Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-05 / 23. szám

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 3. oldal. Hogyan nyerjük meg a keresztyén élet örömét? ALAPIGE: Róm. V : 1—5. K- T.! A felolvasott rész a rómaiakhoz irt levélnek fénj'pont- ja, az igazi keresztyén állapotnak fenséges rajza- Jóllehet ez még nem a tökéletesek allelulája; de a megváltottak szabadság­dala, az Isten gjmrmekeinek hálaadó zsoltárja, zarándokének az Atya hajlékába vezető utón- A hol e dal a szívben visszhangot talál, s legalább sóvárgást és epedést ébreszt, ott az evangélium termékeny talajra talál- S a hol e dalt igazán megértik s meg­próbálják, ott van valódi'keresztyén élet- És ha valaki azt kérdi tőlünk: tulajdonképen mi hasznotok van keresztyén hitetekből? — a legjobb és legtalálóbb válasz mindig az, ha teljes őszinte­séggel, meggyőződésből és tapasztalásból ez apostoli bizonyság­hoz csatlakozhatunk. Miben rejlik e szavaknak megkapó ereje és meggyőző igaz­sága? Abban, hogj' azok földi életünk valóságos állapotát, a bűnt, szenvedést, viszályt, múlandóságot, kisértetést egyáltalán nem titkolják el és a gj'akorlati tapasztalatból mutatják ki, hogy épen e nyomorúságos földi életben hogyan szerezhetjük meg a mennyei javakat, az Isten országának áldását és hogyan tarthat­juk meg azokat. Erősítsük hát mi is a mi hitünket és kérdjük: hogyan nyerjük meg a keresztyén élet örömét? Az apostol sza­vai nyomán hármas feleletet adhatunk: 1. ha a kegyelmi javakat háládatosan használjuk, 2- ha igazi dicsőségünkről megemlékezünk és 3. ha az üdvbizon}Tosság erejéért esedezünk. I. K. T-! Tévedés és veszélyt rejt magában, ha valaki úgy vélekedik, hogy az evangélium csak a jövendő javakról, a más­világról tárgyal, a melyekről tulajdonképen semmit sem tudha­tunk. Először is sokkal inkább a keresztyén ember jelen állapo­táról szól- Az örökkévalóság kinyitotta kapuit és ez idői létben, e földi életben akarja nekünk nyújtani az isteni javakat. Az a- postol ezt írja: megigazulván; békességünk van Istennel; be­menetelünk van Istenhez: hitben és kegyelemben állunk; tudjuk, hogy a háborúság békességes tűrést nemz. Ezek mind nem a jövőre, hanem a jelenre vonatkoznak; nem bizonytalan gondolatok, hanem biztos, valóságos, tapasztalatati tények- Ha meg akarjuk ezt próbálni, mindenekelőtt ama javakhoz kell ra­gaszkodunk, a melyeket az apostol szavai szerint Istennek Jé­zus Krisztus által lett kegyelme ajándékozott nekünk, s melyeket hit által kell elfogadnunk; e javak: az Istennel való békesség és az ima. , „Megigazulván azért a hit által, békességünk vagyon Isten­nel, a mi Urunk Jézus Krisztus által- Más szavakkal: ha mi teljes szívvel átadjuk magunKat Istennek, O benne bízunk, Hozzá ragaszkodunk, akkor mi, szegény, gyarló, vétkes emberi gyer­mekek, tetszeni fogunk s kedvesek leszünk Isten előtt. Ő nem akar tőlünk elfordulni, sem haragudni, sem elutasitani, sem el­itélni és megsemmisíteni, hanem megbocsátani, hordozni, álda­ni, vezetni s tiszta, szabad és boldog szivet akar bennünk terem­teni- Hogy ne álljunk többé a bűn terhével, gonosz lelki ismeret­tel, szolgai félelemmel, aggodalommal és bizonytalansággal Ő előtte, atyai kegyelme és hűsége, isteni szeretete és könyörüle- tessége szivünket lecsendesiteni s megszabadítani akarja. A bűn undokságából, a világi czivakodásból, a szenvedélyek hajszájá­ból, a kétség aggodalmaiból, a bolyongásból, keresésből és ta- pogatódzásból világosságra és bizonyosságra, tisztaságra, igaz­ságra és vigasztalásra jussunk, — egyszóval az Istennel való békeségre. Mindnyájan tudjuk, szeretteim! mit jelent ez: vagy legalább sejtjük és észrevesszük másokon; és e béke mindnj^ájunkra néz­23. szám. 1909 jutiius 5. ve szükséges- Ha még nincsen meg e békességed, keresd, töre­kedjél utána! Higyj abban először is Jézusért, próbáld meg s ta­nuld meg ő érette, hogy Isten kegyelmes, szeret téged s békét ad. Pál és minden tapasztalt keresztyén arról tesznek bizonysá­got, hogy: „békességünk vagyon Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által.