Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-01 / 31. szám
ál. szám. 19Ó8 augusztus 1. lÁrnerikái Magyar Reformátusok Lapja.« 7. oldal. ntrechi egyetem uiján. Az itteni gyűjtés 1758 ban 531 magyar forintot tett ki és folyt a jámbor adakozás egészen 1793 ig. Ekkor a franczia forradalom alatt megszűnt. Hasonlóképen a svájci református kantonok is szép összeggel járultak a főiskola megmentéséhez. A rendek 1750 ban évi négyszáz forint segélyt szavaztak meg hat évre. A s> gely folyt egészen 1775-ig. Más veszteség is érte a főiskolát. Százados, a tanulók javára fenálló legátió és supplicétió intéménycit, mely élöösszekü teiésben tartotta a híveket az anyaiskolával, az államkormány betiltotta és a rendelet áthágóit szigorú büntetéssel fenyegette. Hat évig tartott ez a kinos helyzet és a deákok vesztessége egy-egy évben 7200 forintra tehelő csak a legátiónál. A nytrs erő ellenében megmozdult az erköcsi erő és a nyomás alatt a város vezető emberei a tanszéki alapok megteremtésén fáradoztak. Ezen alapok aztán folyton nőttek és ma 299,000 korona jövedelmet adnak. Az igazság azonban győzött ötven év múltával. Sok utánjárással királyi rendeletre 1802-ben folyóvá té'etett és azóta Deb- reczen szakadatlanul fizeti a főiskolának 3207 korona összegben a tanszéki alapot. Az ötven évben elmaradt segély azonban áldozatául esett az akkori viszonyoknak. Az isteni gondviselés csodálata; jeléül az elnyomatás négy évtizedeiben 1752—1792-ig a kollégium névben és hatásban szellemi emelkedést mutat. Hires tanárok működtek a szomorú napokban. Szilágyi Sámuel, a ’’nagy zseni”, sok nyelvismerö. Szatmári Paksi István, a ,,Sion siralma“1 történeti költemény irój t, a költészetlan ápolója. Hatvani István a nagyhírű természettudós és orvosdoktor, a kit a külföldre két egyetemhez is meghívta«, ő azonban hazafiul szeretettel ragaszkodott a dehreczsni katedrához. Varjas János hittanár és verselő, Sinay Miklós a történelbu.’ár és az egyházalkotmányi nagy harc öröknevü hp-se sth. Az ország minden részéből sereglettek ide a tanulók, úgy hogy Hatvani, Sinay korában 4052 deák látogatta a kollégiumot. A nagynevű tanárok vezetése alatt nagy és tudományosan képzett nemzedék keletkizett. Csak néhány kimagaslóbb nevel említünk fel Csernák- László (1755) senior.-ága végezte után Hollandiában lett tanár. Hálájának jeléül négyezer forintot hagyományozott a főiskolának. A bíráló szellemű Márton István (1778) Kant bölcseletének művelője. Tóth Ferencz (1788) aki Sinay tói kapta a történetírás lángját, a hazai reformáció történetének Írója: Csokonay Vitéz Mihály (1788), a nagy ragyogásu poéta; Palóczi H >rváth Ádám, Veszprémy István orvosdoktor , a Biographia Medicorom szerzője; Keresztesi József, a Krónika Írója. Récsey István, a magyar irodalmi tanszék megalapítója; Tormássi János egy ház jogtudós, Kövi Sándor, ki Sárospatakon világított nagy tudásával; Cseh- szombathi József orvosdoktor, a vegytani tan-zék alapitója; Diószegi Sámuel, a Füvészkönyv Írója; Budai Ezsaiás, Magyar- ország históriájának megirója; Sárvári Pál, debreczeni tudós -tanár; Lengyel József lelkész, az énekeskönyvi dicsér itek sz'p ol u irój i, továbbá még igen sokan, kiknek emlékezetét a főiskolának a. re perennius kegyelete őrzi. Debrecen város tisztikara ebben az időben szintén nagy férfiakból állott. Főbírói, főjegyzői és szenátorai páratlan odaadást fejtettek ki a föisko’a érdekében. Ilyenek voltak: Szeremlei Sámuel, Pándi János, Komáromi György, Szilágyi Mihály, M hál.V- hzái János, Baaanyi Miklós, Sálói S/abó I-tván (jogi tanszék alapitója), Szombathi István, Hatvani Mihály.