Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-01 / 31. szám
10. oldal. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« í?í. szám. 1908 augusztus 1. A mi elmúlt s a mi elmúlik. A lomb lehull a fáról, a virág elhal. Ez a képe földi mindenség életének. Az egész természet, hegy, völgy, a föld belseje, a tenger mélysége nem egyéb, mint óriási temető, hol a szervesek következő nemzedéke szemfödöként borul az elődökre. Ha az AlpoA égbenyuló mészköszirtjei, az Elbavidéknek csodálatos homokkövei, az agyagpala, a márga beszélni tudnának, föltárulna előttünk nagyszerű valóságban Földünknek egész története. E kőzetek a múltnak levéltárai; minden egyes réteg a benne rejlő körü- letekben oly okmányokat hóid magában, melyeknek néma ajka nagyon is hangosan beszél. Egyöntetüleg, egyértelernmel hirdetik, hogy nincsen állandóság a földön. Szervezetek jönnek-mennek; a régiek eltűnnek, helyükbe nemcsak újak, de egészen mások is lépnek. A szervesek élete nagyon szerény növényekkel, tengeri mosza- tokkal kezdődött. Ennek igy kellett lennie, mert csak a növény tudja asszimilálni a szervetlen anyagot szervessé, a mellyel aztán az állati szervezet táplálkozik. E moszatoknak lenyomatait megtaláljuk az egykorú mészköveken. Az állatvilágot az őskorban bizonyos rákfajok képviselik. Roppant mennyiségben, roppant nagy faji változatokban töltik meg az ős tengereket; tenyésznek nagyszerűen, aztán eltűnnek, élő hírmondó sem maradván belőlük. A kőszén korszakban a tropikus klíma és páratelt levegő hatása alatt erőtől duzzadó növénytenyészet indul meg. Fanagyságu káka és zsurló. Az évek millióin át halmozódnak, szolgáltatják kőszeneink anyagát; aztán eltűnnek a föld színéről s csak egyik másiknak maradt egy egy elsatnyult utóda a jelenkorra. Sőt a tulajdonké- peni alkotója a kőszeneknek, a csodálatos Szigillaria, egészen eltűnt úgy, hogy hovatartozandóságáról még szenesült maradványai sem nyújtanak fölvilágositást. A későbbi korok egyikében, a Jurában, hihetetlen sokaságban lepik el a tengereket a kos-szarvhoz hasonló csigák, az ammonitek, melyeknek házai a Bakonyban egész hegyeket alkotnak- Velük egyetemben csodálatos és óriás tengeri szörnyek töltik meg hihetetlen tömegekben a vizeket; óriás hattyu- nyaku szörnyek, nyolez-tiz méter hosszú krokodiius forma tengerrablók. Hatalmasan fejlődnek, nagy sokféleségben; s utána következő korszakban nyomuk sincs; mintha a szél hordta volna el őket. A mai kort megelőző kornak derekán a szárazföldeket és a mocsarakat hatalmas, vastagbörü állatok lepik el. Nagy, ormányos szörnyek, két lefelé nyúló agyarral az ó-világban, négy agyarral az újvilágban. Hozzájuk szegődnek Délamerikában elefánt nagyságú lajhárok, óriási öves állatok, melyeknek pajzsa a későbbi korú ősembernek koporsóul szolgált. Az ó-világban e nagy vastagbörüek között megjelent az erdőségek rendőre, egy óriási macska, melynek hatalmas agyarai, szemfogai, azt mutatják, hogy az oroszlánnál, tigrisnél nagyobb volt. Mind ez a csodálatos tény igen dús tenyészetben virágzott s aztán egyszerre csak letűnnek a lét színpadáról. E nagyon nagy vonásokban festett vázlatunk eléggé igazolja, hogy nincs állandóság a föld színén. Csakhogy e nagyszerű események láttán az a kérdés merül fel: mi az oka annak, hogy egy-egy korszaknak jellemző s mindig rendkívül nagy tenyészetet mutató flórája és faunája egészen eltűnt a létezők sorából ? Micsoda okok S körülmények készítették elő pusztulását s idézték elő vesztét? A természetrajz legnehezebb s legrejtettebb kérdéseinek egyike ez. Az kétségtelen, hogy a klimatikus viszonyok változása, az elegendő tápláléknak hiánya, föltétien befolyással van a szervesek életére. Az őskorban s a föld életének középzö korában e pusztító