Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-25 / 30. szám
»Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, rf " íl. oldal szám. 1908 juíius 25. 5. Az egyház cassájában megtakarított pénzek 4 százalék kamatra letétképen nagyon kedvezményes feltételek mellett elhelyezhetők. Tekintve a mostani sok váratlan bankbukásokat, hittestvéreink saját érdekükben és legnagyobb megnyugvásukra az egyház pénztárában helyezzék el becsületes munkájok megtakarított eredményét. Az egyház összes ingatlanai elég biztosítékot képezhetnek a letétek biztonságáért. A kölcsönö < felmondása csupán 14 napi időt igényel. Bővebbet ez ügyben szívesen közöl a homesteadi lelki pásztor, vagy nz egyház föpénzlárnoka, vagy a fögondnoka. Ne legyetek restek! A 1 a p i g e : II. Kor. IV: 16 —18. K. T. Bizonyára egy korszak sem volt oly nyughatatlan, oly tevékeny, oly sürgölödö-forgolódó, mint a mai. Mindenütt a munkát, fejlődést, elöhaladást, vívmányokat, küzdelmet, munkanyereséget, alakulást vehetjük észre sokféle formában. De a mai nemzedéknél hiányzik az öröm, béke és üdeség. Fáradtság látszik ezreknek meg ezreknek életén. Közönyösség és érzéketlenség az érzésben; unalom és — minden serkentés daczára — részvétlenség a gyönyörök közepette; lemondás és bátorlalanság az akaratban és kívánságban; ideges túlterheltség és kimerültség, mely tikkasztóan és nyomasztóan hat a kedélyekre: — ezek jellemzek a mai kort. Hallhatunk s olvashatunk ilyen nyilatkozatokat: de hiszen mindenben egyformaság van; a léttől ne várjon senki se többet; hiszen csak kíváncsiságból élünk még, hogy tudjuk, mi következik ezután; legjobb az, ha mindennek vége van. Csak nyugalom, teljes nyugalom! »Oh, kifárasztott a küzdés, mit ér fájdalom s gyönyör ?« A keresztyénség is ilyen ragályos betegségben szenved napjainkban. A keresztyének ezrei valóban azt hiszik, hogy a keresztyénség végét járja, kiélte magát s felbomlás szélén áll. Ezt hiszik s még sincs kedvük és erejük valami után komolyan törekedni vagy iparkodni. Restelkednek; a vélemények és áramlatok zavarában behunyják szemüket és mennek az árral terv nélkül, czél- talanul. S ismét más keresztyének másképen mutatják bágyadt- ságukat. Öregesen és zsémbelve nem tudják magukat beletalálni az uj feladatokba és fejleményekbe. Ök csak hitetlenséget s hanyatlást látnak s már csak a végítéletet várják. Ezek is elfáradtak. »Azért nem resteskedünk,« — mondja az apostol. Uditö, örvendetes, bátorító vallomás. A mit ö saját keresztyéni életmódjáról és apostoli tevékenységéről mond, az tényleg erényes minden valódi keresztyéni é'etmódra, kivál képen a keresztyén eml er hivatására nézve. A mai napon az apostol szavai serk< ntsenek, erősítsenek, elevenítsenek bennünk’t. Azt kiáltja f lénk: Ne legyetek restek! Mivelhogy az evangélium I. a láthatóban láthatatlant; 11. a nyomorúságban dicsőség-1; III. a múlandóságban megújulást szerez nekünk I. »A mi nyomorúságunknak egy szempillantásig való könnyűsége a dicsőségnek felette igen-igen örökkévaló állandóságát szerzi néki nk, mivelhogy nem azokra nézünk, a melyek láttatnak, hanem amelyek nem láttatnak« — mondja az apostol. Mi, keresztyének, e világon élünk és a mi egys em életünket nem választhat, uk el tőle. Testi szemeinkkel < pen úgy látunk csak, mint más emberek és szemünket fel is kell nyitni, használni, élesíteni, gyakorolni kell, hogy a létért v dó küzdelemben megá Íjunk. Mennél