Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-27 / 13. szám

8. oldal.

13. szám. 1909. márczius 27.

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja”

V

Halotti tor tizenhárom halottal. A mértéktelen ivás rettenetes pusztításáról adhirtegy nagybecskereki tudósítás. Egy halotti tor ötven résztvevője közül az elfogyasztott sok pálinkától tizenhármán meghaltak s a többiek közül is sokan olyan betegek, hogy a halotti tornak még több áldozata lesz. A Nagj becskerekkel szomszédos Tótaradácz községben a minap meghalt Zahorec János jómódú tót gazda. A rokonok és jóismerősök a gyászhirre összejöttek a halottas házban halotti torra. Az ötven vendég tis/.teletére két hordó otthon égetett pálinkát csapra vertek s a busuló társaság az egész éjjelt a halott emlékének szentelte, miközben sűrűn itták a mérges italt. Hajnalra a hordók kiürültek s a társaságnak vagy negyven tagja holtrészegen hevert szanaszét. Ezeknek nagy része nem is tért eszméletre és tizenhármán néhány óra múlva meghaltak. A halottak közt van maga a gyászoló özvegy, Zahorec Jánosué is. Húsz beteg állapota igen komoly s az orvosok véleménye szerint legalább négynek a betegsége halállal fog végződni. A tömeges szerencsétlenség oka még nincs kiderítve. Lehet, hogy a pálinka mérgezett volt, de az is lehet, hogy pusztán a sok ital ölte meg a szerencsétleneket. A községben nagy a rémület. A nagybecskex-eki ü- gyészség megindította a nyomozást s kiment a községbe a vizsgálóbíró, az ügyész és két törvényszéki orvos.

Négy millió Aradnak. A gráci törvényszék, mint hagyaték1 bíróság, mintegy másfél millió korona értékű értékpapiit küldött a/, aradi városi hatóságnak abból a perből kifolyólag, a melyet Weitzner János gyái'tulajdonos özvegye a város ellen indi- tott. Weitzner János gépgyáros végrendeletében Arad városnak négy millió koronát hagyományozott, a mely végrendeletet a gyártulajdonos özvegye pei'rel támadott meg. Arad város a pei't megnyerte és a most érkezett összeg az első részlete a négy milliónyi hagyománynak. Még két és fél millió koronányi értékpapírt, mint a hagyatéki bíróság Írja, a napokban küldi meg Arad városának.

Az idei sorozás. A hivatalos lap legutóbbi száma közli a honvédelmi miniszternek az idei ujjonczállitás végrehajtása dolgában a vármegyékhez intézett rendeletét. A rendelet közli, hogy az 1909. évi fösorozást a már jóváhagyott utazási és működési tervtől eltérően márczius 8-ától május 15-éig, Budapest székesfővárosban pedig junius 15-éig terjedő időben kell megtartani és ehhez képest az egyes törvényhatóságokra már megállapított működési tervek annyiban változnak, hogy azokban a sorozó járásokban, a melyekben a sorozás kezdete március 8-ánál korábbi napra esett volna, a fősorozást uj utazási <.s működési tervek szerint, lehetőleg közvetet lenül a többi járásokban lebonyolított sorozások után, május 15-ig kell megtartani.

Raád. A ref. egyház templom építését határozta el és a tervezet és költségvetés elkészítésével Tutkovics József kisvárdai építő vállalkozó irodáját bizta meg. Előirányzat 50,000 korona, a versenytárgyalást legközelebb kihirdetik.

Temesvár. Humánus gondolkodásra és nemes szívre valló elhatározásról értesít temesvári tudósítónk. Az ottani ref. egyház- község legutóbb tartott közgyűlésén Szabolcska Mihálynak, a költőpapnak indítványára kimondotta, hogy a szegényektől se temetkezési, se esketési stólát nem szed.

Villámlás, menydörgés — havazás közben. Újváron febr. végén délelőtt 9 órakor, tizenöt fokos bideg mellett, a mikor erős északi széllel sűrűn esett a hó, a közönség nem kis meglepetéséle,

erősen villámlott és a sűrű havon keresztül czikázó villámlást hatalmas menydörgés követte.

