Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-11 / 37. szám
37. szám 1909. szept. 11. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 5. oldal. Tudakozzátok az Írásokat. YaSÍrilíip, szept- I2. „Légyen az Urnák akarata“ (Cselekedetek könyve, XXI. rész, 14. vers). Pál apostol téritői utjábó) Jeruzsálembe indult; útközben megáll Cze'zareában is, hogy Filepet meglátogassa. Sokan oda gyűltek, hogy lássák az apostolt, eljött Ju- déából Agabus próféta is, ki mikor meglátta Pált, vévé annak övét és az ő kezeit és lábait megkötözvén, mondá : ,,E férfiút, akié ez az öv, eképen kötözik meg a zsidók Jeruzsálemen és adják a pogányok- nak kezekbe.“ Akkor a jelenlevők mindnyájan kérték Pált, hogy ne menjen Jeruzsálembe és mert Pál nem engedett nekik, keservesen sirának. Pál pedig igy szóla: „Én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok az Ur Jézusnak nevéért.“ Azért a többiek engedvén néki, az mondák: „Legyen az Urnák akarata.“ Aki bízik az Urban, nem fél semmitől és nem ijed meg senkitől, hanem megnyugodva mondja: Legyen az Útnak akarata. Pál apostol nem félt a zsidók haragjától, mert tudta, hogy ha megkötözik is, vagy ha megölik is, nem tesznek vele mást, mint amit tettek az Ur Jézussal; de nem ölhetik meg a lelket, hanem csak a testet: legyen meg hát az Urnák akarata! Hát mi bennünk van-e hit; hogjr igy szóljunk az élet szenvedéseiben?! Hétló, szept. 13. „Aki pedig megtartja a törvényt, óh mely boldog az!“ (Példabeszédek könyve, XXIX. rész, 18. vers)A legnagyobb törvény, mely egj'ben a többieket is magába foglalja, a szeretet. A szeretet törvényének betöltésére jött az Ur jézus is s hogy megmutassa, mint kell az embernek e törvény alatt boldogságot keresni és találni. Azért nem vagyunk mi boldogok, mert nem ismerjük a sze- retetet, vagy ha igen, akkor is csak magunk iránt gyakoroljuk azt s igy nem a helyes utón járunk. Azért vagyunk boldogtalanok, mert szeretetlenség, gvülölség, irigység és boszu lakoznak szivünkben. Ugy-e, fáj nekünk, ha valaki minket gyűlöl; nem jut-e eszünkbe, hogy a gyűlölet, melylyel ellenségünknek mondott testvérünket üldözzük, annak is fáj? Amit azért nem akarunk magunknak, mért akarjuk másnak?! Milyen szép volna az emberek földi élete is, mennyi boldogító örömet találnánk itt, ha megtartanék a törvényt, a szeretetnek örök törvényét! Kedd, szept- 14. „Mindenestől fogva nevekedjünk abban, aki Fő, tudniillik a Krisztusban' (Pál levele az Efézus-beliekhez, (IV. rész, 15. vers). Krisztus a mi mesterünk, aki példát adott az emberi életre: ha igaz emberi életet akarunk élni, Ót kell követnünk, Benne kell nevekednünk. Azt tanítja a Mester, hog\7 Isten a mi Atyánk és mi az Ó gyermekei vagyunk, tehát egymásnak testvérei. Ha Isten a mi Atyánk s Tőle száll reánk minden áldás: nekünk Ót teljes szivünkből, teljes elménkből és minden erőnkből szeretnünk kell: Benne, mint gondviselő Atyában, teljes reménységgel bíznunk kell. Ha egymásnak testvérei vagyunk, egymást testvéri szeretettel szeretnünk és egvmás javát szives jóakarattal munkálnunk kell. így élünk e, igy nevekedünk-e a Krisztusban ? Szerda, szept. 