Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-13 / 11. szám
11. szám. 1909 március 13. 5. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ Nyílt levél Kuthy Zoltánhoz. A New Yorkban Heti Szemle cim alatt időnként megjelenői minden tisztességből kivetkőzött, magát „református egyházi“ lapnak nevező újság, mely az úgynevezett „csatlakozási“ mozgalmat volna hivatva szolgálni, kifogyván a tárgyilagos érvekből, személyes térre siklik át és férfiatlan, aljas modorban támad olyan téren, nevezetesen családi és magán életemben, a hol csak utonállók szoktak támadást intézni embertársaik ellen. Kuthi Zoltán, a Heti Szemle szerkesztője, mein illetékes egyén arra, hogy a tiszta erkölcs és szeplőtelen élet lovagja gyanánt szerepeljen a nyilvánosság előtt. Kuthi Zoltán élete sokkal jobban tele van az erkölcstelen cselekedetek foltjainak sokaságával, semhogy a vizsgálat kritikáját kiállhassa. Kuthi Zoltán üvegházban lakik és mégis kövekkel dobálódzik; Kuthi Zoltán fején vaj van és mégis azzal mindenáron a napra akar menni. Kuthi Zoltán nagyon jól tudja mindezt, éppen olyan jól, mint azt, hogy ellenem intézni tervezett rágalmai hazugságnak fognak bizonyulni a törvényszék előtt. Ha további nyilatkozattételre kényszerittetem, akkor olyan dolgokra fogok rámutatni a nyilvánosság előtt, a melyekre, — hogy Kuthi saját szavaival éljek, — Kuthi Zoltán urnák egyszeriben leesik az álla és térdig megnő a szakála! Egyelőre csak ennyit. Kuthi Zoltántól függ, hogy egyszer- smindenkorra-e, vagy csak egyelőre ! Harsányi Sándor, homesteadi és vid. ref. lelkész. cA csatlakozottakhoz. Tisztelendő szent atyák! Veszekednek és kigyót-békát kiáltanak mi reánk; rajta, tanitsák meg a szegény bolond magyart, hogy kell veszekedni, mert ez az Önök hivatása. A tapasztalatokban kipróbált esperes vezetese alatt még sokra vihetik, csak őt kövessék mindenben. De ha az utczasarkon meg is korbácsolnának, hogy nem csat- lóskodunk, azaz hogy nem csatlakozunk, mi mégsem megyünk Önök után, mert jól ismerjük a fejet, ki Önök között a vezér s jól tudjuk, hogy miért csatlóskodik ő itt. Nem érettünk, nem az amerikai magyarságért, hanem a maga jó hasznáért. A liazafiság és hithüség csak köpönyeg, a mely alá bujt és sokan vakok és nem látnak. Könnyű Önöknek! Ha meggyül a talaj lábuk alatt,, össze szedik magokat és mennek haza államköltségen, ki Meszesre, ki Bog- dányba; pedig hát nem oda kellene menni, hanem a Bakonyba, mert csak ott vannak olyan urak, hogy egyik nap készek meghalni, vagy gályarabságot szenvedni meggyőződésükért, más nap egy kis haszonért készek az ellenkezőt kiabálni és cselekedni. Maholnap el kell tagadni, hogy magyarok vagyunk, úgy be- piszkolja a magyar nevet az Önök vezére. Hát nem ismerik őt? És ha ismerik, nem törődnek vele? Útónná mennek? Akkor önök sem különbek nálánál! Struthers, <>• Szinnyey András. aA földrengés. (Vége.) így ax'1822. évi csilei (Chile) földrengés kétszázhatvan geográfiai mértföld tkvolságra hatott el. A lisszaboni rengés hétszázezer négyzetmérföldnyi területen volt érezhető Európában, Afrikában és Amerikában. Tehát az egész földkerekségnek három tizedrészét érintette. Éppen ilyen volt az 1837. évi csilei földrengés, melynek hullámai egyrészről a havai-i szigetekig, másrészről.a Számoa-szigetekig értek el. A különböző helyeken, de egyidőben végbemenő rengések kétségtelenül ugyanegy középpontból erednek. így például 1908. márczius 7-én földrengést észleltek Reggio di Kalábnában és Kecskeméten; 1908 május 28-án Katániában és Kecskeméten. A mostani borzasztó olaszországi katasztrófák hullámai ismét eljutottak Kecskemétre (de- czember 25,. 