Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-15 / 7. szám

r^imBnmn it;

T szám. 190«. február lf>.

kik az ily jobb nyugdijképe3 állásokat otthon kiszokták eszközölni a nagyságos és méltóságos tanácsos stb. uraknál. Havi 60 forint pedig oly országban hol a levegőn kivül minden, de minden fogyasztási cikk meg van adózva és azontúl még évi 43 korona adóval megróva, nem olyan jövedelem, melyből élni, és a nem szeretem napokra félretenni lehessen.

Azzal is nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy a mely amerikai magyar már annyit szerzett, hogy itt önállósíthatja magát, hogy azt a pap által befolyásolhatják az ezreivel való hazatérésre. Sokkal világtapasztaltabb és önállóbb gondolkozásu az már, ha különben nás érdek vagy kötelék nem vonzza haza, minthogy a pap által befolyásolható legyen.

Tehát ismétlem, hálásabb és áldásosabb munka lesz az otthoniakkal jobban törődni.

Isten és béke velünk.

Fabók Vince.

Innen-onnan*

A nagy hozomány.

Egy fiatal ember, ki éppen akkor tartotta eljegyzését egy ifjú szép haja donnái, hirül viszi azt öreg atyai barátjának. Az öreg ur, tudós tanár ember, mint jó keresztyén volt ismeretes s a mellett nem szeretett sok szót vesztegetni.

»Kedves fiam, — szólt a fiatal emberhez — nagyon örülök ennek a dolognak, mivel reményiem, hogy menyasszonyod egyesiti magában mindazokat a tulajdonokat, a melyek jövendő boldogságtokhoz szükségesek.«

»Természetesen; nagyon előkelő családból való« szólt büszkén a fiatal ember.

Az öreg tanár szó nélkül felkel, odalép a szobája falán függő táblához s a bámuló vőlegény szemeláttára arra krétával egy nullát ir.

— 0 —

»Es szép ! színezte tovább mennyasszonyát a boldog vőlegény.

Az öreg ur az elöbbenihez egy másik nullát ir.

— 00 —

»Gazdag« folytatja a vőlegény.

Az öreg ur csak Írja a nullákat.

— 0000 —

»Nagyon müveit.«

— 00000 —

»Elbájoló.»

~ 000000 —

»De azt elfelejtettem bácsinak megemlíteni, hogy menyasszonyom igen jámbor, istenfélő leány.«

»Miért nem montad ezt előbb« szólt felderülve a szófukar öreg ur s az általa irt nullák elé látható örömmel egy egyest irt.

— 1000000 miközben a fiatal embernek azt mondotta: »Vallásosság nélkül mindama tulajdonok, a melyeket felsoroltál, a te házas életed boldogságát kétségessé teszik, s a tekintetben csupa nullák; csak a legutóbb említett tulajdonság ad nekik értéket.

Nehány adat egy pár pogány vallásról s rendszerről.

1. Konfucziánizmus.

A roppant területen fekvő kínai biro dalomban uralkodó vallásrendszer. E rend szer alapitója Kongfutse, ki Krisztus előtt 551-ben született. Követőinek szentkönyve a Yihking, mely öt részbei áll; történelmi és szertartási leírásokat, törvényeket, ver seket, Kongfutse és tanítványainak Írásait tartalmazza. Müveit kinaiak ismernie kell e könyvet. Ennek ismerete nélkül mandarin nem lehet. E vallásrendszer a szülök, öregek, ősök s magasabb ranguak iránt, érzett köteles tiszteletre van alapítva. Minden háznépnek meg van a maga emléktáblája, melyen fel vannak jegyezve az ősök viselt dolgai; ezeket a táblákat végtelen tiszteletben tartják. Megszámlálhatatlan bálványisteneik vannak; imádják a fákat, vizeket, folyókat, eget és földet stb. Föistenük a Sangtetien. Kínában pár száz millió köve tője van e rendszernek.

2 Taoizmus.

Ugyancsak Kínában uralkodó vallás rendszer. Alapitója Laotse, ki Kongfutse tanítványa volt. Föistenüket ,,Tao“ nak hívják. Tao annyit jelent, mint u% s azt tartják felőle, hogy tőle indul ki minden s hozzá fog visszatérni is minden Szintén megszámlálhatatlan sok a bálványistenünk.

