Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-08 / 32. szám
szám. 1908 augusztus 8. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. 9. oldal. meg hát és Őrizd meg lelked nyugalmát és ne engedd, hogy hiteiben a kisértés ereje megingasson Vagy elejtsen. Ha pedig elestél — gyorsan kelj fel, térj meg az Isten törvényeinek útjára, hogy legyen igazi örömed az életben, örök életed halálod után. Ne gondold azt, hogy tested vágyainak kielégítésében állandó örömed lehetne; rettentsen el azok példája, a kik eképen keresték életük örömét és boldogtalanok lettek. Istei hez ragaszkodj hittel, ebben van igazi öröm. Szombat, aug. 15. »Valakik pedig Öt bevevék, oda azoknak ily méltóságot, hogy Istennek fiaivá lennének.« (János I. 12.) A ki hiszen az Ur Jézus Krisztusban s nencsak, hanem hitét életével és életének cselekedeteivel mutatja meg, egyedül csak az emelkedik az Istenfiuság méltóságára. Mindnyájan az Isten gyermekei vagyunk külsőleg, de nem mindnyájan mutatjuk meg azt cselekedettel. Aki érzi, hogy az Isten az ö atyja, az azt is tudja, hogy az Atyának engedelmeskednie kell. Hányán vannak pedig, a kik nem engedelmeskednek Neki. Pedig ezek között Is sokan mondják, hogy ők az Isten fiai ? Miképen lehet az, aki atyja ellen és az annak akarata ellen küzd, atyjának igazi gyermeke ? Miké-1 pen lehetsz te Isten fia, ha nem veszed be azokat, melyeket Isten az Ur Jézus által adott n ked törvén)ül? Nevedben lehetsz Isten fia éppen úgy, mint lehetsz becsületes is az emberek előtt, bár szived telve van gonoszsággal; de valóságban nem vagy Isten fia, a miképpen gonoszsággal szivedben nem lehetsz igazán becsületes sem. Hogy lehetünk I-ten fiai? ügy, ha levetjük a külszin álarczát ha szivünket adjuk oda neki, hogy szivvel-lélekkel az Ur Jézus tanítványai leszünk. Eredj el te is, testvérem s azonképen cselekedjél ! Hankó M. Gyula. A debreczeni református főiskola rövid története* (Folytatás.) A XIX. század kezdetén Péchy Imre egyházkerületi fö- gondnok (1801—1839) vitte tovább a fejlődés lobogóját; összehívta. a nagy jelentőségű tanügyi bizottságot álmosdi birtokára, ott készült a Debreczen tanterv a Ratio Institutionis, a főiskola tanítási rendszerét magába ölelő dolgozat, mely időszaki javításokkal 1849-ig érvényben volt. Korszerű és szükséges újításokat hozott be, az akadémián a tanszabadságot és a szigorlatokat. Országszerte nagy figyelmet keltett, mikor a Debreczent látogató nádor Budai Ezsaiást kívánta látni, mert nagy tudása révén ismert volt az egész országban. Karacs Ferencz, hat, éves diák indítására, Erős Gábor és Pethes Gábor vezetése alatt alakult meg a rézmetsző deákok társasága a metszés és rajzolás tanulására. Ök adták ki az első magyar térképet és az iskolai uj atlaszt 1800-ban, mely időtől kezdve 40 évig debreczeni mappák voltak használatban. 1801- ben a rajztanitás is a tantárgyak közé jutott és a meghagyás, hogy minden deáknak mappája legyen, lehetővé lön. E században ragyogott fel a fejlődés eddig nem látott fön- séges képe. A tudományok művelésére tanszékek keletkeztek, Cseliszombali József orvos alapítványával a vegytani tanszék, kapcsolatban a növény- és ásványtannal, megnyílt, első tanára lévén Kerekes Ferencz (7 ik tanszék). A neveléstan uj tanszékét 1825-ben Zákány József foglalta el. Ehhez kapcsolták a német és franczia nyelvek tanítását. Ugyan ö bocsátotta ki az első debreczeni franczia grammatikát, olvasókönyvvel, 1828-ban (8-ik tanszék)- Récsei János bogy iszlói lelkész egész életében lelkesedvén a főiskola dicsőségén, végre.ideletében (1829) vagyonát a magyar irodalmi tanszék felállít sara hagyta. Ezen uj tanszékre választott tanár 1831 november 13-án első