Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-07 / 45. szám
8. oldal. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.» 45. szám 1908 november 7. KEírels: a nagyvilagbóL ....... ...— __j Magyarország* A Reform Churelvhez tartozó amerikai magyar ref. egyházmegye folyó évi május havában tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy testületileg belép az O. R. L. E. tagjai közé. Erre vonatkozólag az O. R. L. E. szept. 29-én Budapesten tartott közgyüláse a kővetkező határozatot hozta : „Az orsz. ref. lelkész egyesület őrömmel veszi tudomásul az amerikai lelkésztestvérek csatlakozását, egyesületünkbe belépését s midőn őket igaz kartársi szeretettel fogadja kebelébe, a másik világrészen folytatott nehéz és küzdelmes, de egyházunkra úgy, mint nemzetünkre egyaránt nagyjelentőségű és dicsőséges munkájokhoz Isten áldását kéri.“ Dr. Kiss Áron meghalt. A hegymegi Kiss családot, melynek a nemrég elhunyt debreceni püspök is tagja volt, újabb veszteség érte és ez a veszteség a magyar ref. egyház és a hazai közélet vesztesége is. Dr. H. Kiss Áron,'az elhunyt Kiss Áron püspök fia, a budai peeagogium hires tanára s alig két éve királyi kitüntetéssel nyugalomba vonult nagyérdemű igazgatója, a magyar tanügyi irodalom elsőrendű munkása, rövid betegség után elhunyt. Legyen áldás emlékezetén. Szolnokon vívta Damjanics egyik legszebb győzelmét s a szolnokiak most kegyelettel adóznak emlékének. A megye törvény- hatósági bizottsága tízezer koronát szavazott meg a Damjanics János bronz szobrának még hiányzó költsége fedezésére. Egyben elhatározta a közgyűlés a szobor építésének gyors végrehajtását abból a célból, hogy a szabadsághös aggkoru özvegye a leleplezési ünnepélyen részt vehessen. Szövőgyár K u 1 á n. A bácsbodrogmegyei Kulán hatszázezer korona alaptőkével gyapjufonó és szövőgyárat állítanak fel. A környékbeli községek belátják, mennyire előnyős lesz nekik e gyár felálli'ása. éppen ezért részvények jegyzésével igyekszenek a gyár felállítását biztosítani. A részvények kétharmadrésze már jegyezve van. A fegyverkivitel megtiltása. A magyar kormány, egyetértve az osztrák kormánynyal, elharározta, hogy megtiltja a hadiszereknek Szerbiába és Montenegróba való kivitelét s megtiltja azt is, hogy ezekbe az országokba Magyarország, illetve Austria területén át más országokból bármiféle hadi árut bevihessenek. A két állam kormányainak ezt az egyetértő elhatározását, a mely a nemzetközi szerződésen alapul, a Balkán egyes államaiban észlelhető háborús kedv nagyon is megokolttá teszi. A rendeletnek természete en c^ak az a jelentősége van, a mennyi egy kellő időben foganatosított óvatossági rendszabályt megillet. A magyar hírlapokról. A Magyar Könyvszemle most kiadott statisztikája szerint az első magyaz hírlap 1780 jan. elsején jelent n:eg Pozsonyban Ráth Mátyás »Magyar Hírmondó« - ja. Budapesten 1788 október havában indult meg az első magyar hírlap »Magyar Merkurius« címmel, hetenkint kétszer jelent meg. 1806-ban jelent meg a második lap Pesten, a »Hazai tudósítások« Kulcsár István szerkesztésében. 1830-ban 10 magyar hírlap és folyóirat jelent meg. 1848-ban 86 magyar hírlap volt hazánkban. 1850-ben 9 lap adatott ki magyar nyelven. 1867-ben 80, 1879ben 321, 1896-ban 801, 1906-ban 2292, 1907-ben 20Ó9 hírlap és folyóirat jelent meg magyar nyelven. L eíkés z y ál a s z,t á s. ÉrÖss Lajos püspökké választásá- tásával egy théolÖgiai tanári, Kiss Albert halálával pedig egy leijei állás üresedett meg Debrecenben. A Ielkeszi állásra Dr. Baltazár Dezső hajdúböszörményi esperest, volt püspök-jelöltöt óhajtja a hívek nagy része megválasztani. Bosznia a magyaroké. A párisi Temps cimü újság Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszternek egy nyilatkozatát közli Boszniáról. A francia újság szerint Kossuth ezt mondotta : Az an- nektált uj tartományokat Ausztria nem kaphatja, lebegő állapotban a két tartomány Ausztria és Magyarország között hosszú ideig nem maradhat, igy tehát nincs más hátra, mint hogy a föléledt történelmi jog alapján is Magyarország^kapja Boszniát és Hercegovinát. Aszürke hadsereg. Az osztrák-magyar hadsereg összes gyalogcsapatai most csukaszürke egyenruhát kapnak és pedig úgy a tisztek, mint a legénység. Sapka, kabát, köpeny, nadrág és keztyük ezentúl mind szürke színben készüt. Az eddig viselt fekete sima nyakravalót megszüntetik és csokorra kötött szürke nyakkendővel helyettesítik. A fekete, fényes szíjakra har- na, természetes börszinil szíjakkal pótolják. A legénység részére megrendelt összes uj egyenruhákat és egyéb felszereléseket szintén szilrke színben készítik, a tisztek pedig már a mai naptól fogva hordhatnak szürke egyenruhát. Sok tiszt már az uj egyenruhákat igénybe is vette, a lovasságnál is lesznek hasonló változások. így a magas fekete lovagló csizmák helyébe szürke kamáslikat hoznak be. A magyar hírlapirodalom gyásza. A magyar újságírásnak és az irodalomnak gyásza van ; meghalt egy jéles tollú derék munkása, Zboray Aladár. Népszerű, kedves volt neve a hírlapirodalomban. Irt regényeket. Több sikerült darabját s fordítását adták a budapesti színházakban. Az állam a Balatonért. A kormány egyik terve az, hogy a Balatonból világfürdöt csináljon. E terv kiviteléhez szükségessé vált az egyes fürdők rendbehozása és egyéb befektetések, A földmivelési miniszter legújabban a balatonfüldvári kikötőt vette át állami kezelésbe. Csalás és a mozgósítással. Az alföld tanyái között egy furfangos szélhámos bolonditotta mostanában a hiszékeny embereket. A csaló azt a mesét adta elő, hogy kitört a háború s a hadügyminiszter a gazdák fiait berendelte katonai szolgálatra. A gazda megrémült és kérlelte a »hadügyminiszteri biztost«, hogy mentse fel fiait a veszedelmes katonáskodás alól. Hosszas kérlelés után a szélhámos száz forinttal megvesztegettette magát és kiállított egy írást, a melyben fiukat felmenti katonai kötelezettségök teljesítésétől. A csaló ily módon több jómódú gazdát becsapott és sok pénzt szedett. Ki tudja meddig folytathatta volna fosztogató munkáját, ha egy véletlen folytán (Izéiméi napfényre nem kerülnek. Egy áldozatának nem volt otthon elegendő pénze, azért a városba ment, hogy a szükséges pénzt megkeritse. Ott elbeszélte a dolgot, a melyről a hatóság is tudomást szerzett s a szélhámost elfogatta. Eladott birtok. Báró Majláth György Szántó, Sima és- Boskó községbeli birtokait megvette egy gömörmegyei részvénytársaság egy millió és ötszázezer koronáért. A részvénytársaság a birtokot parcellázni fogja, a mi ugyan nehezen fog menni, mert a nép nagyon szegény. A fővárosi polgárság testi és vagyoni épségének védelme a legfőbb feladata a budapesti rendőrségnek s ezt a föladatát dicséretes buzgalammal látja el. Bát nehéz munkájában a gáncsos- kodás és a gúnyolódás nyila is éri, mégis híven teljesíti kötelességét. Az október negyediki zavargás alkalmával történt, hogy egy rendőr alól kilőtték á löVat. A király ötszáz koronát küldött a kárvallott rendőrnek.