3. Brámánizmus.

Keletindiában uralkodó vallás. Bráhma annyit tesz, mint szertartás, ima, dicséret, Isten személye stb. Bráhma hímnemben annyit jelent mint, pap, dicséretiró. E val lás szent könyve a Véda (tudomány, Isten lehellete), mely könyv négy íészböl áll: Rigvéda, Samaveda, Yarulvéda és Athar- véda. Szanszkrit nyelven van Írva. Törve nyékét, dicséreteket, énekeket, imádságo kát, hindu szokások s erkölcsök leírását tartalmazzák. Yan benne két nagyobb köl temény is. Az egyik a Mahabarata, mely 222000 verssorból áll. A Véda szanszkrit szóra vezethető vissza a görög »oida«, a latin »videre«, a német »wissen«, az angol »wit«. A brám szó tulajdonképpeni értelme napvilág tüzfényragyogás, élet, világosság. A bráh- mánisták semmi sincs igazán létező, csak a Bráhma. Egyik példabeszédük igy szól: »Az ember élete olyan, mint a lótus virág levelén rezgő harmatcsepp: gyorsan elpárolog. Háromszázharminc millió bálványistenük van. Imádnak ök barmokat, majmokat, kígyókat, köveket, fákat és folyókat stb. Van egy háromarcu Istenük is, a Trimvitti. Egyik arcát Bráhmánnak, teremtőnek, a másikat Visnunak a megtartónak, a harmadik arcot pedig Sivának, a pusztító istennek nevezik. Élő szentjeik is vannak : ilyenek a yogik és a .fakirok. Hisznek a lélekvándorlásban.

4-Buddh mus.

Ez a vallás a bráhmánizmusból ered s rengeteg a követője. Müller, Davids és Sir Arnold tudósok s/erint 450 milliónál is több van Williams tanár száz millióra, Harper dr. pedig 90 millióra becsüli őket. Ázsia világosságának nevezhetnék e vallást, de semmiesetre sem a világ világosságának. E vallás követői Ceylonban, Burhamban, Siámbau, Thibetben, a mongol síkságon. Kínában és Japánban élnek s két részre oszolnak, déliekre és északiakra. A déliek nek szent könyve a páli nyelven megirott Dhainmapada, mely törvényeket, imákat, erkölcsök s szokások leírását tartalmazza. Az északiaké egy szanszkrit nyelven Írott könyv, mely hihetetlen csodák leírását tar tál mázzá. Buddha annyit tesz, mint bölcs- E vallást Gautama, másként Sakya Muni alapitá, Krisztus előtt 566-ban. Érdekes, hogy Gautama maga semmit sem irt; Jézus sem, Sokrates sem. Hisznek a lélek vándorlásban és a Nirvánában. A Nirvána szerintük a tökéletes a tökéletes boldogság helye, hova a jók kerülnek. Érdekes az is, hogy nekik is megvannak a kolostoraik, szerzeteseik, apátjaik, zárdáik, apácáik, imádják a szenteket, papjaik nötleneK, tensurát borotválnak fejük búbján, szentelt vizet használnak, hisznek a purgatóriumban, misét mondatnak a megholtnak a megholtak lel kiüdveért, sőt még talán pápájuk is van, mert hiszen a legfőbb papjukat, a Thibet- ben lakó dalai lámát istenként imádják, csalhatatlannak tartják, elannyira, hogy a catb. missionárusok eleinte azt hitték, hogy a buddhizmus a ehatholcizmusból eredt. Persze tévedtek, mert hiszen a ke resztyénségnél sokkal régibb keletű.

5. Zoroastrianizmus.

Tüzimádók. Valamikor Perzsiában volt az uralkodó vallás. E vallás alapitója Za rathusra volt, ki Krisztus előtt kb. 1300- ban élt. Szent könyvük a Zendavesta. Legfőbb Istenük a Zerana-Akerána. Van egy kisebb jó istenük, a világosság istene — neve Ormazd. Van egy rossz isteuük is, ezt Ahrimánnak hivják s a sötétség istene. Már csak kevés követője van e vallásnak, mert egy részük keresztyénné, túlnyomón pedig mohamedánokká válnak.

S c hó die €ly. A. ref. lelkész.