befolyások nem voltak meg. A tenger, a kiima még a középső korban is tropikusan meleg volt; ebben a nedves és meleg kiimában a kőszén kor növényzetének továbbra is megvolt létezési föltétele, mindaz- által kiveszett. Az állatvilág ugyanez okoknál fogva akkor is, később is mindig talált bőven elégséges táplálékot, mégis kihalt. A majmok a föld uj korában jelentek meg a létezők sorában; Európában is otthonosak voltak; erről tanúskodnak Francziaországban a sváb Alpon s Görögországban lelt kövült maradványaik. Hogy a majmok Európában elpusztultak, mikor a föld legújabb korában a tél hóval és fagygyal kő zöntött be, az egészen természetes. A majom meleg égövi állat; a hideget nem tudja elviselni. De hogy Dél amerikában, hol a kiima nem igen változott s a táplálék gazdagsága sem csökkent, kivesztek az óriás lajhárok, hogy a koa-szarvu csigák a tropikus tengerek meleg vizeiben sem maradtak meg, az érthetetlen. Plpp ily érthetetlenek az óriási macskáknak pusztulása Európában az újkor végén. Hisz az oroszlán, tigris nem fél a hidegtől; az előbbit sörénye, az utóbbit erős, tömött szőre védelmez:. De különben is tudva van, hogy a tigris hazájából, Keletindiából a Himalája és Tibetneu szörnj ü bérczein át elkalandozik egészen Szibériáig. E kérdés megoldásának kulcsát az egyének élete adja meg- A mag kikel, a gyümölcsfa növekedik, pár év múltán gyümölcsöt is terem; folyton fejlődik és erősödik, aztán eléri termőképességének non plusz ultráját. Ebben az eröteljességben éveken át megmarad, aztán hanyatlani kezd, elöregszik; végül meghal. Miért öregszik el, miért hal meg ? Ki tudná megmondani ? Hisz a. további életnek minden minden föltétele megvolt ! Ez is egy rejtély. De igy van; a fa elöregszik, kimerül és elpusztul. Ugyanennek kellett történnie az egyes korszakok szerveseinek életében is,. Megjelentek a lét tengerében, fejlődtek és szinte a féktelenségig gyarapodtak; aztán mintha a dér csipte volna meg ökot, elvénhed- tek, hanyatlottak s kihalt ik ! Hogy miért történt s történik ez igy, örökké titok marad előttünk. S/.inte szemünk láttára pusztult ki Madagaszkárnak óriás futó madara, a három méter magas Dinomis. Tíz literes tojásai oly épek, mintha ma tojta volna őket a jércze. Kipusztult; miért, nem tudjuk. Mikor már az ember is megjelent a föld szinéu', egészen természetes, ö is beleszólt a szervesek életébe. A nagy vadak sem tűrik az ember jelenlétét. Ezelőtt ötven évvel még nem volt ritkaság a krokodiius Felsö-Egyiptom határán, Asszuánban. Ma ezerkétszáz mértfölddel beljebb kell menni Afrikába, hogy nyomát leljek. Az állatok királyának, az oroszlánnak is ez lesz a sorsa. \ mint Afrikát hatalmába veszi a fehér ember s keresztül-kasul szeli vasutakkal: az oroszlán létezési föltételeiben, az abszolút szabadságban korlátozva lesz s magától is kipusztul. (Vége következik ) Értesítés. Tisztelettel értesítem az Amerikai Magyar Ref. Egyesület összes osztálvjegyzöit, miszerint az újonnan rendelt aranyjelvények elkészültek és darabja 75 centért, a pénz elüleges beküldése mellett nálam kaphatók. Tisztelettel ______________________________MOLNÁR ISTVÁN elnök. Kerestetnek bányászok és gépen dolgozók a GATES nevű bányába. Ez a bánya hat teljes napot dolgozik a rossz időkben is, de miután több szenet óhajtunk kiadni, több munkásra is van szükségünk. Bányászok keresete 2 dollár 25 cent;, ladolók keresete 3 dollár; a gépen dolgozóké 3 dollár 50 cent. Munkanélküliek jelentkezzenek »H. C. FRICK COKE 00.« 1317 CARNEGIE Bt.DG. PITTSBURG, PA. Síi. Gyors és megbízható bankház. Alapittatott 1885-ben. Közjegyzői iroda. Meghatalmazások s mindennemű közjegyzők okiratokat szakértelemmel kiállítunk. Konzulátusi hitelesítéseket beszerzőnk. Tanácscsal ingyen szolgálunk.
