Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-16 / 3. szám

8. oldal. “Amerikai Magyar Reformátusok Lapja' 3. szám. 19Ö9 január 16.---------1 Hírek a nagyvilágból.________* ^---------------------------------------------------------------------------------------------j r----------' ' s—>1 cTHagyar ország. Tizyáry Gyűld, a budapesti nemzeti színháznak kitűnő jellem-szinésze, 67 éves korában elhunyt. Raf- fay Sándor bpesti ág. evang. lelkész szép szavakkal te­mette el. Angol üdvözlet a magyaroknak. A. Crosbie, a londoni földrajzi társaság titkára Wekerle miniszter- elnökhöz intézett levelében, melyben W. Shrubsole- nak Magyarországról tartott felolvasásáról szól, ezt Ír­ja: „A gyülekezet olyan lelkesedéssel és bámulattal hallgatta az előadást, hogy baráti üdvözlését és jóindu­latát küldi a magyar népnek és boldogulást kíván most és mindenkor.“ — Bár csak sok ilyen barátai vol­nának a külföldön szegény hazánknak! Megszűnő protestáns lapok. Míg a más vallá- suak minden téren előre haladnak, a magyar vallásnak, a reformátusok lépten-nyomon hanyatlanak. Ismét két jó, evangéliumi szellemű lap, az „Igazmondó“ és „Éb­resztő“ jelenti be megszűnését. -— Ezek nem a ref. ke- resztvénség életnyilvánulásai. Lelkészválasztások. A csokonyai ref. egyház Hal ka Sándort, a tordosi ref. egyház Pásztóhy Dénest, a rohonczi ág. ev. egyház pedig Báliké Lajost válasz­totta lelkészéül. Szabó LnjOS, hajduhadházi ref. lelkész lelkészke­désének 25 éves jubileumát decz. 23-án széles baráti körben ünnepelte meg. A sérelmes Ne temere kezdetű pápai rendelet el­len, mely a vegyes házasságokról intézkedve, valóságos harczot indít a protestánsok ellen, Hajdú vármegye a kormányhoz felirt. Grat* Jakab, a kolozsvári ref. főiskola egykori né­met nyelvi tanára, ki bár Svájczból került hazánkba, uj hazáját őszintén szerette, 70 éves korában Kolozs­várott meghalt. — Legyen áldott emlékezete! A baptisták Magyarországon, mint azt a berlini nemzetközi kongresszuson jelentette képviselőjük, ro­hamosan hódítanak. 1907-ben 12 ezer baptista volt Ma­gyarországban, holott 1883-ban még csak 466. A bap- tizmust 1840-be vitte be hazánkba néhány hamburgi iparos. — Csak a magyar reformátusok száma apad! Hii •es 48-as katona, Lemhényi 8igmond István halt meg Kunhegyesen. Háromszék vármegye uj főispánját, a 48-as Meczner Bélát, nagy ünnepélyességgel fogadták székely testvéreink Kezdi vásárhelyen. A budapesti posta az elmúlt karácsonban óriási forgalmat bonyolított le. Feladtak Bpesten 185 ezer 972, kézbesítettek 123 ezer 672 darabot és átmenőleg (kül­földre is) kezeltek 280 ezer 739 darab csomagot. Az összes forgalom 590 ezer 383 drb. Az interparlamentáris unió magyar csoportja Apponyi Albert gróf elnöklése alatt tartott gyűlésében elhatározta, hogy a maga részéről is elfogadja a kana­dai csoport meghívását. így hát ez évben Kanadában lesznek Apponyi és társai. Ott is látnak majd sok ki­vándorolt magyart bizonnyal. A magyar nyelvért. Apponyi Albert gróf, val­lás- és közoktatásügyi miniszter, szigorú rendeletet a- dott ki a tanítóknak a magyar nyelv tanítása ügyében. Ezután, ha a tanító elhanyagolja e kötelességét, fegyel­mi vétséget követ el, melynek büntetáse állásától való elmozdítása lehet. E törvény a nemzetiségi iskolák ta­nítóinak hanyagságát kívánja megszüntetni. Vajha e- redménye is lenne a törványnek! Czuppon Sándor, kővágó-örsi (Zala vmegye) ev. lelkész, a zalai egyházmegye esperese, élete 54-ik, lel­készkedése 30-ik évében elhunyt. — Béke poraira! Az emberszeretet háza. A nehány évvel ezelőtt Bpesten elhalt Wechselman Ignácz másfél millió koro­nát hagyott a vakoknak Bpesten építendő intézetére. Ez most teljesen el is készült, megnyitása decz. 27-én nagy érdeklüdés közben történt meg. Megjegyezzük, hogy Wechselman Németországból vándorolt hazánk­ba, — Mennyit tanulhatnának tőle azok a nemzetisé­gek, a melyek most szép hazánkat, ha lehetne, meg is ennék. Az önként jelentkező gyilkos. Baján néhány nappal ezelőtt eszméletlen állapotban, véresen találták Nagy István odavaló gazdaembert s feleségét. A rend­őrség nyomozása eredménytelen volt. Egy napon fel­kereste Mayer József rendőrvezetőt egy csavargó kiné­zésű 18--20 éves ember s a következő vallomást tette: — A nevem Cseszlár István. A lelkiismeretem nem akar addig nyugodni, a mig el nem jövök ide és rettenetes tettemet be nem vallom. A minap éjszaka Sükösdön megszállottam egy Pista bácsi nevű paraszt­nál. Hajnalban összevesztünk a subája miatt és akkor egy baltával leütöttem az embert, Nagy izgalmamban berohantam a lakásba és az ágyban fekvő asszonyt is leütöttem, azt sem tudom, hogy miért. A mikor a vé­res munkát elvégeztem az asszonnyal is, vissza akartam menni a czipőmért, de hogy Pista bácsi hörgött, féltem s igy az ő csizmájában szöktem Bajára. Azóta itt buj­káltam, de nem bírom ki, mindig előttem van a két meggyilkolt ember véres feje. Eljöttem, tartóztassanak le. Erre Mayer rögtön letartóztatta Cseszlárt s átadta a csendőrségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents