Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-03 / 40. szám
2. oldal. »Amerikai Magyar Reformátusok Lap fa." 40. szám. 1908 ók tóbér 3! ■ni Konfírmáczió Clevelandban. IViJitkán vagyunk abban a helyzetben, hogy Clevelandi hire- 11 y r. ket hozhatnánk. Pedig Cleveland a legnagyobb magyar •*- V > kolónia s három protestáns egyházközsége van, a melyekben bizonyára hétröl-hétre történik valami fontos esemény. De lapunk nincs abban a helyzetben, hogy külön tudósitókat tartson s így szükség van arra, hogy a leikés; ek urak, egyházi jegyzők tudósítsák alapot a gyülekezeti élet fontosabb eseményeiről. Clevelandban a nyár, mint mindig most is meglehetős munkás volt az egyházi élet szempontjából. Az east sidei lelkészre a nagy számú magyar gyermekek neveléséről való gondoskodás nehéz terheket rótt, mert most még segítsége «e volt, nem úgy mint az előző esztendőkben. Magán k kellett gondoskodnia a nagyszámú gyermekséreg tamásáról s a konfirmándusok oktatásáról s előkészítéséről. Ha elgondoljuk, hogy egy ilyen nagy egyházközségben, mint aminö a clevelandi első református egyház, mennyi teendője van a lelkésznek, akkor tudjuk igazán megmérlegelni azt a munkát, a melyet hazafiéi lelkesedésből a magyar gyermekek tanítása által a nemzeti ügy érdekében végezett. Fájdalom, ezt nem akarják belátni odahaza. | Hogy egy két helyen, a hol megróbálták a magyar tanitók alkalmazását; a kísérlet nem járt sikerrel, az nem ok arra, hogy nagy magyar kolóniák, a mel\ eken a gyermekek nevelése elsőrangú kötelesség, elhanyagolhassanak. C7 ............-.....-..................... ===== Ha forgatjuk évröl-évre a naptár lapjait s számláljuk a hónapokat, két olyan hónap tűnik szemünkbe, melynek mindegyikénél megállunk s gondolatokba merülünk s kevés gondolkozás után eszünkbe jut, hogy mik történtek akkor. Az egyik hónap márczius 15, ez már elmúlt s ezen ne gondolkozzunk mivel a jövö évben ismét előjön s akkor lesz időnk ismét emlékeinket felújítani s a szokott lelkesedéssel megünnepelni. Október 6-ikától, midőn e sorck megjelennek, csak pár nap fog elválasztani, tehát emlékezzünk meg egy pár sorral ezen nagy nap jelentőségéről. 1849 október 6-ika volt ama nagy nap, a mikor 13 legna gyobb magyar testvérünk kínos halállal halt meg hazájáért, a mely habár, ez idő szerint nagyon távol vagyunk tőle, nekünk is hazánk s az is lesz m>g csak itt az idegenben az idegen hant el nem takar bennünket. Ki volt oka azon 13 legnagyobb magyar halálának, nem szükséges leírnunk, hiszen neve minden jó magyar ember előtt ismeretes s minden igaz magyar megvetéssel emlegeti nevét. A 13 legn >gyobb magyar testvérünk pihen, alussza az igazi boldogok álmát; igen rrert azon szavakkal mentek a kinos halál elé; »nyugodtan halunk imádott hazánk, te életet adtál nekünk s mi azt neked vissza adjuk és kamatul oda adjuk életünknek hátra levő boldogságát. így gondolkoztak ők s meghaltak drága hazájokért. Amaz pedig, ki hitványságból, haszonlesésből elárulta drága nemzetét, ott fekszik azon palotában, melyet talán legnagyobb magyar testvéreink kiömlött vérén vásárolt s~ álmodja, hogy ö már nem él s m » sok köny, a a a sok vér, melyet leigázott nemsete hullatott. Próbálja meg a magyar vallás os közoktatási miniszter, a ki személyesen is meggyőződhetett a clevelandi magyar kolónia népességéről, ide. Clevelandba küldeni egy pár tanítót s megfogja látni mindenki, hogy az eredmény felül fog múlni minden várakozást. Tisztelendő Csutoros Elek, ki nemcsak a clevelandi egyház életében tölt be fontos szerepkört, hanem az egész amerikai magyarság életében is elismert tevékeny részt vesz: egyénileg is elég biztosíték arra nézve, hogy a felügyelete alá adott tanitók a legmesszebb menő tevékenységet fejtenék ki. Amig azonban ilyen módon nem segítenek rajtuk hazulról, magunknak kell huznunk az igát. Es a clevelandi east-sidei ’elkész huzza is. Nemcsak a szigorúan vett lelkészi szolgálatokat teljesiti: hanem a gyülekezet jövendőjéről is gondoskodik, nevelvén annak hitben erős, soha meg nem tántoruló tarokat. Mint képünkön látszik, az aratási alkalommal nagyszámú ifjú k, resztyén lett tagjává a Krisztus anyaszentegyházának, vallást tevén hitéről s felesküdvén a Krisztus zászlója alá. Kedves ifjak? Ti maradjatok meg a hűségben; szeressétek mindenkor a mi egys erű evangyelium szerint reformált egyházunkat a attól se m igasság, se mélység, se jelenvalók, se követ- kezendök el ne szakasztsanak titeket. Ez lesz a titeket igazán szerető, veletek atyai szeretettel foglalkozó lelkipásztorotoknak a legszebb jutalma, Adja Isten, bagy ö, ki tanitott, nevelt, tioennetek soha meg ne csaladkozzék s az Ur előtt áliván, elmondhassa: »íme. Uram Isten, a kiket reám bíztál, azok közül egy sem veszett el.« ==... --------------------------------egy tengerré vált s neki abba bele kell fúlnia. Mig ez kínlódva hánykolódik nyoszolyáján, ha máskor nem legalább azon a napokon, vagy éjjeleken a mikor közelgett október 6-ika s érzi, hógy minden igaz magyar gyászünnepet tart azon a napon s neki előkeli zárkóznia, mert fél, retteg, bántja hitvány lelkiismeiete. Azon legnagyobbak pedig csendesen pihennek, álmukat nem zavarja semmi. Kedves magyar testvéreim, kik ez idegenben szétszórva élünk, ne feledkezzünk el azon legnagyobbjainkról, kik vérüket hullatták s életöket feláldozták hazájok boldogságáért, a mi most már a mienk s az is lesz, minden jó magyar szüli hízójának fogja tartani, mert az az uj haza csak ideiglenes, dobjon bennünket bárhová a sors, szülőhazánk mind:g eszünkbe jut s sokszor vágyunk vissza legalább gondolatban. Készüljünk tehát ama nagy nap megünnepléséhez, menjünk el az Urnák házába s az Ur zsámolyájától bocsássunk fel egy igazi, szívből jövö imát, hazájokért s hazánkért elhullott, legnagyobbja- inkért, lelkesedjünk azon napon mindnyájan s mutassuk meg Amerika népének, hogy nemcsak ők tudnak lelkesedni s ünnepelni s nemcsak ők tudják felújítani nagyjaiknak emlékét, hanem mi is, szívből, leiekből. Pihenjelek hazáitokért 59 évvel ezelőtt elhullott legnagyobb magyar testvéreink, legyen álmotok csendes, drága hazánk hantjai alatt és ha elérkezik a boldog feltámadás, majd legyetek akkor is elsők a teltámadásnál, mint voltatok akkor, a mikor drága hazátokért készek voltatok meghalni. Legyen áldás és béke továbbra is drága porotok felett* Október 6-íka.
