Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-09 / 2. szám

“Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 9 . oldal. 2. szám. 1909 január 9. Egyesült Államok. Uj Magyar Menház. A Magyar Segélyegylet, mely a ma­gyar kormány segitségével New Yorkban a State Street 3-ik szá­ma alatt a bevándorló magyarok számára menházat tartott fen, régi helyiségéből kénytelen kihurczolkodni. Most a Segélyegylet buzgó vezetői a Pearl és Moore utczák sarkán a menház czél- jaira, egy igen alkalmas helyiséget talált, de, mert a pénztár nem bírta viselni a vételárat, a Segélyegylet ismét a magyar kor­mányhoz fordult. A magyar kormány, mely eddig is évi 10 ezer dollárt adott a menház fentartására, most 20 ezer dollár köl­csönt adott, hogy a szép tervek kivihetők legyenek. — Ez a sze­retet cselekedete. Leégett kórház. Chesterfield-en, Tennesse államban, a vá­rosi kórház, nem tudni, mi okból, kigyulladt s földig leégett. Szerencsére, idejekorán észrevették a bajt s a betegeket mind megmentették. — Vigyázzunk, hogy tűz meg ne eméssze fára­dozásaink gyümölcseit. Clevelandiban, Ohio államban, a múlt évben 4817 pár kelt egybe. Vájjon hányán szegték meg még abban az évben eskü­jüket? Roosevelt Tivadar, az Egyesült Államok népszerű elnöke, ki már egyszer részt vett a newyorki magyar republikánusok es­télyén, ismét megígérte, hogy ha haza ér afrikai vadászatából, hova elnöksége letelte után megy, újra meglátogatja a magyaro­kat. Taft H. Vilmos, a megválasztott uj elnök is, ki márciusban ül be az elnöki székbe, ígéretet tett. hogy a new yorki magyarok lakomáján részt vesz. --- Nagy a barátkozás; ugyan lesz-e hasz­na abból az amerikai magyarságnak? Jelsik Gyulát, a hírhedt Collins-féle newyorki gyógyinté­zet magyar hivatalnokát nagy szerencsétlenség érte; haza menő­ben elesett s lába három helyen tört ki. A tél, úgy látszik, lassan köszönt be. Itt mifelénk még alig egy párszor hullott eg}7 kis hó, hogy még az nap el is olvadjon. Most, mint a meteorologusok (idővizsgálók) jósolják, beáll a szi­gorú tél. --- Tegyünk jót a szegénjmkkel, a kik most a hideg miatt sokat nélkülöznek. Az Egyesült Államok, mely elvállalta volt, hogy Kuba ■szigetén rendet teremt, most lassan visszavonja odaküldött ka­tonáit. Eddig azzal vádolták Rooseveltet, hogy foglalni men^ Kubába, most azt vetik szemére, hogy nem foglalt. --- A nagy hajóraj már átkelt a Suez csatornán s még ez év közepe előtt visszatér az Egyesült Államokba- Lesz öröm, pedig az volna a legnagyobb öröm, ha végre lefegyverkeznének az államok s az Agyuk helyett a szeretet uralkodna. Arizona és New Mexico, melyek eddig csak a szövetségi kormány igazgatása alatt álló territóriumok voltak, ebben a a kongresszusban valószínűleg megkapják a jogot, hogy állam­má alakuljanak. Arizona és New Mexico területe külön-külön is nagyobb mint Ohio, Kentucky és Indiana államok, vagy mint az egész Magyarország, de lakosság gyéren van mind a kettő­ben. Arizonaiakéinak száma 140 ezer, New Mexico-é pedig 220 ezer. Ha államok lesznek, rohamos fejlődésnek néznek elébe. Az Egyesült Államok Veres Kereszt Egyesülete kerek 150 ezer dollárt adott át a Rómában alakult segély-bizottságnak, mely a földrengés által sújtottak ügyét felvette- Maga a szövet­ségi kormány mintegy 200 ezer dollár értékű élelmiszert, ruhát és