15- „Ne Ítéljetek külső ábrázat szerint, hanem igaz Ítélettel Ítéljetek“ (János ev-, VII. rész, 24. vers). Igen hamar és könnyen Ítéljük meg embertársainkat, azért igen gyakran tévedünk s tévedésünkkel magunknak is, másoknak is kárt okozunk- ítélünk pedig a külső szerint és szeretet len kíméletlenséggel, elfeledvén, hogy a milyen mértékkel mi mérünk másnak, más is csak olyan mértékkel mér nekünkítélünk a külső szerint; pedig semmi sem könnyebb, mint az ilyen ítéletben csalódni. Az emberek ugyanis egymás gyöngéit ismerik s sietnek felhasználni: hízelgéssel, az üres szeretetnek mutogatásával csalják egymást. Egy jó szó, egy mosolygó arcz sokszor lett verme a könnyen Ítélkezőnek; barátságtalan arcz és hideg beszédek gyakran szembe állítanak az igaz emberrel. ítélünk kíméletlen szeretetlenséggel és szerzünk magunknak ellenséget ok nélkül, ki hasonlókkal fizet nekünk csakhamarÍtéljünk igaz Ítélettel, tehát szeretettel. Csütörtök, szept. 16. „Meg ne vesd az ajándékot, mely te benned vagyon*' (Pál I levele Timótheus-hoz, IV. r., 14. vers). Minden embernek ad az Isten valami ajándékot, hogy azi a maga s mások javára használja: kevés ember van pedig, aki Isten ajándékait megbecsülné és igazán használná. Imé, egy ifjú, aki az élet örömeinek mértéktelen élvezetében fecsérli el egészségét és ifjúságát, hogy megrövidített napjainak végén keserűséggel gondoljon bűnére. Imé, egy férfi, aki a teste javáért való szorgalmatos munka miatt még a hetedik napon sem pihenhet, késő vénségében látja meg, hogy nemcsak kenyérrel él az ember. Imé, egy nő, akit az Isten szépséggel áldott meg s arra teremtett, hogy legyen egy családnak angyala, erkölcstelenségével elpusztítja nemcsak szépségét s feldúlja nemcsak mások életét, hanem a maga lelkében is kárt vall. Imé a rest, akinek bár volna ereje, még azzal sem törődik, hogy munkájával magát és övéit eltartaná, terhe a szorgalmas embereknek, kizsákmányolója és megutáltatója a könyörületes szeretetnek„Meg ne vesd az ajándékot, mely te benned vagyon!“ Péntek, szept. 17. „Óh. seregeknek Istene, hallgasd meg az én könyörgésemet“ (Zsoltárok könyve, LXXX1V. r. 9. vers). Nincsen senki az emberek között, akinek ne volna valami baja, melyben őt az emberek jóakarata sem segítheti meg; hova fordulna, kihez menne máshoz a gyenge ember, ha nem a hatalmas Istenhez, ki meg tudja hallgatni a könyörgést és erős, hogy segítsen az Ő hozzá fohászkodón. Ék ebben általában egyet értenek az emberek, mert ha addig eszükbe sem jutott az Isten, bajaikban Tőle kérnek segedelmet. Ue nem jól van ez igy, Istenhez nemcsak akkor kell fordulnunk, mikor bajban vagyunk, hanem egész életünkben, életünk minden dolgaiban Istennel járjunk, lakozzunk: Az élet előszám- lálhatatlan javaiért, Istennek áldásaiért adjunk hálát neki; az örömben ne feledkezzünk el Róla, hogy a szenvedésekben is velünk legyen az Ó kegyelme. így az élet bajaiban nem mint a kétségbeesettek, hanem bizalommal és reménységgel könyöröghetünk Hozzá, hogy meghallgasson. Szombat, szept. 18- „Mi haszna vágjon, atyámfiái, ha valaki mondja, hogy hite vagyon; cselekedetei pedig nincsenek ?“ (Jakab levele, II- rész, 14. versiKülönösen mai napság sokan vannak szemforgató farizeusok, akik mindig az ő nagy és erős hitükre hivatkoznak, de akik hitük gyümölcseit csak üres szavakkal mutogatják- Ismerhetünk mi is olyanokat, kik magasztalják hitüket s akik külsőleg, hitük gyakorlásában, a sok beszédű imádkozásban, az egyház parancsolatainak való engedelmességben tündökölnek; de akik még sem a Krisztuséi, mert nincsenek jó cselekedeteik s nincs szivükben szeretet, melj'ből a jó cselekedetek származnak. Ne emlegessük a mi hitünket, hanem mutassuk meg a szeretet cselekedetei által, hogy van hitünk, mert csak ez tart meg minket. És ne feledjük, hogy ha van hitünk, akkor nem lehet, hogy gyűlölködjünk és szeretetlenséggel üldözzük testvéreinket. Akinek füle van a hallásra, hallja meg e beszédeket! Youngstown, O. Hankó M. Gyula. ref. lelkész.
