Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-24 / 17. szám
8. oldal „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 17. szám 1909. április 24. < t Elhamvadt falu. Budapestről egy magyarországi falu szomorú pusztulását jelenti egy távirati tudósítás. A Vas vármegye németujvári járásában fekvő Stinác kisközségben tűz ütött ki, a mely a falu legnagyobb részét elhamvasztottá. A község kicsiny tűzoltósága hősies erőfeszitéseket tett, hogy a pusztító elemet megfékezze, azonban a feltámadt heves szélviharban nem volt képes kellő ellentállást kifejteni. A házak egymásután égtek le a puszta földig és hatszáz lélek, több mint a lakosságnak fele, hajléktalanná lett. A tüzkatasztrófa károsultjai nagy nyomorúságban vannak és támogatásra szorulnak. A megye alispánja megindította a segély- akeziót. Stinácz községnek 1881, nagyobbára horvát lakosa van. A leégett épületek között van a m. kir. postahivatal is. Kártérítés a fölbontott eljegyzésért. Három évvel ezelőtt az aradi színház tagja volt Komor Emma színésznő. A szép leánynak Vajda Soma budapesti fakereskedő házasságot Ígért s rávette, hogy bontsa föl a szerződést s menjen vele Budapestre, a hol nemsokára meg fognak esküdni. Vajda azonban meggondolta a dolgot, a szi- nésznőt a faképnél hagyta s elvett egy gazdag nagykereskedő leányát, A cserbenhagyott menyasszony port indított a budapesti törvényszék előtt, a melyben ötvenezer korona kártérítési összeg megállapítását kérte a jegyesség fölbontásáról származott kára miatt. A keresetet úgy a királyi törvényszék, mint a királyi tábla elutasította. Ezzel szemben a Kúria mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatta és megállapította Komor Emma kárigényét. Minthogy a megállapított tényállás szerint, mondja a Kúria a meg- okolásban, Vajda a házasság Ígéretén felül s ezzel kapcsolatban azzal a cselekményével, hogy Komor Emmát az aradi színtársulattól való kilépésié rávette, okozta azt, hogy Komor Emma 1906. április hónaptól kezdve szerződés és igy kereset nélkül maradt, Vajda Soma neki, az ily módon szándékosan okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A Kúria egyúttal utasította a budapesti törvényszéket, hogy Komor Emmának megfelelő kártérítési összeget Ítéljen meg. A cselédkérdés. A Kálvin-Szövetség minap este Budapesten a lónyai - utczai református főgimnázium nagytermében Bilkei Papp István teológiai igazgató és Bernát István országgyűlési képviselő elnöklésével felolvasó ülést tartott. Bilkei Papp István elnöki megnyitója után Rosenberg Auguszta tartott szabad előadást a cselédkérdésről. A cselédkérdést először a cseléd szempontjából világítja meg. Kiemeli, hogy nálunk cselédinség van. Nem mindenkinek jut cseléd és a kinek jut is, nem a régi hűséges és magát a család egyik tagjául tekintő cselédet látja otthonában. A gazda szempontjából tekintve a kérdést, megállapítja az előadó, hogy a gazdákban gyakran kevés a méltányosság, különösen nagy hiba. hogy nem becsülik meg a cselédet és túlságosan megterhelik munkával. Végül általános szociális szempontból bírálta a cselédkérdést. Az Apafiink hamvainak exhumálása. Kolozsvárott a református egyházmegyei kerület a napokban értekezletet tartott, a melyen elhatározták, hogy mozgalmat indítanak az Apaffiak és más református fejedelmek hamvainak a kolozsvári Farkas-utcai templom restaurálása után, ott történendő örök nyugalomra helyezése iránt, Egy falu bűne. A napokban kezdődött Leszno falu lakossága ellen a végtárgyalás, a mely valószínűleg több hétig fog eltartani. A falu egész lakossága gyilkossággal, emberöléssel, rablással és más súlyos bűntettel van vádolva. Leszno lakói néhány évvel ezelőtt áttértek a madiavita vallásra. 