Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-24 / 30. szám
4. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 30. szám. 1909 julius 24. Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁNVI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Július M. Mankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. P. KARSANYI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: Ui (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $9. Half year $1.50. & .......... - -Ji cA no az iskolában. Nemzetek fenállását, felvirágzását, népek boldogulását inkább biztosítja a mivelődés terjedtsége, mint a miveltség nélküli nyers erő. A test nyers ereje arathat ugyan győzelmet, de tartós — nemzetek előhaladását eredményező — jólétet csak a lélek miveltsége, a tisztult elme biztosíthat a népeknek. Ezért képezi minden nemzet vezérlő tényezőinek legfőbb gondját a népnevelés fejlesztése s ezzel a közmivelődés emelése. Amint szilárd, tartós épületet jó fundamentumra lehet csak emelni, úgy valamely nemzeti állam kiépítésének biztos alapját a népiskola adja meg. Ezért bir elsőrangú fontossággal egy nemzet életében a jól vezetett népiskola. Ez fokmérője az általános miveltségnek. És tán sehol a világon — és itt még Németország sem képez kivételt — nincsenek olyan magas színvonalon álló népiskolák, mint az Egyesült Államokban. Amit más nemzetek hadügyi kiadásokra áldoznak, azt Amerika a népnevelésre fordítja. Az ifjú és gazdag Amerikának nincsen ezifra ármádiája, nincsenek aranygalléros és kardcsörtető ingyenélői, mint más népeknek, de vannak olyan népiskolái, amelyek tökéletes voltuknál fogva díszére válnának bármely dicső múlttal biró miveit nemzetnek. Azt hiszem, bátran állíthatom, hogy Amerikát a jól szervezett és vezetett népiskolák tették naggyá és erőssé. E téren Amerika túlszárnyalta a vén Európát és e téré nővé a vezető szerep az egész világon. Es ha az okokat vizsgáljuk, hogy minek és kinek tulajdoníthatják, köszönhetik az amerikai iskolák magas szintjüket, csakhamar rájövünk, hogy e nép határt nem ismerő áldozatkészsége mellett első sorban a nőnek, a nőtanitó lelkiismeretes és odaadó működésének. Tudvalevő, hogy az amerikai iskolákban a nevelést és tanítást majdnem kizárólag a nők vezetik. Vannak, a kik e fölötte fontos kérdést csak úgy felületesen kezelvén, azon nézetüknek adnak kifejezést, bogy az amerikai iskolában a tanító szerepét csak azért tölti be a nő, mivel a férfi inkább a jobban javadalmazott pályákra lép, ezt a működési kört tehát anyagi tekintetből mellőzi. Lehet, hogy igy van, de én kételkedem e vélemény igazságában. Ha e nemzet sorsának intézői úgy találnák, hogy a férfiak a tanítási pályára alkalmasabbak és rátermettebbek a nőknél, bizonyára találnának módot is arra, hogy őket e pályára terelnék. De nem teszik. Mert jól tudják, hogy a nevelői és tanítói pályára első sorban a nők hivatvák. A nő szivében és lelkében az idealizmus nem szalmaláng, hanem állandóan égő tűz, el nem fojtható őserő, amely nélkül jó tanítót képzelni nem lehet. A tanítói hivatal nem mesterség, működése nem robotmunka, hanem lángoló hazaszeretettől ösztönzött ideális tevékenység, amelyet férti sohasem fejthet olyan arányban, mint a nő, akit e szerepre rendelt, e működési körre kijelölt az isteni gondviselés. A nő kristálytiszta és nagyratörő lelke minden iránt fogékonyabb, ami nemes és magasztos; hite erősebb, érzései nemesebbek, gondolatvilága fenköltebb, szeretető lángolóbb, úgy a neveléshez, mint eszményi dologhoz is fogékonyabb az érzéke, tisztultak!* a. felfogása, mint a férfinek. Az amerikai tanítónő mély tudásával, magas színvonalú szak- képzettségével, bámulatos energiájával, veleszületett szeretetremél- tóságával lebilincseli az apró embert, rabjává teszi, belopózik annak picziny szivébe, s ott lankadatlan akaraterővel olyan ember- feletti munkát végez, amelylyel a miveit világot csodálatba ejti. Ez nem frázis, ez nem üres beszéd, ez nem tömjénezés, ez a tiszta valóság. Ezért alkalmazza Amerika a nőt az iskolában, tehát nem anyagi érdekből, hanem tudatosan, számításból. S ezek a gyenge nők csudás eredményt értek el, ezeknek a lelkes honleányoknak köszönheti Amerika nagyságát, erősségét, gazdagságát. Ezek az apostollelkü nők csepegtetik milliók szivébe a haza- szeretet szent tüzét, ezek a magasztos nők oltják milliók elméjébe az ismeret és tudás égi lángját. Nem bánná meg Magyarország, ha e téren Amerika példáját követni. Yoó Károly, tanító. —
