Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-26 / 39. szám

SÖ. szám. 1ŐÖ8 szeptember 26. »Amerika! Magyar Reformátusok Rap ja.« 0. oldal Külföld. — Kolera Oroszországban. Oroszországban a leg­veszedelmesebb betegség, az ázsiai kolera dühöng. Legerősebb a kitörés Szentpétervárott, hol a betegség elnyomására minden lehetőt megtesznek. A város tisztán tartásán, kórházak felállítására s más szükséges dolgokra nagy összeg pénz szavaztatott meg. A prefektus a pálinka bódékat becsukatta. Ezután szombaton d. u. két órátót hétfő reggel 10 óráig nem árulnak pálinkát. Ennek az oka az, hogy az alkoholisták hamarább megkapják ezt a betegsé­get, mint mások. A halálozás nagy arányokat öltött. Napról-napra átlag 150 ember hal meg ebben a betegségben. A szomszéd orszá­gok megtettek minden óvóintézkedést, hogy a betegség át ne lépje a határt. — Nagy tűz Párisban. Párisban a múlt vasárnap le­égett a központi telefon épület, a melyről átkapott a tűz a föposta épületre s ez is elpusztult. A kár 5 millió dollárnál is nagyobb s az egész városban nincs telefonösszeköttetés. — A békekon gressus. A béke kongressus, a melynek magyar tagjait Apponyi Albert gróf és Günther miniszterek vezet­ték Berlinbe, a múlt héten kezdette meg gyűléseit. A gyűlést a császár egy hosszabb levélben üdvözölte, a melyben a béke áldá­sait hangoztatta s kijelentette, hogy ö a béke embere. Igaza van azonban Carnegienek, a ki a béke kongressus összeülése alkalmá­val azt mondotta, hogy az általános világbéke létrehozása érde­kében senki se tehetne annyit, mint Vilmos császár, ha komolyan akarná a békét. A kongressus valószínűleg most sem fog több eredményt elérni ezen a téren, mint a múltban: mert a királyok­nak katonákra van szükségük. Az általános lefegyverezés nagy áldás volna az egész világra. — A bécsi nuncius. ügy látszik, hogy a bécsi nun- ciust még is csak vissza fogják hívni. Aerenthal külügyminiszter szigorúan ragaszkodik ahoz, hogy más nuncius neveztessék ki. Ez a kubai pápai delegátus, Aversa lesz, a ki már vissza is érke­zett Rómába, hogy rövid idő múlva Bécsbe menjen. — Katholikus nagygyűlés Londonban, A szentség imádók évi nagygyűlésüket Londonban tartották. Erre a nevezetes alkalomra a pápa külön delegátust küldött Vannu- telli bibornok személyében. Az angol protestánsok e miatt és azért, hogy hire járt, miszerint a szentséget nyilvános körme­netben fogják körül hordani; nagyon felháborodtak s mindent elkövettek, hogy ezt megakadályozzák. Első sorban régi törvé­nyekre hivatkozva, tiltakoztak az ellen, hogy a pápai követ Anglia partjaira lépjen s miután ezt nem tudták megakadá­lyozni, annyit kivittek, hogy a királyi udvar elvonult London­ból s a körmenet nem tartatott meg. Anglia negyven millió lakosa közül alig 6 mii ió a katholikusok száma s igy gyülésök is nyílt kihívás volt a protestánsok ellen. — Tolsztoj születés napja. Tolsztoj a nagy orosz iró és bölcsész, a napokban ünnepelte születésének 80-ik évfordu­lóját. Ebből az alkalomból az orosz kormány és az egyházi ható­ság eltiltatott minden nyilvános ünneplést, de nem tilthatta el a szivek, a lelkek önkénles, szabad megnyilatkozását. Tolsztojt az orosz egyházi hatóság »pogánynak« mondja, mert a formák, a czeremoniák igáját lerázta magáról s a hegyi beszédnek az igaz­ságait akarja megvalósítani az életben. E tekintetben egyedül áll az emberek között, holott valóban nem a páli dogmatika, ha­nem a hegyi beszéd Krisztus által tanitott igazságai képezik a magvát a keresztyér.ségnek. Akik ezeket megvalósítják, azok a Jézusnak igaz követői. __ Német-szlváv háborúság. Bécsböl táviratozzék, hogy Laibachban véres utczai harczok folytak le. A szláv csőcse­lék a vezetők uszítására vad lármával tört ki az utczákra és az utjokba akadt német házakat megtámadták, azokon minden abla­kot betörtek" A katonák verték széjjel a zavargókat. — A politikai