Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-28 / 48. szám
48. szám. 1908 november 28. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 3. oldal. bereket! Es ha egyszersmind szilárdan állunk a keresztyéni szabadságban, a másik oldalról ez a panasz hallatszik; ti hitetlenek s forradalmárok, ti vagytok okai minden aránytalanságnak, melyben élünk. El kell ismernünk, hogy ilyen panaszok a ham is,vagy sajnos, — pusztán látszólagos keresztyénséggel szemben gyakran jogosultak. Az igazi keresztyénséget nem érintik. Péter minden teketória nélkül felteszi, hogy e panaszok csak tudatlanságon alapulnak és olyan emberektől erednek, a kik felületesen, vagy tárgyismeret nélkül ítélnek, vagy könnyedén ismételik más emberek szavait. Ö egyszer se szól gonoszságról, hanem csak balgatag emberek tudat- tanságáról. De azt is kívánja, hogy a keresztyének ilyen ellenséges és rosszindulatú ítélet ellen küzdjenek. De hogyan ? A természeti ember ilyen rágalmazásokra és előítéletekre hajlandó a gyűlölet szavaival, vagy tetteivel felelni. Vissz t szidjuk, a ki megszidott bennünket; s rosszat teszünk annak, akitől gonoszt tapasztaltunk. Mások megbántva visszavonulnak é3 lemondanak a cáfolat és megegyezés kísérleteiről; ellenfeleinket agyonhallgató megvetéssel büntetik. És ismét mások szavakkal kezdik magukat menteni, vitázni és cáfolni. Alapigénk más utat mutat nekünk ; »azaz Isten akaratja, hogy jól cselekeivén. megzabolázzátok a balgatag embereknek tudatlanságukat.« Itt mindenek előtt, egy félreértést kell eltávolítani. E szavak úgy hangzanak, mintha a szeretet adományai és alamizsnák által kellene ellenfeleinket hallgatásra bírni. Nos, a jótékonyság bizonyára tevékeny fegyver, ha igaz szívvel gyakoroltatik s a jókedvű adakozók kedvesek Isten előtt. De az előítéleteket nem mindig lehet jótékonysággal legyőzni, sőt van nagyon is nem keresztyéni jótékonyság, mely tapaszul szolgál mindenféle igazságtalanságra és bűnre. Szövegünk valami mást, egészen mást vél. Az eredeti görög nyelvből fordítva, igy hangzik : »az az Isten akarata, hogy ti, mig a jót teszitek, a balgatag emberek tudatlanságát elhallgattassátok.« A mi fegyvereink tehát ne pusztán szavak, hanem tettek legyenek; és nem a bosszú gonosz tettei, hanem tartós, derék cselekvés. Ha a gonoszát gonosszal fizetjük vissza, akkor ellenfeleinket még jobban ingereljük s elismerjük panaszaikat. Ha duzzogva és tehetetlenül visszavonulunk, akkor előítéleteiknek tért engedünk. Ha szavakkal küzdünk, bizonynyal nem hallgattatjuk el őket. Hallgatásra, tévedésük felismerésére, közŐ3 megegyezésre csak akkor bírhatjuk őket, ha mi, panaszuk miatt zavartalanul, szeretetteljes érzülettel, minden időben a jót tesszük. A győzelemnek ez az útja a létért való küzdelemben a legjobb fegyver. Lassan, de biztosan vezet a győzelemre, a jó diadalmára. II. Persze, hogy igy járjunk el és győzzünk, mindenkor meg kell emlékeznünk állapotunkról, vagyis sohase felejtsük, hogy mi egyszersmind szabadosok s Istennek szolgái is vagyunk. Péter igy ir: »mint szabadosok és nem mint olyanok, kik a szabadságnak palástja alatt gonoszságot cselekednek, hanem mint Istennek szolgái.