1906. évi áprilisban megtámadták a környékbeli katholikus falvakat, a templomokat elpusztították, a bennük lévő kincseket elrabolták és borzasztó vérontást vittek végbe; nyolc embert, közte öt katholikus papot megöltek és hetvennyolca embert veszedelmesen és kétszázat könnyebben sebesitettek meg. A tartalékosok szabadságolása. Legközelebb megkezdődik a behívott tartalékosok és póttarlékosok szabadságolása, a melynek sorrendjében a hadügyi kormány figyelemmel lesz a bosznia- hercegovinai határ védelmére, de egyúttal a behivottak családjainak helyzetére és az államháztartás költségvetésének megterhelésére is. Természetesen nem lehet szó arról, hogy valamennyi behívott korosztályt egyszerre szabadságoljanak, a mi már a vasúti forgalomra való tekintet miatt sem lehetséges. Először a három évüket betöltötf rendes létszámú legénységet bocsátják haza, azután következnek azok a póttartalékosok, a kiket októberben 8 heti fegyvergyakorlatra hívtak be s azon túl fegyver alatt tartottak, végül azok a tartalékosok és póttartalékosok, a kiket sorrend szerint hívtak fegyver alá. A mostani behívások már a rendes tavaszi fegyvergyakorlatokra való tekintettel történtek. Emlékoszlop a várnai csatatéren. A krimi hadjárat idején a szövetséges hadak soraiban szolgáló lengyel emigránsok a várnai csatában elesett I. Ulászló magyar és lengyel király emlékére a várnai csatamezőn szerény emlékoszlopot állítottak. Ez emlékoszlop azonban időfolytán elpusztult. Az egykori esatamezőt környező bolgár falvak lakosai abban a hitben, hogy az emlékoszlop alatt elrejtett kincseket találnak, széthányták. A múlt év nyarán a várnai régészeti társaság elhatározta, hogy a várnai csatateret uj emlékoszloppal jelöli meg, magára vallalván föntartását és megőrzését is. Összeköttetésbe lépett a lengyelekkel, gyűjtést indítottak. A lengyelek küldöttek is egy kisebb összeget, de nem annyit, a mennyiből a tervezett emlékoszlopot föl lehetne állítani. Magánúton a várnai régészeti társaság elnöksége magyar tudós körökhöz fordult azzal az ajánlattal, hogy az esetben, ha a magyarság is hozzájárul anyagi támogatásával az emlékoszlop fölállításához, akkor egyik oldalán magyar fölirattal fogják a magyarság kegyeletét egykori hős királya iránt kifejezésre juttatni. A gyűjtés magánkörben meg is indult. Kálviu-emlék Debrecenben. A debreceni Kálvin-emlék ü- gyében Debrecenben gyűlés volt, a melyen Erőss Lajos püspök elnökölt. Jelen voltak: Degenfeld József gróf egyházkerületi főgond- nok, Veszprém}' Zoltán főispán, Kovács Gyula alispán és több tekintélyes vezető férfiú. Először Barcsa János dr. tanár ismertette a reformációtól kezdve napjainkig az egyház álláspontját az emlékművek tekintetében. Több felszólalás ntán Komlóssy Artur bejelentette, hogy már tízezer korona van a Meliusz szobor-alapra, mely összeg e célra felhasználható. Az eszme megvalósítására száztagú nagybizottságot alakítottak. Védnökük lettek Erőss Lajos püspök és Degenfeld József gróf főgondnok, elnökök Veszprémy Zoltán főispán, Kovács Gyula alispán és Kovács József polgármester. A végrehajtó bizottság elnöke Domahidy Elemér nyugalmazott főispán. A nagykövet otthon. Hengervári Hengermüller László, Ausztria-Magyarország washingtoni nagykövete, minap este rövid tartózkodásra Budapestre érkezett és az Angid királyné szállóban szállt meg. A nagykövet Budapesten csak átutazóban van és tovább megy Abbáziába, a hol nehány napot szándékozik tölteni. Negyven millió magyar birtokra. Lubomirszky Kázmér lengyel herceg, az osztrák képviselőház tagja két nap óta tárgyalást folytat aradi birtokosokkal Aradmegye egyik nagy erdős birtokának megvétele dolgában. A herceg negyven millió koronát szánt magyarországi birtokok vételére.