egyéb szükségeseket küldött egyik hadihajójával a szeren­csétleneknek. Most a kongresszus 800 ezer dollárt szavazott meg az Ínségeseknek. --- Ez mind a szeretet munkája s ebben Amerika mindig első volt­Külföld. Az Olaszországban decz. végén pusztított földrengésnek sokkal több áldozata van, mint hitték eleinte. Előbb csak 20 ezer halottról beszeltek, ma már 200 ezernél többről imák a lapok. A király és királyné személyesen is részt vettek a men­tési munkálatban, a királyné egy ideiglenes kórházban egy második, kisebb földrengés miatt támadt tolongás­ban meg is sebesült. Most meg a tífusz fzedi áldozatait a megmenekültek között. — Isten próbája volte nagy pusztulás, tanuljunk belőle mi is, legyünk készen a halálra minden pilla­natban. Románia meg akar szakitani minden összeköttetést Ma­gyarországgal, mely, szerintük az összes emberi jogoknak bör­töne, a hol a nemzetiségeket kíméletlenül elnyomja a magyar. Ha úgy volna! De épen az a baja szegény hazánknak, hogy ben­ne a nemzetiségek ma nagyobb urak, mint voltak valaha. Ma­gyarország a magyaroké épen úgy, mint Románia a románoké, azért botorság a kis Romániának fenyegetőznie. De úgy látszik, a többi nemzetiségekkel együtt a hazai románoknak is igen jól van dolguk s Romániának ezért fáj a foga Magyarországra. A portugálok elégedetlenek ifjú királyukkal, aki nem sokat törődik az állam-ügyekkel, hanem inkább vadászik s más test­edző sportot üz. A király atyját és testvérét csak tavaly pusztí­totta ki a szerencsétlenség; most Mánuel alatt is inog a trón- — Milyen jó is a szegénynek dolga! Venezuela, békülni akar a megbántott hatalmakkal. Most mindent Castro-ra, a volt elnökre kennek, s azt mondják, hogy a bajok elől szökött Európába. Castrot Berlinben súlyos májbajá­ban sikeresen operálták, de nem igen vágyik vissza szülőföldjére. Levelében, melyet az uj elnöknek, Gomeznek küldött, arra fi­gyelmezteti Venezuelát, hogy az Isten uralkodik mindenek felett. — Ne feledjük el ezt mi se! Szerbia és Montenegro nagyban készülődnek Magyaror­szág és Ausztria ellen. A törökök, kik előbb farkas-szemet néztek Szerbiával, az angol ígéretektől elkapatva, szintén az ellenség táborába vannak. — Ismét öldöklő háború lesz, valószínűleg s újra folyni fog a magyar vére haszontalanul. A hinduk között, kik Anglia gyarmatain, Indiában (Ázsia) laknak, lázadás indult meg az angolok ellen. Nem is csuda, ha Anglia rabló-gazdálkodást üz ott s mindént csak az anyaország hasznáért tesz- Egyszer már véres háborúk voltak ezek miatt s akkor az angol gyarmatosok ezren meg ezren pusztultak el a hin­duk boszuja alatt. Angliában félnek, hogy a régi rém-napok be­következnek megint, azért erős katonai őrállomásokat szerveznek Indiában mindenfelé. Szinház-égés. Glatz-ban, Németországban, egyik színház előadás alatt kigyulladt és földig leégett. Áldozata nincs a tűz­nek, a néző közönség és színészek is mind megmenekülhettek. Csak nehányan sérültek meg a tolongásban. Pályázat tanítói állásra. A Youngstown-i, 0. Magyar Ref. Egyház pályázatot hir­det a megüresedett tanítói állásra. A kötelességekről és fizetés­ről e lapok szerkesztője ad felvilágositást. Az állás azonnal elfog­lalható. Személyes megjelenés előnyben részesiti a pályázót, de úti költséget nem fizet az egyház. Egyház tanács.

Next

/
Thumbnails
Contents