Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-27 / 13. szám

6. oldal. 13. szám 1909. március 27 „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ giát, Amerikát s mindenütt az iszákosság veszélyeire figyelmez­tetett s a mértékletességre ösztönzött- A hol csak járt és szó­nokolt, mértékletességi egyesületek keletkeztek, Ezek aá egye­sületek eszközölték ki az amerikai Egyesült Államokban, hogy vasárnap szeszes italt kimérni és árusítani nem szabad. De egészben véve, a mértékletességi egyesületeknek csekély volt az eredményük. A mértékletesség sokkal határozatlanabb foga­lom, semhogy az embereknek útmutatója lehetne. Sok helyütt mértékletesség címén csak úgy dorbézoltak, mint azelöt, vagy tea néven kissé teával hígított rumot ittak. A mértékletességi egyesületek nem vezettek célra; nem is vezethettek, mert mértékletességnek szokás nzt is nevezni, ki nem iszik többet, mint a mennyit elbír, igyék bár minden étke­zés alatt, akár azon kívül is s kizárólag csak szeszes italt. Az pedig, a ki a szeszes italon kívül egyéb italt nem ismer és min­dennapi kenyere mellett mindennapi szeszes italát tekinti fő- szükségletének: ismei-tessék el akármilyen mértékletesnek is, nem lehet csodálni, ha életmódjával kárt vall egészségében. Az, a mi a szeszes italok támasztotta tömérdek bajt biztosan elhá­rítja, csak a teljes önmegtartóztatás. Már van is sok abstinens egyesület. Ezek a mellett tanúskodnak, hogy nagyon jól meg­lehetünk az ivási szokások, a felköszöntés, a versenyivás stb. nélkül, hygy mulatságainkban nincs szükségünk a szeszes ita­lokra, hogy lelkesedésre az alkoholtól függetlenül egészséges érzésünk heve képesít a legfölemelőbben s hogy jó kedvet az al­kohol nélkül sikeresebben végzett, hivatásos munkánk adta ön- megelégedésből inkább meríthetünk, mint a reszegitő italokból, Az abstinens egyesületek szellemi és anyagi téren egyaránt ja­vára vannak tagjaiknak. De mondjuk csak: mire alapítjuk kifogásainkat az alkohol ellen ? Az alkoholnak, mely közös ható anyaga a szeszes italoknak, ugyan az a gyöke, mint az éternek; belőle készül az éter is. Az alkohol az éterrel, a chlorofórmmal, chlorallal stb. együtt a narkotikus mérgek közé tartozik. Mint ezek, az alkohol is izgat kezdetben, azután pedig zsibbaszt, bénít és érzéketlenné tesz. A víztől mentes alkohol nagyobb mennyiségben hirtelen halált okozó méreg. A szeszes italok az alkoholnak különböző fokú hígításai, melyek majd még több, majd meg kevesebb cukorfélét szénsavat, illanó olajat tartalmaznak. A részegség tulajdonképpen hevenyés alkoholmérgezés és alkohol-narkózis, mely teljesen érzéketlenné tehet. Véres mű­téteket szenvedtek el állatok a nélkül, hogy megmoccantak vol­na, ha előzetesen kelló mennyiségű szeszes italt kaptak. Részeg ember föl nem veszi, ha ütlegelik; lökdösik, ráncigálják, miként az vele gyakran megesik. Az iszákosság idült mérgezésre vezet, melynek változó erejű hatása folytonos s mely a méreg időnkénti fölhalmozódása kö­vetkeztében delirium tremensben, iszákos őrületben tör ki. A mértékletes ivás elkerülteti ugyan az alkoholmérgezést, legfőképpen pedig kellemetlenül felötlő és utólag kínzó tüne­teit, de az is valami, bár múló, változással jár szerveink élet­működésében, ha csak annyiból állna is, hogy könnyebben föl­gerjedünk, hogy szemeink csillognak és meggondolatlan be­szédre hajiunk. Az alkohol, mint narkotikus méreg koránt sem lehet erősítő szer. .Nem is igaz, hogy muukánk végzésében segítségünkre volna, hogy fölfrissitené vagy fokozná erőnket. Sőt mennél többször élünk ezzel az erősítőnek mondott szerrel, annál ke- vésbbé bírjuk a munkát, ha a hosszú idő alatt s nem az egyszerre elköltött italmennyiséget tekintjük is. Hiáha mentegetik ma­gukat az alkoholisták azzal, hogy szeszes ital melleti könnyeb­ben folyik a munka. Bebizonyított tény, hogy az abstm« ns munkások többet végeznek és jobban dolgoznak, A francia