Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-20 / 12. szám
10. oldal 12. szám 1909. március 20. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ EGYHÁZI ÉLET. (Folytatás a 7. oldalról.) A Philadelphiai Magyar Keresztyén ifjúsági Egylet tagjaihoz! Tisztelt tagtársak, kedves Atyámfiái ! Lelkem mélyéig meghatva az elmúlt vasárnap az ifjúsági egylet gyűlésén történtektől, örömtelt szívvel mondok köszönetét az összetartást, szeretett Egyházunkhoz való őszinte ragaszkodást tanúsító határozatért, ifjúsági Egyletünk minden tagjának. Önmagát becsülte meg Egyletünk, mikor egyhangú határozattal jegyzőkönyvbe iktatta, hogy „őszinte ragaszkodással, megingathatatlan bizalommal viseltetik a Presbyteriánus egyház védnöksége alatt álló Phila. I. Magyar Református Szt. Egyházunk és annak mindnyájunk által szeretett vezetője, Tdő. Schódle Gyula lelkész ur iránt. “ Isten áldását kérem szeretett Egyházunk és ifjúsági egyletünkre, virágozzék és gyarapodjék az Ö nagyobb dicsőségére. Hogy pedig kérésem meghallgatásra talál, hiszem, mert „Erős várunk az Ur Isten“. Atyafiságos szeretettel Raffay Pál, az ifjúsági Egylet vezére. Homestead, Pa. — 1. Félltőjti áldozásunk buzgó közönség részvételével múlt vasárnapon ment végbe templomunkban. Egyházi chorusunk közreműködése, egy remek karénekkel, nagyban emelte az istentisztelet meghatottságát és áhítatát. A kenyeret és a bort az Urnák szent asztalára Benes Juliska, kiváló buzgóságu nőtestvérünk ajándékozta. 2. Március 14-én templomunkban is megemlékeztünk a szabadságharc fényes történelmi korszakáról. Az egész gyülekezet buzgó imádságot küldött az Egek Urához az elhagyott kedves magyar haza és annak népének boldogságáért. Másnap márczius lS-én a Homesteadi ^Nemzeti Dalárda rendezett fényes sikerű szinielő- adást, melynek meghallgatására nagy közönség gyűlt össze. A szinielőadást ünnepi beszéd, hazafias szavalatok és a dalárda lelkes éneke előzte meg. 3. Múlt vasárnap délelőtt egyháztanácsi gyűlésünk volt, melyen folyó egyházi ügyek nyertek elintézést. 4. Magyar iskolát tartunk minden vasárnap délután 2—4-ig. Egy magyar református szülő se mulassza el gyermekét felküldeni. 5. Egyházi takarékpénztárunk ügyét lelkesen karolják fel derék híveink. Milyen szép dolog, hogy oly sokan vannak, kik egyházunk iránti hü szeretetöket igy is megmutatják. Nonessen, Pa. — Káldi István és neje, szül. Káldi Mária köztiszteletben álló házaspár újszülött gyermekét folyó hó 13-án a háznál végzett szertartással vette fel az anyaszentegyház kebelébe Harsányi Sándor homesteadi lelkipásztor. A kisded Frigyes (és Károly) nevet nyert a szent keresztségben. Keresztszülei Fedor Gyula és neje Márta Mária házaspár voltak. Legyen Isten kegyelme a kisdeddel! New Brunswick.— A Presbyterián fennhatósága alatt lévő new brunswicki magyar református egyházra Wallingford Conn- ban a következők adományoztak: Wallingfordi magyar református egyház (a nem csatlakozott) $5.00, Bai János $1.00, Czine BálintfiOc., Iván József 50c., Novák József 25c., Demjén József 50c., Bartek András 25c., Breznák András 25c., Deine András 25c., Timkó József 25c., Szomolya Mária 25c., Szomolya Klára 10c., Lénárt Ferenc 50c., Laczkó József 25c., Ambrus János 25c., Búza János 50c., Lénárt József 50c., Lénárt Boriska 15c., Suga József 5<>c., Csenye Lajos 15c., Martin Hubert 25c., Csapó István 15c., Soltész József 10c., Nyitrai Erzsébet 15c., Svarcz István 10c., Péntek Lajosné $1.00. Összesen: $13.65, Fogadják a buzgó adakozók egyházunk leghálásabb köszönetét. Zsíros Károly, megbízott gyűjtő. Különféle. A nemzetek dohányzó szenvedelme. A dohányfogyasztás statisztikája, a melyet most hoztak nyilvánosságra Franciaországban, igen érdekes adatokat tartalmaz arra vonatkozóan, milyen mértékben hódol XVI. Lajos nemzete a nikotin élvezetének. 