“ Óh, — igy szólsz te — elég gj'akran hallottam én ezt, de megérteni és tapasztalni még nem voltam képes. Egy másik ezt mondja: sok évvel ezelőtt, még gyermekkoromban, éreztem u- gyan; de mióta az életet és a világot ismerem, ez érzület kive­szett belőlem. S egy harmadik igy szól: néhanapján, az emelke­dettség és épületesség ritka óráiban megszáll a békének ez a boldog érzete, de a mindennapi életben nem. — De az ilyen be­szédek valóban azt mutatják-e, hogy amaz Istennel való béke ránk nézve sok ideig megközelíthetetlen, hogj' az talán csak egy szép álom és ábránd! Nem sokkal inkább a mellett tanuskod- nak-e, hogy még nem vagyunk az igazi utón, hogy még nem va­gyunk eléggé érettek ahhoz, hogy szilárd bizonyossággal és e- gyenlő érzülettel ragaszkodjunk az üdvhöz?! Az apostol igy folytatja: „Krisztus által lett hitben menete­lünk a kegyelemben is, mely által állunk“ és ezzel a gyermeki, keresztyéni imának jogosságára utal- Ha e bemenetelt nem hasz­náljuk, ha nem imádkozunk, nem rendszeresen és szívből imád­kozunk, — csodálkozhatunk é, ha Istennek,legfenségesebb ado­mányát, az ő békéjét nem élvezzük, nem tartjuk meg és nem nyerjük meg?! Minden igaz atyai szív megközelíthető és nyitva áll gyermekei előtt; de hogyan lehetnek a gyermekek szabadok, bizalmasak, örvendezők és bizonyosak az atyai szeretetről, ha magukat távol tartják ő tőle, ha talán születésnapján szívből üd- vözlik, de különben idegenek vele szemben, ha külső ajándéko­kat és jótéteményeket elfogadnak tőle, de a legjobbat, az ő bi­zalmát és szeretetét nem veszik tekintetbe s nem keresik? Mily sok ilyen keresztyén van! Nem akarok azokról szólani, a kik kigunyolják mindazt, a mi keresztyéni, vagy legalább azt gondolják, hogy annak felette állanak, sem azokról, a kik Jézus iránt csak történileg és irodalmilag érdeklődnek. Mások nem is örülnek a keresztyén hitnek. Vannak, a kiknek gondjuk van a keresztyénségre és egyházra, talán igazán, komolyan és gyöt­rően; de némelyek, ha telítve vannak a keresztyén tanokkal, a javakban és igazságokban egyszersmind részesülni óhajtanak s azokat meg akarják próbálni. Mások azonnal szeretnék a béke, ima munkáit látni s igy az áhítatig és a valódi tapasztalathoz nem jutnak el- Mások fogékonyak ugyan a keresztyén igazság iránt, de minden keresztyénségök mellett sincs hajlandóságuk arra, hogy kedvenc vétkeik ellen komolyan harcoljanak. Igazán nem csoda, ha a tapasztalatban és örömben nincs részök. Aki ebéd alkalmával mindent össze-vissza akar enni, aki mindent mohón akar felfalni, annak a legjobban elkészített étel se lesz hasznos s szervezetére nézve egészséges. Nyugalom és rend, fe­gyelem és elővigyázat szükséges. Úgy áll ama gazdag szeretet- vendégségre nézve, a hova az Ur igy hívogat: kóstoljátok meg és lássátok meg, mely igen jó legyen a» Ur! Boldogok, a kik éhezik és szomjuhozzák az igazságot, mert ők megelégittetnek. Így tehát minden azon fordul meg, hogy mi az Isten által adott kegyelmi javakat, a békét és az imát, hálásan és igazán használjuk; és hogy ezt megtanuljuk s gyakoroljuk, épen erre akar minket Idvezitőnk segíteni, igéjével és leikével, életével és erejével. Vajha köréje gyülekeznénk, ő rá tekintenénk s ő tőle tanulnánk! O minden időben békét, isteni békét terjesztett maga körül; meg is adja azt nekünk. Ö megnyitja a sziveket és ajka­kat. Kedvet, bátorságot ad, hogy Isten elé lépjünk- Ó tisztit meg meg bűneinkből s kegyelmes és könj'örületes. Azt kiáltja felénk: jöjjetek hozzám mindnyájan, kik megfáradtatok és megterheltet- tetek és én megnyugosztlak titeket- S nekünk, modern világ gyermekeinek, szükségünk van a íelüditésre. • (Folyt- köv-J

Next

/
Thumbnails
Contents