és Fráter István mindmegannyi kiváló jellemek. Domokos Márton, több Ízben főbíró, egyház- és L kola-gondt.ok, aki társaival a debreezeoi egyház tanácsában fejtette ki nagyobb tevékenségét, mivel felsőbb rendeletre 1752-től az egyház a vársotól elvált. Domokos támogatta, védelmezte és irányította a főiskola jogait és életét, mozgatta nemcsak a külföldet, hanem az egyházkerületet és ennek vezérembereit, adakozásra hiván fel; megmozdultak a szivek és az uj alapitványttevök lé tyes sorozata fordult a szorongatott iskola /elé, Uj tünemény e korban a nők áldozatkészsége. Szunyogh Judit, Szondy Zsuz-ánna, Antal Judit, Kenéz Anna, Babocsy Erzsébet, Szénási Hegen Rebeka, Tisza Lászlóné stb. Megemlítjük itt, hogy midőn Domokos Mártontól az ott megjelent tanárikar — a nagy ember halálos ágyánál —elbúcsúzott, megköszönvén az ő gondnoki hűségét és nagy szolgálatát — válaszában gyönyörű szavakban ii tette a tanárokat, hogy ne tagyják el semmi bajában sem a főiskolát. Nyomothagyó volt II. József látogatása Debrecenben (1770 május 18—20), Szilágyi Sámuelt, akkori superintendenst magán szállásán külön is kihallgatta, őszinte felvilágosítást kért tőle a hazai protestántismus állapotáról. Első fejedelem a Habsburg házból, aki központjából szemlébe meg a reformátuságot. A később kelt türelmi rendelet gyökérszála ezen látogatáshoz fűződik. A város, egyház és iskola között való javadaluai kérdések megoldására küllHt gróf Forgách-féle királyi biztosság m igáid itta a függő kérdést az egyház és iskola között járandóságok tárgyában. Az 1791-ik évi XXVI. t-c. és a budai református zsinat nagy és kedvező változást hozott be főiskolánkba A budai zsinat végzése szerint a debn czeni főiskola legfőbb igazgatása az egyházkerület kezébe ment át. Itt kezdődik a mai állapot. A debreczeni ref. egyház kezében a helyi felügyelőség maradt meg. A tanárválasztás joga is ezabályoztatott; a választótestület felét a debreczeni egyház, másik felét az egyházkt rület küldi ki; a debreczeni egyházfő- gondnoka, az egvázkerületi közgyűlés egyik alkotó tagja és a debreczeni kollégium helyi gondnoka és ily minőségben az összes vagyoni ügy eket kezelő főiskolai Gazdasági ‘Tanács mindenkori elnöke. Az átalakulás intézője a nagyérdemű és széles képzettségű Domokos Lajos volt, ki mint főbíró, legtöbbet tett a város, az egyház és iskola jogainak megmentésére. Vasoszlop volt az időben. Alkotmányos felfogása miatt a kormány elmozdította hivatalából, inig az alkotmány visszaállításakor Biharvármegye választja megkö- vetnek. Egyéb nagy és maradandó munkássága mellett a fejedelmi jog alapján kibocsátott Köznevelési Rendszer (Katió educations) ellen való erőt küzdelemnek élére állott, mivel ez nem ország- gyülé.-en és a protestánsok tudta nélkül hozatott. De nem maradt a mer sv ellenzékieskedés talaján, hanem mint a haladás barátja, a nevelés és közoktatás színvonalának emelése végett az önkormányzatnak megfelelőiig a debreczeni iskolák számára uj tantervet dolgozott ki a haladó kor követelményei szerint. Az ő kezdeményezésere állítatott fel 1798 ban egy uj tanszék, az ötödik — rendszeres lilozólia tanítására, ugyszinte az első jogi tanszék 1800-ban (hatodik tanszék). A jogaZadémia itt vette kezdetét: Fái István, Igaz Sámuel, Kölc ey Ferencz, Lónyay és Pulszky Lászlót az első évtizedbsli hallgatók közt találjuk. Az ö indítványára és az egyház javaslatára mondta ki a tiszántúli ref. egyházkerület, hogy a főiskola tanítási nyelve magyar legyen, minek folytánl787 május 2 án az első magyar nyelvű közvizsgálatot nagy érdeklődés mellett meg is tartották. A nemzeti nyelv megzendülése a XVIII. század alkonyán a nem étié redé? hajnalit mutatta. Ekkor 400 akadémia é.- 1351 alsóbb osztályú tanuló látogatta a főiskola tantermeit. (Folytatása következik.) Beküldte-e már előfizetési diját erre az esztendőre? Ha nem, ugy igyekezzék e kötelességének minél előbb eleget tenni. Ez idö- szerint ügynökünk nincs, de a pontos ref. testvérek számára nem is szükséges, mert ezek tudják, hogy a lap pénzbe kerül s igy az előfizetésekre égető szükség van. Uj előfizetőknek ingyen küldjük meir a „Protestáns NajitáPj-)^ Megielent el Megrendelhető: HUNGÁRIA PRINTING HOUSE" 52-54 BATES STR. PITTSBURG, PA.