székfoglalóját az oratóriumban tartott i. E nap a magyar irodalom valódi ünnepe volt. A magyar bodalom tanszéken jeleskedtek a tudós módok: Lugossy József, Imre Sándor és Géresi Kálmán (9-ik tanszék). A theologia fejle zté-ére az egyházkerület megalapította a gyakorlati lelkipásztorku lás és egyházszónok lati tanszéket 1844-ben. Első tanára Révész Bálint lett. A jogtudományok szélesebb alapon való művelésére egy uj tanszék alapját vetette meg Sárói Szabó István szenátor és Szombatin István főbíró szép- lelkű hitvese, Veresmarti Z-mzúnna, melyet 1849-ben foglaltéi Búzás Pál tanár (11 ik tanszék.) Az evangélikus vallás i 'zárióry Imre földbirtokos még 1825- ben kelt végrerdeleiében egy budai házát tanszék-alapra hagyományozta. Péchy Imre (alnádor) magas állásának erejével ki- nverte a királytól ama kegyelmi té yt, hogy a házat terhelő nagy kamerális adósság kamatja elengedtetett és a ház jövedelméből az adósság letörlesztetvén, megalakult belőle 1852-ben a 12-ik tanszék kiadását fedezi 14,480 koronával. Minden egyes tanszék egy- egy élő, lelkesítő szobra a nagynevű adakozónak. A hely tarlótanács 1813-ban megengedvén a görögkeleti val- lásu ifjaknak a debreczeni iskola látogatását, ez időtől kezdve, egész 1848-ig, tömegesen iratkoztak be. Az 1849-ig év után nagymérvű változásokon ment keresztül a főiskola A kor embere, Szoboszlay Pap István debiéczeni lelkész, szuperintendens küzdött meg uj veszedelemmel, hatalmas felhívó szózatában az iskola minden barátját és az egész egyházkerületet buzdítván az adakozásra »tenni és alkotni« vezérszóval, nehogy megkonduljon a halálharang a százados főiskola fölött, mivel a követelt t átalakítás nélkül nyilvánossági jogát elveszti. Minden felöl siettek a mentömunkára. Az eredmény nem maradt el, mert a gimnázium alapjára 43.223 forint tőke és 5448 forint évi járadék — a jogakadémiára pedig 38,240 forint tőke lett megajánlva, a debreczeni egyház két tanár fizetését vállalta el, Debreczen városa pedig (1857) évjáradékot rendelt, melyet 6042 koronában ma is ad. így aztán im gnyilhatott a nyolez osztályú gimnázium 12 uj tanszékkel és szerveztetek a jogakadémia 4 jogtanárral 1853-ban. Az átalakítással az iskola eddigi egysége felbomlott és három igazgató alatt áll ma is. Ismét újabb vesz de'emmel kellett megküzdenie: a germani- zációval. A császári közoktatásügyi minisztérium (1855. évi febr. 18 ) tanítási nyelvéül a német nyelv fokozatos behozatalát követelte. A hazafias egyházkerület ragaszkodott a magyar nyelvhez és nem engedett. Ezért a minisztérium 1859-ben megvonta az érettségi vizsgálat tarthatásának jogát a debreczeni gimnáziumtól és a tanulók kénytelem k voltak Nagyváradra menni érettségi bizonyítványaik e’nyeréséért. Csak az 1861. évi politikai fordulattal nyerte vissza az iskola a nyilvánossági jogot. Hasonló csapás fenyegette a jogakadémiát, mert az egyházkerület a német nyelv tanítása ügyében kiadott rendelet előtt meg nem hajolván, 1856- ban önként megszüntette a jogakadémiát. A magyar alkotmányos élet visszaállításával a felelős magyar minisztérium a tanügy nemzeti nézőpontból való fejlesztését megkezdvén, az egyházkerület mindent elkövetett újabb és újabb áldozatok árán főiskoláját a kor színvonalára emelni és versenyképességét fentartani. A gimnáziumot folyton emelte, a tornatanitásra már 1850- ben rendes tanárt alkalmazott. Az énekkar folyton gyűlő alapjából rend zeres énektanári szék létesült 1891-ben. A külön rajztanári szék állandó szakerövel töltetett be 1892-ben az országosan ismert Bo.-znay István festőmüvészszel. A földrajz, történelem és német nyelv tanítására újabb tanszék alapittatott. Jelenleg 19 rendes tanár működik. (Folyt, köv.)