Az elsikkasztott dollárok. Régi panasza az amerikai magyarságnak, hogy azt a pénzt, a melyet nem utalványon vagy pénzes levélben küld haza, hanem járatlanságból közönséges levelébe tesz — az utón elvesz. Kutatták, keresték, hogy hol tűnnek el ezek a levelek, a melyeket rendesen öt dollárosokkal megterhel ten indítanak az óhazába az idegenbe szakadt véreink, s rájöttek, hogy az öreg vargabetüs levelek nagyon nyugodtan teszik meg a hosszú tengeri utat, meg is érkeznek Budapestre, itt azonban rendesen nyomuk vész. A postaigazgatóság széleskörű intézkedéseket tett a hűtlen kezelés megakadályozárára s elsőbben az összes bankintézeteket értesítette, hogy ha amerikai papírpénz beváltását kérik tőlük, különösen ha az illetők esetleg postások, azonnal értesítsék az igazgatóságot. Ennek az intézkedésnek az után minap eredménye lett. A kereskedelmi bank Darottya- utcai üzletéből telefonon arról értesítették öt óra tájban a posta- igazgatóságot, hogy ott most egy postai kézbesítő egy öt dolláros bankót beváltott. Az értesítést Alfay Zoltán postatanácsos, a fegyelmi ügyek, előadója vette át s nyomban intézkedett, hogy a postásnak a száma után megállapítsák, ki váltotta be az amerikai pénzt. Egy negyedórával később már megvolt a tettes. Fehér János postás-kezelő az illető, a ki már tiz éve van a posta szolgálatában, de csak 1903-ban véglegesítették. Fehér Jánost a főpostán vonták felelősségre a pénzbeváltás dolgában. Eleinte tagadni próbált, a mikor azonban megmotozták s megtalálták nála a beváltásról tanúskodó elszámolási cédulát, akkor beismerte tettét. Ám csak ezt az esetet veszi magára. Határozottan állítja, hogy most először vett magához Amerikából jött levelet. Fehért este átkisérték a rendőrségre, a hol letartóztatták.

Kétezer éves vízvezeték. Szamosujvár város képviselőtestülete a városnak vízművel való ellátását határozta el. Ennek a tervnek kapcsán merült fel a szamosujvári képviselőtestületben az a gondolat, hogy vájjon nem lehetne-e az évezredes római vízvezetéket, a mely a városban mindmáig fönmaradt, újból használatba venni. Ornstein József archaelogus ugyanis a ravennai névtelen följegyzései nyomán, az észak-dáciai nagy tranzversális utón fölfedezte a Szamosujvár helyén volt egykori római város, a Congri-Castrum nyomait s az ásatások folyamán sikerült a római város vízvezetékét is fölfedezni, sikerült ezenfelül a gyüjtőmenden- céjét megtalálni egy közeli dombon. Az országos vizépitészeti igazgatóság közegészségügyi mérnöki hivatala elkészítette a terveket, a melyek szerint a szart vizet a régi római vízvezeték tartá- nyából, mely teljesen használhatónak bizonyult, fogják a városba bevezetni.

Életmentés a Balaton jegén. Egy máramarosmegyei vasúti munkás Kenessénél a Balaton jegén igyekezett Almádiba. Egyszerre hatalmas rianás (a mikor a Balaton jege megreped) utána pedig kétségbeeső segélykiáltás hallatszott. Mester János balaton- parti vendéglős erre csáklyát ragadott és Somogyi László, Bujtus Lajos vasúti munkavezetőkkel a szerencsétlenül járt munkás megmentésére sietett. Nagy fáradsággal sikerült nekik a jégtáblákba kapaszkodó munkást megmenteni. A rianás helyén öt méternyi nyilas támadt a Balaton jegén s annak a szélébe kapaszkodott a munkás. Már félholtra volt fagyva. A mentők aztán a vendéglőbe vitték, a hol a nemeslelkü vendéglősné ápolás alá vette s másnap a munkás már annyira magához tért, hogy ismét dolgozhatott.