jobban belemegyünk az él the, a. világba, annál jobb in tudunk látni is; és a látható világ, a jelenségek sokfélesége imponál nekünk; ör/e i h/,t “Síén bír, vigy élsz > nodtsoi, vHszitaszitó vagy vonzó hatást gyakoroljon bár mi reánk. Megtanuljuk’ mint kell vélekedni a különféle formák és alakok, a természet és művészet, a vagyon és pénz, a ruha és fényűzés, a hadseregek és erődök, a mii tan és a pontos, szabatos tudományok felöl. És tulajdonképen csak a mi századunk nyitotta fel igazán az emberiség szemét a látható világban való látásra. A távcsövei a legtávolabbi égitesteket, a górcsövei a természet legkisebb titkait is láthatjuk. A boneztan az emberi test csudálatos belső szerkezetébe nyújt bepillantást; az erötan a legcsekélyebb mozgásokat is megmagyarázza; a vegytan a különböző anyagok vegyületét szemlélteti. A villamosság Írásra, beszélésre és világításra szolgál és a napsugaraknak hatása folytán képek állanak elő. A modern élet annyira túl van árasz va ezekkel és ezek arra oly nagy hatást gyakorolnak, hogy a mai ifjú-ág alig-alig képes a láthatatlannal megismerkedni; és a haladó kor oly könnyelműen eldobja magától még azt a keveset is mely a láthatatlan dolgok felöl leikébe vésődött; gyakran pedig nincs se kedvünk, se erőnk ahhoz, hogy a gyermekes képzetek helyett férfias érett képzeteket szerezzünk a láthatatlanról. A láthatatlannak — úgy látszik, — nincs létalapja, általában létjogo ultsága A látható, az érzékelhető: minden és minden: látható és anyagi, — mondja a modern böleseség. Azonban e láthatóval nem elégszünk meg hosszú időkre. Ha ez egyedül töl i be földi létünket: kifáraszt, kedvetlenné, közönyössé, lemondová tesz. Persze, a mig az ember teljes, friss erőben van és a látható világnak mindig uj benyomásait, javait és gyönyöreit, kénye kedve szerint élvezheti, meg ran magával elégedve, büszke és jókedvű. De ez nem tart sokáig, A leggazdagabbra és leghatalmasabbra nézve is eljö ama nap, a mikor az általa kívánt határt elérik. Ekkor a megszokás, hétköznapiasság, kedvetlenség és unalom érzele vesz erőt ríjta, mert; semmi uj nincs a nap alatt, minden hiábavaló. A látható nem elégíti ki, nem csábítgatja, nem izgatja többé. A hullámcsapás, az órakegyegés, a gépek zakatolása, a szív verése, születés és elmúlás, mindez csak az egyformaságot hirdeti neki. A folytonos elöhaladás, me yröl magának s embertársainak álomképeket alkotott, csak nem akar bekövetkezni. Magasan fejlett kultúrák már < lég gyakran pusztultak el gyümölcs nélkül a világtörténetben: és a világossággal a komor árnyalakok is nőnek. Végre bekövetkezik a pusztulás, a meghalás: ez utolsó az, a mi látható. ( Folytatása következik.) IMIegielent a. ♦ ♦ HVEegren.cielli.e'Lö: „HUNGÁRIA PRINTING HOUSE“ 52—54 BATES STR.____________PITTSBURG, PA. Kerestetnek bányászok és gépen dolgozók a GATES nevű bányába. Ez a bánya hat teljes napot dolgozik a rossz időkben is, de miután több szenet óhajtunk kiadni, több munkásra is van szükségünk. Bányászok keresete 2 dollár 25 cent; ladolók keresete 3 dollár; a gépen dolgozóké 3 dollár 50 cent. Munkanélküliek jelenikezzenek »H. C. FRICK COKE CO.« 1817 CARNEGIE BEDG. PITTSBURG, PA. r üyors és megbízható bankház. 11 Alapittatott 1885-ben. Közjegyzői iroda. Mn Meghatalmazások s mindennemű közjegyzői | okiratokat szakértelemmel kiállítunk. Kon- zulátusi hitelesítéseket beszerzőnk. Tanácscsal ingyen szolgálunk.
