vagy tanár vagy lelkész vagy keresztyén egyházi mü, mely ennek a felfogásnak a képviselője. De ez talán csak nem az általános egyház s amit hirdetnek, nem az egyház tanítása ? Históriai szempontból ítélve a keresztyén vallást, azt sem mondhatjuk, hogy annak Jézus az alapitója. Szorgalmas kutatás rávezet benne a különféle vallásokból és irányokból átvett elemek felismerésére, melyek mellett a legfőbb adományozó, lényének legtökéletesebb része maga az Üdvözítő. Örökké emlékezetes hegyi beszédében Ö maga tanitá: „Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvényeknek és prófétáknak eltörlésekre. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy azt betöltsem. “ Meghagyta, megtartotta a régi vallást és életével, önfeláldozó, megváltói munkásságával azt az igazságot, mely régen szavakban nyilvánult, a tettek magaslatára emelte. Az ó-testamentom nyelvezete ilyen: ,,E:t mondja az Ur . . . “ Az uj-testamentomé: „Ezt tette az Ur . . .“ A keresztyén vallás magában foglalja a judaizmust és többet, fenségesebbet ennél. íme a párhuzam: „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: ne ölj, mert valaki ölend, méltó az ítéletre. Én pedig ezt mondom néktek: ha valaki haragszik az ő atyafiára ok nélkül, méltó az Ítéletre“. Az ó-testamentom Jézus evangéliumának előkészítője. Ott találjuk meg az „Isten országáénak eszméjét, mely -Jézus tanításainak központja; ott találjuk meg az Istentől küldött Megváltó reményét és sok csiráját a keresztyén vallás erkölcstanának. Az Isten-fogalom, az emberiség megváltását kereső szent és szerető Atya ott is személyes lény, a bűnről, a világról, az emberről való tanítása sem ellenkezik a keresztyén felfogással, csak éppen fejlettlenebb. A keresztség előképe ott van a zsidó körülmetélkedésben, az áldozathoz kötött eszme is felujul az uj- testamentomi Ur-vacsorában. Pál apostol utal is erre. Ezért azonosították, sőt még azonosítják ma is sokan a keresztyének közül a keresztyén vallást a judaizmussal, ezért mondják mások, hogy a keresztyén vallás a zsidó vallás reformácziója. Újabban, különösen a német theologusok, synctetisticus vallásnak veszik a keresztyén vallást, mert a zsidó, ássyr, ős-örmény elemeken kívül Jézus idejében is már hajlott a görög és római hatás absorbeálására Azóta s mindig barátságosan fogadta a maga kebelébe az uj igazságokat s ma sem lehet azok elöl elzárni azt, mert „semper réformari Sebet“, azaz folyton reformálandó. Nem lehet e helyen részletesen fejtegetni a keresztyén vallás összetételét, de ebből is látható, hogy Jézus, bár a legfőbb helyet foglalja el itt, nem lehetett uj vallásnak az alapítója, mert a ke- resztyénség nem uj vallás, régi vallást pedig habár tökéletesített, ez nem tette őt vallásalapitóvá. Az említett czikk Jézust ezen kívül a keresztyéni egyház alapítójának is állítja lenni, amit evvel a bibliai idézettel bizonyít: „Te szikla vagy és e sziklára építem fel az én Anyaszentegyhá- zamatl“ Ennek a versnek sokféle magyarázata közül ez a legkezdetlegesebb. Beaver Falls, Pa. Bogár Lajos, (Folyt. köv.) ref. lelkész.