katonasággal tett próbák szintén arra az eredményre vezettet, hogy az abstinensek több fáradalmat bírnak el. Olyan kísér­letek is történtek: kevés szeszes ital élvezete után vagy a nélkül ejtenek-e ugyanazok az emberek több hibát a tollba mondott Írás alkalmával? S kitűnt, hogy a teljes józanság, a megtartóz­tatás jobb eredményt biztosit. Életünkhöz a szeszps italok nem is szükségesek, vagvis az alkohol nem tápláló szer, mert testünknek nem építő anyaga, elhasznált anyagot szervezetünkben nem pótol s nem hasonul át élő anyaggá. Csalárd tehát az ulyféle elnevezés, hogy folyós kenyér a sör, hogy fehérjekimélő az alkohol. Ha valaki a sör­ben foglalt tápláló anyaggal, a kevés dextrinnel, malátacukorral és a parányi fehérjével akarná csak felerészben élelmi szükség­letét fedezni, annyit kellene innia, a mennyit már tömegénél fogva sem győzhetne. Nem azért eszik kevesebbet a sörivó, mintha italával táplálkoznék, hanem azért, mert gyomrának elég dolga van a sok folyadékkal s mert rendesen megcsappant emésztő képessége. S nem fehérjét kímélő az alkohol, habár elvégre hőt termel s igy a széntartalmu élelmiszerekkel egye­temben, testünknek legértukesebb anyagát, a fehérjét látszólag megkíméli. Az alkohol azért nem fehérje kímélő, mert szerve­zetünknek éppen alapelemeit, a sejteket, támadja meg legin­kább. Az alkohol elégése következtében fejlődő hő munka­képzésre sem alkalmas, azaz nem energiaforrásomért egyidejű vele a bénító hatás. Olyan ez az energiaforrás, mint testünk anyagának, nevezetesen a fehérjének kimélése az alkohol oxidá- lása által, azaz megvan a friss hő, de munkaerővé nem változik át, s megmarad testünk any aga, de csorbítva, A szeszes ital mértékletes élvezete szellemünket sem élén­kíti Csak az igaz, hogy a poharazó ember önérzetét izgatott­sága dagasztja s azzal amitja magát, hogy ő ilyen meg olyan dolgot fog véghez vinni, vagy eddig nem hallott okossággal lepi meg a világot. Ez az önámitás onnan ered. hogy az alkohol már az izgatottságot kisérő első bénító hatásaként az idegzet gátló berendezéseit mintegy kikapcsolja, minek következtében könnyelműség, meggondolatlanság vesz erőt rajtunk, szókimon­dókká leszünk s szabad foly ást engedünk kritikától érintetlen gondolatainknak. Az a szellemesség, a mi poharazás közben tapasztalható, nem hatol a dolgok mélyébe, csak a felszínen ma­rad, sőt az alkohol további bénító hatásától ez is megszűnik, az ember esze ködbe borul, vagy rendes kerékvágásából kizök­ken, beszédje értelmetlen, dadogó lesz és mozdulatai akarata alól fölszabadulnak. A szeszes italok a fertőző csirák elpuszitására vagy7 ártal­matlanná tételére sem alkalmasak. A cognac egészségetóvó tu­lajdonságát arra alapították, hogy a borszesz az erjedést, a rot­hadást és a kórcsirák tenyészetét megszünteti. Valóban ilyen hatású az élő szervezeten kívül, de az emberi szervezetben más támakni valót is talál s inkább azt támadja. A szeszes ital nem­csak, hogy nem veri vissza a kórcsirák betörését, hanem szerve­zetünknek még természetes ellenálló erejét is csökkenti. Az al­koholtól meg nem rontott, jó egészségi állapotban levő vérünk sikerrel szokott megküzdeni a testünkbe került fertőző anyag, gal, ki is küszöböli onnan, de alkoholisták rendszerint első áldo­zatai a ?árváuyokuak, köztük találnató egyáltalában a legtöbb fertőző beteg, mint a tuberkulózra is ök a leghajlamosabbak. Az a tulajdonsága megvan az alkoholnak, hogy a vérnyo­mást az erekben csökkenti. Bénultan tágulnak, kivált a bőrben az erek, nagyobb ürterükben lassabban mozog a véráram, több vér vau tehát egy időben az erekben. Innen van, hogy a része­gek elkékülnek s hogy a szeszes ital hevíti őket. De a test fe­lületén, a köztakaróban mozgó nagyobb mennyiségű vér a hő­sugárzást erélyesebbé teszi, miért könnyen lehűl a test, sőt ke­mény hideg időbén köunyen meg is fagy. Iszákosok nem ritkán pusztulnak el igy.

Next

/
Thumbnails
Contents