Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-03 / 27. szám
27. szám. 1909 julius 3. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 3. oldal. Washington György. (1732—1799.) Azon nagy napra, 1776 julius 4-ikére emlékezve, melyen az Amerikai Egyesült Államok, mint önálló és független köztársaság, megalakult, lehetetlen elfeledkezni arról a férfiúról, aki ezért a legtöbbet tett s aki ennek a legelső elnöke vala. Washington György emléke ezzel a nappal együtt örökké élni fog a hálás amerikaiak s minden szabadságszerető nép szivében. Washington György, az északamerikai Egyesült Államok függetlenségének meg- alapitója s első elnöke, szül. Westmoreland grófságban (Virginia) 1732 febr. 22., meghalt Mount Vernon birtokán 1799 dec. 14. Atyja, egy jómódú ültetvényes, korán elhalt és igy a gyermek nevelése anyjára. Ball Máriára volt bízva. 15 éves koráig a wil- liamsburgi iskolákat látogatta, azután gazdasággal foglalkozott. Midőn a franciák és indusok ismételten Virginiába törtek, Washington mint őrnagy, később mint alezredes és ezredparancsnok a nemzetőrségben szolgált. 1754. visszavonult bátyjának birtokára Mount Vernon- ba, de 1755. mint önkéntes Braddock tábornoknak a a francziák ellen vezetett ekszpedicziójához csatlakozott s Braddock szárnysegéde lett, 1755 jun. hóban pedig a Monongahela folyó mellékén vívott ütközet után a virginiai nemzetőrség főparancsnokává neveztetett ki. A háború befejezése után visszavonultan élt mint ültetvényes s nőül vett egy jómódú özvegyet, Custis Mártát. 1774. Mount Vernon polgárai a Philadelphiában megnyílt nemzetgyűlésbe választották, hol a honvédelmi bizottság elnöke ; 1775 jun. 15-én pedig az északamerikai hadsereg főparancsnoka lett. Első diadalát 1776 márcz. 17-én aratta Howe angol tábornok felett, kit Boston kiüritésére szorított. De nemsokára az ellenség 35 ezerre szaporodva megszállotta New Yorkot s Washington több szerencsétlen ütközet után az északi hegyek közé volt kénytelen visszavonulni, hol seregét az éhség, a hideg és a ragályos betegségek megtizedelték, mig annak más része megszökött. Végül két ezer emberrel magára maradt. Sürgetésére a kongresszus uj 100 zászlóaljat hivott a zászló alá, a szolgálati időt pedig meghosszabbította és Washingtonra ruházta a legfőbb és úgyszólván korlátlan főhatalmat. Washington most átkelt a zajló Delawareon és decz. 26-án Trentonnál meglepte az angolokat; 1777 jan. 3-án pedig Prince- townnál másodszor is legyőzte őket. Okt. 3-án Ger- mantownnál kénytelen volt a túlnyomó erő elől kitérni. A francziákkal való szövetkezés végre kedvezőbb fordulatot adott a felkelők ügyének. Washington az angolokat Clinton alatt 1778-ban több ízben megverte, okt. 18-án pedig Yorktown mellett Cornwallis angol tábornokot 7000 ezer emberével körülfogta és lefegyverezte, mire 1782. novemberben ideiglenes békét kötött. Miután az angolok 1783. november 4-én New Yorkot is kiürítették, Washington seregét elbocsátotta, hatalmát a kongresszus kezébe letette, maga pedig jószágára vonult. Semmi jutalmat nem fogadott el, kivéve egy földbirtokot s ezt is csak azért, hogy annak jövedelmét egy mintaszerű tanintézet felállítására fordíthassa. 1787 májusban Virginia állam részéről a philadelphiai gyűlésbe választatott, szept. hóban pedig mint az Egyesült Államok alkotmányát megalapító tanácskozás elnöke és vezetője működött és miután az uj alkotmány életbe lépett, 1789 ápr. hóban egyhangúlag az uj köztársaság elnökévé választatott. 1793-ban másodízben választották meg elnöknek. A demokraták a forradalmi Franciaországgal akartak szövetkezni, Washington azonban Angliával kötött igen előnyös kereskedelmi szerződést s az ellene is izgató francia ügynököket az Egyesült Államokból kiutasította, amiért ellenfelei minden kigondolható váddal illették. Mindamellett harmadizben is megválasztották elnöknek, de ekkor a megválasztást, nehogy precedens esetet teremtsen, visszautasította s 1797. egy a polgársághoz intézett szép beszédben elbúcsúzott s visszavonult Mount Vernonba. A fenyegető francia háborúval szemben Adams elnök kérésére u- tóbb (1798) ugyan még egyszer elvállalta a fővezérsé- get; a támadás helyett azonban a franciák, látva Washingtonnak erélyes intézkedéseit, alkudozásba bocsátkoztak; az egyezség megkötését azonban az agg Washington nem érte már meg. Gyermekeket nem hagyott hátra; végrendeletében rabszolgáinak visszaadta a szabadságot. Á nagy hős, a szabadságot mindenek felett szerető, önzetlen hazafi, a kötelességtudás tántoríthatatlan embere, a nyugodt és igazságos államférfi, a polgári erények mintaképének a hálás utókor számos szobrot emelt és számos amerikai város s több kimagasló hegy viseli jelenleg Washington nevét. Egyik legjelentékenyebb szobra (Canovától) Raleighban áll, egy másik (Chambreytől) Bostonban, egy harmadik Balti- moréban, egy negyedik Washingtonban, egy ötödik, óriási nagyságú lovassszobor Philadelphiában hirdeti emlékét. Most pedig gondoljunk szegény, sokat szenvedett szülőhazánkra s jusson eszünkbe, hogy mivel tartozunk mi annak; jusson eszünkbe, hogy, mint Washington egykor, úgy mi is mindent meg kell tegyünk annak javáért, előmeneteléért és népének boldogságáért. Itt e szabad földön sokat tanulhatunk; ne feledjük el, hogy azokkal szülőhazánk előmenetelét kell munkálnunk. Hálátlan gyermekek volnánk, ha valaha elfeledkeznénk arról a tőidről, mely táplált, a melyben nyugosz- nak szeretteink s a mely szeretettel hívogat dicsőségének munkálására. Erősítsük meg e napon szivünkben a szülőföld iránt való szeretetünket és fogadjuk meg, hogy minden áldozatra készek leszünk érette. S ha jönnek a keserű napok, melyekben a gonosz ellenség szülőföldünket elpusztítani készül, legyünk készek életünket és vagyonúnkat is áldozni annak megmentésére. Ne feledjük el azt sem, hogy mivel tartozunk ennek a földnek, melyen most élünk és ennek a népnek, mely szívesen ölel minket testvéri keblére. Becsüljük meg ez ország intézményeit, engededelmeskedjünk ennek törvényeinek és mig e földön élünk, tehetségünk szerint munkáljuk ez ország jólétét, előhaladását. Az- Isten is úgy áldjon meg, a mint szülőhazánkat szeretjük s fogadott hazánkat megbecsüljük. Youngstown, O., 1909. julius hó. Hankó M. Gyula ref. lelkész. GEORGE WASHINGTON