« Mi a keresztyén szabadságról, az Isten gyermekeinek boldog szabadságáról szóló eme szavakat a legmélyebb és legkiterjedtebb értelemben vehetjük; s mi ránk nézve szükséges, hogy Rippen a létért való küzdelemben legyen meg e szabadságunk és azzal éljünk s szükséges a keresztyénségre nézve, hogy e szabadság evangéliuma mindig hallható legyen. Azonban nem könnyelműség-, gondatlanság-, lelkiismeretlenség-, közönyösség- és zabolátlanságról van itt szó. A keresztyén szabadság nem gonoszra való szabadság ; nem is lehet vele visszaélni, mint a gonoszság leplével, hogy arra gondoljunk ; meg vagyunk szabadítva a gonosztól, tehát kárvallás nélkül tehetjük a gonoszt ; szabadok vagyunk, azért nincs szükségünk, hogy felelősek legyünk és számot adjunk. Igaz. hogy szabadok, de egyszersmind Istennek szolgái is vágyunk, azaz lelkiismereti tekintetben kötve Isten akaratához, felelősek szent szine előtt, engedelmesek parancsolatainak, hűek aző dolgaiban. Mi megváltottak és szabadok vagyunk. Azért lakozik bennünk a békés azt meg akarjuk tartani. Azért érezzük az erőt a jóra s akarjuk azt örömmel gyakorolni és ápolni. Azért dacolunk a gonosz és halál hatalmával. Azért vagyunk szabadok is a betűktől, de engedelmesek a léleknek ; szabadok a törvénytől, de hűek az evangéliumhoz. Istennek szabad szolgái vagyunk, azért nem akarunk az emberek szolgái lenni. »Mint szabadosok,« Írja Péter. Ezzel talán valóban a polgári- lag, jogilag szabadokat érti. Amennyiben lejebb különösen a szolgákhoz fordul, itt legelőször a keresztyén gyülekezet szabad polgárainak szólna intése. Ezután azt mondja nekik ; mert ti a törvény előtt szabad polgárok vagytok, teljes jogotok van s némely kiváltságot élveztek, nem kell azt hinnetek, hogy azt tehetitek, s azt engedhetitek meg magatoknak, a mi nektek tetszik ; hatalmatok és befolyásotok nem lehet korlátlan. Éppen, ha emberi igazság szerint szabadok vagytok, gondoljatok arra, hogy Istennek szolgái vagytok, hivatva Istennek és felebarátaitoknak szolgálni. Ez intésnek meg van még jelenben is a jó értelme. Jóllehet a jogi különbség szabadok és szolgák közt régen megszűnt, de tényleg megvan az ellentét a függetlenek és függök közt minden időben. A független és vagyonos, a befolyásos és mértékadó körökhöz, a vezetőkhöz és azokhoz, a kik a »jobb családokhoz« vagy az »uralkodó osztályok«-hoz számítják magukat, — ezekhez szólnak Bibliánk szavai. Intik e szavak mindazokat, a kik ide tartoznak, hogy hatalmukkal vissza ne éljenek. A hitalom ne múlja felül a jogot s a szabadság nevében ne legyen a szegény elnyomva és megfélemlítve. De a szabadság nevében a rend, jog és erkölcs ne legyen feldúlva. Sőt még emberi jog szerint is némely dolog meg van engedve, a mi Isten itélöszéke előtt jogtalanság és bűn. Nekünk, keresztyéneknek, azonban mindnyájunknak Isten Ítélete után kell először kérdezősködnünk, akarata elölt meg kell hajolnunk és szabadságunkkal élnünk a jónak előmozdítására, mint Istennek szolgái. (Vége következik.) — Oláhországban egy képviselő a biblia olcsó kiadásának előállítására ezer dollárt adott, mert az oláhoknak a »könyvek könyvére« van a legnagyobb szüksége. — A new yorki 68-ik utcai református templomba nemsokára egy harangot fognak elhelyezni, A harangot a német császár adományozza, mert ez a gyülekezet, a mely 150 esztendős, — a német nyelvet használja ma is. Valamikor a hires Astor Jakab is e gyülekezetnek volt tagja. Vájjon a mi magyar gyülekezeteink fognak-e 150 év múlva magyarul beszélni ? NV7 MEGHÍVÓ. A McKEESPORTI PA. REF. EGYHÁZ 1908 november 27-én a White Str. Hallban jótékonyczélu rendez, melyre úgy a helybeli, mint a környéki magyarságot testvéri szeretettel meghívja. FelüIMzetések kSszönöttel fogadtatnak s hlrlapilaí nyusrtáttatnak. Kezdete este 7 órakor, vége másnap reggel. Belépti díj: Férfiaknak 50c. Nőknek 25c. ,„/Ä\ Jy