26,, 28., 29.), Cetiembe (deczember 30.), Algírba és Szatmármegyébe (1909 január 2.). Bármilyen nagy a földrengés területe és pusztítása, tartama legtöbbször igen rövid időre terjed. A pusztítás rettenetessége rendszerint néhány lökéssel bevégződik; az erős lökéseket még néhány gyöngébb szokta követni. 1812. évben márczius 26-án Karakasz városa néhány perez alatt romokban hevert. A lisszaboni földrengés három nagy lökése öt perez alatt bevégezte pusztító munkáját. Az 1783. évi kalábriai rengés két perez alatt elpusztította Oppido városát s a szomszédos falvakat. Néha azonban a rengések igen hosszú ideig tartanak. Az 1356. évi földrengés, méh7 Bázelt egészén elpusztította, egy egész évig tartott; az 1811. évi földrengés, mely egész Észak-Amerikát érte, két álló évig folyton megújult. Az a földrengés, mely 1767-ben Venezuelának Kumana nevű városát sújtotta, tizennégy hónapig pusztított. S a már többször említett 1783. évi kalábriai földrengés 1792-ig tartott. Mivel földünk fölszine jórészben szilárd, merev kőzetekből áll, a heves rengéseknek nagyon sokszor az a következmén.ye, hogy a föld felületén repedések keletkeznek. Ezek lehetnek kicsinyek s jelentőségnélküliek; de sokszor aztán több száz méter hosszú valóságos mélységek. Megesik az is, hogy a rengések tartama alatt az újonnan képződött szakadékok összecsukódnak s helyettük mások keletkeznek. így az a földrengés, mely 1730- ban San Domingót sújtotta, sok száz repedést, szakadékot nyitott a földön, melyek ismét becsukódtak, elnyelvém embereket, házakat, de sőt egész falvakat is. A lisszaboni földrengéskor a délfrancziaországi Angoulémeben három mórtföld hosszú szakadék nyílott meg. Az 1783. évi kalábriai rengéskor Oppido város szomszédságában a megnyíló föld több házat nyelt el s aztán fölöttük összecsukódott. A Cannamaria kerületben, ugyancsak Kalábriában, a kettészakadó föld négy majorságot, több nagy lakóházat nyelt el, melyeknek szintén nyomuk vezett egészen. Néha a megnyíló földből gázok, tüzlángok s kövek törnek elő. így az 1702. és 1703. évi rengések alkalmával, melyek az Abruz- zókban pusztítottak és Aquila városát rommá tették, a megnyílt földből annyi viz, iszap és kő tört elő, hogy a körüllevő szántóföldeket nem lehetett többé megmunkálni. Egjúdejüleg a szomszédos hegyekből lángok és sürii gőzök törtek ki. A földrengések pusztító ereje legrettenetesebben a tengerrengésekben nyilvánul meg. A tenger ilyenkor a partoktól mintegy visszahúzódik s aztán mint óriási vizhegy tör vissza az elhagyott partra, elpusztítva mindent, a mi útjában áll. Az ilyen óriás hullámzás aztán végigszánt az Óceánokon. Az 1868. évi peru-i tengerrengésnek hulláma a Csendes-Óceánon át Ausztráliáig eljutott: a Krakatan kitörésekor 1883-ban a hullámheg}7 tizenhét óra alatt Afrika déli csúcsára érkezett. Az 1746. évi limai földrengéskor a tenger harmincz méterre duzzadt föl rendes szine fölé; aztán a városra zudult, az összes épületeket romba döntötte s a lakosságot igen kevés kivétellel megölte. 1692-ben Jamaiká- ban a rengő tengernek hulláma Port-Royal városra vetette magát s egy fregatott egy háznak tetejére sodort. A lisszaboni földrengéskor a tenger hirtelen negyven lábnyira emelkedett a dagály legmagasabb vonala fölé, a kikötőre vetette magát s onnan nagyon sok menekülőt sodort hullámai közé. S a tengernek ez a visszavonulása és föltornyosodása három-négy Ízben ismétlődött. A tengerrengésnek oka némelyik szerint a fenéknek hullámzó mozgása, mely lesülved és fölemelkedik s e mozgását a tenger vizével közli. A tengerfenék siilyedésekor a tengervíz a parttól visszahúzódni látszik. Mások szerint a tengerfenekét föld- alatt levő erők boltozatosán és hirtelenül fölemelik s ily módon a magasra föllökött vizet a partra zúdítják. A most lefolyt délolaszországi katasztrófánál is Messzina pusztulását részben ama hullámhegynek kell tulajdonítani, melyet a tengerrengés vetett ki a partokra.