helyzet. Miután Amerikában a bol­dogulás, a fejlődés, attól függ, hogy melyik párt van uralmon, nem érdektelen, ha a politikai helyzetet mi is figyelemmel kisér­jük s igyekezünk arra, hogy a mostan folyó választási harczokban a magyarság is erejéhez mérten vehessen részt. Ez okból szüksé­gesnek tartjuk, hogy azok a honfitársaink, a kik már polgárok, mindenütt klubbokat szervezzenek, hogy igy egységesen léphes­senek fel. A politikai helyzet ismeréséhez pedig szükséges az, hogy a nagyobb eseményeket figyelemmel kisérjük. Ilyen események a múlt héten bőségesen voltak. Mindenek felett való azonban az, hogy Hearst a független pártnak a megalapitója, Foraker ohioi szenátor ellen Columbusban olyan vádakat hangoztatott s állítá­sait levelekkel is igazolta, a melyek miatt a szenátor egyszerre holt emberré lett. Ez az esemény nagy felfordulást idézett elő a repub­likánus párton, úgy, hogy még a pártelnök állása és megingott miatta. Ezt a nagy rázkódást némileg ellensúlyozta Rooseveltnek egy a Faft érdekében Írott levele, a melyben nemzeti csapásnak mondja azt, ha a nép november 2-án nem Taftot jutatná győze­lemre. Bryan most keleten utazik s tart nagyszabású beszédeket. De beszédjeinek most is, »sok az alja«. Érdekes a szocziális- ták választási hadjárata. E pártnak a gyűléseit a vezetők nem arra használják fel, hogy a párt elveinek helyességéről minél több egyént meggyőzzenek, hanem arra, hogy egy repülőgép részvé­nyeiből minél többet eladhassanak. A repülőgép feltalálója Henry Laurens Call Bostonból, ki nem kevesebb, mint 20 millió dollár tökével akar egy repülőgép részvénytársaságot alkotni. így maga a szoczialista párt lenne egyik nagy tőkéssé. Nem nevetséges dolog ez ? — Az uj Ikarus. A repülés kérdése kezdettől fogva élénk érdeklődés tárgyát képezte az emberek között. A rege szerint legelőször egy Ikarius nevű férfiú próbálkozott meg a repüléssel. Viaszból szárnyat csinált s fel is repült, de repülés közben a viasz­szárny elolvadt s ö a földre zuhanván, meghalt. A lefolyt pár hónap alatt többször megismétlődött az Ikarus sorsa, bizonysá­gául annak, hogy a természet örök törvényei ellen az ember nem harczolhat. Megvalósíthatja mindazt, a mi e törvényekkel nem áll ellentétben, de az olyan dolgok, a melyek e törvényekkel ndffí’ egyeznek meg, kísérletek maradnak csupán. Zeppelin gróf, ki egész életét, minden vagyonát a repülés kérdéseinek tanulmányo­zására szentelte: mikor már közel hitte magát a czélhoz, keserű csalódásra ébredt. Egész gépje elpusztult. Orrville Wright, a ki Fort Meyerben olyan szép ered meny nyel kísérletezett, hogy az amerikai közvélemény szinte ujongott a siker felett, most össze­törve, kórházban fekszik, kísérő társa Selfridge hadnagy pedig a sírban. Az Ur az ember lakóhelyéül a földet adta: a lég nem a mi­énk s azt meghódítani nem is fogják az Iskarusok. — Próbaházasság. Az emberek között a házasság kér­dése többféle képen volt már értelmezve. Az ös korban a nö csupán rabszolga volt s a többnejüség volt divatban. A nőt tulaj­donképen a keresztyénség emelte arra a magaslatra, a melyen ma áll, bár az egynejüség egyik-másik népnél Krisztus előtt is divat­ban volt. A házasságra való lépés sehol se olyan könnyű, mint az Egyesült Államok egyik-másik államában, de a válások száma sincs sehol oly nagy, mint itt. A szövetségi törvényhozó testület egy minden államot egyformán kötelező törvénynyel akar ezen a bajon segíteni, mig a feministák egyik vezére Mand Churton asszony a »próba házasság« által látja a bajokat orvosolhatókká. Szerinte elég volna, ha a házasfelek csak három évre kötnének szerződést s akkor, ha kipróbálták egymást s nem volnának egy­mással megelégedve: mehetne az egyik jobbra, a másik balra, Megelégedés esetén újabb szerződésre léphetnének, Ez azonban nem megoldás, sőt az erkölcstelenség mocsarába való sülyedés lenne.

Next

/
Thumbnails
Contents