1907- ben 39.900.000 kilogramm dohány fogyott el Franciaországban, amelynek értékét, 506,400.000 frankot egyszerűen a levegőbe fújták Marseille-től Ruenig. Az állam, a mely a monopóliumot a kezében tartja, évenkint 386,000.000 frankot keres az emberek füstölő szenvedelmén. Eme statisztika alapján könnyen megállapíthatjuk, hogy Franciaországban egy emberre egy kilogram és tizenhárom gram dohány esik s ezért a dohányqs francia tizenhárom frankot fizet. A franciák ezért korántsem a legerősebb dohányosok. E téren a hollandok állanak első sorban, a kik fejenkint három kilogram és négyszáz gram dohányt fogyasztanak. Utánuk következnek az amerikaiak, évi két kilogram és száztíz gramnyi fogyasztással. A harmadik hely a belgáké, egy kilogram és ötszázötvenkét grammal. A németek a negyedik helyen állanak. Fejenként nem szívnak többet, mint egy kilogram négyszáznyolcvanöt gramot. A magyarokra fejenkint egy kilogram háromszázötven gsam esik, a norvégek egy kiló háromszázharmincöt grammal szerepelnek a névsorban. A kanadai egy kiló hatvan gramot szi. A legkevesebbet dohányoznak a spanyolok. Ezeknél a fejenkénti fogyasztás nem több ötszázhetvenöt gramnál. A hosszú élet titka. Ez a legnagyobb titok, mert az se árulhatja el, a ki maga száz esztendeig élt. Pedig ezt a titkot nagyon érdemes volna az emberiség közös kincsévé tenni. Egy angol egyesület most külön bizottságot küldött annak a tanulmányozására, hogy mi az, a mi az emberi élet ama bizonyos legvégső határáig meghoaszabbithatja. A régi jó idők rovására azt már megállapították, hogy ma az emberek tovább élnek, mint régente. Ez a kimutatás azonban nem lehet hiteles, mivel a valóságban éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Azokból az adatokból, a melyeket az emlitett angol bizottság a kiválóan nagy kort ért emberekről összegyűjtött, kiderül, hogj' ezek között több volna a vézna és alacsony termetű, mint a kövér és szálas ember. Annyi bizonyos, hogy a gond, a lelki törődés, a bánat nagyon véniti az embert és szervezetére körülbelül olyan hatása van, mint a sok pálinka-ivás. A kicsapongó élet pedig méreg, mely időelőtt szétrombol minden egészséges szervet. A bizottság mindezek után konstatálja, hogy a hosszú élet titka is titok marad mindenkor, mert ennek törvényeit nem lehet megállapítani. A bizottság, a mint látható, nem mond semmi újat, mert ennyit a hosszú élet titkáról már a bizottság jelentése előtt is tudtunk. Fehér kanári. A londoni kristálypalotában rendezett madár- kiállitáson az első díjjal egy tiszta fehér kanárit tüntettek ki. A fehér kanári tudvalévőén épp oly ritkaság, mint a közmondásos fehér holló. A fehér szin emlősöknél és madaraknál nem olv nagv ritkaság s például fehér egeret és fehér verebet elég gyakran lehet látni. A természetellenes albinizmus különben mindig a beteg szervezet jele. Az orgona. A hagyomány szerint az orgonát Szent Cecilia találta fel, ki a harmadik században élt. Tény azonban az, hogy a keleti népek már előbb használták templomaikban. Pipin frank király 757-ben Konstantinosz Kopromnimosz görög császártól egyebek közt orgonát is kapott ajándékba. Pipin fia, Nagy Károly kísérletet tett, hogy ezt a hangszert divatba hozza birodalmában, e célra több orgonát hozatott Konstantinápolyból és or- gonásokat is hivott a meci és ákheni zeneiskolába, mindamellett csak 822-ben állíttatott föl Jámbor Lajos frank király ily hangszert az ákheni székesegyházban. Ez idő előtt se Német, se Görögországban nem használtak orgonát a templomokban, helyette citera, flóta és dobszó kisérte az egyházi énekeket.
