Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-20 / 25. szám
4. oldal. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.' 25. szám. 1908 juuius 20. yi M Lap. u €> « Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. 8. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, voungstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ: HARSÁNYl K ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. KIADÓHIVATAL: 52—54 Bates Street. Pittsburg, Pa. Minden kézirat, egyházi- és egyleti értesítés a szerkesztőhöz küldendő: Youngstown, 0. Box 245. — Előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalba küldendők. Czim: SENTINEL 52-54 Bates Str. Pittsburg, Pa. editors: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. HARSANYJ. PUBLICATION OFFICE : 52—54 Bates Str. Pittsburg, Pa. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 fl5 K.) Subscription rates: One year $2: Half year: $1. Foreign countries: One year: $3.00. Half year: $1.50. Az ,,Amerikai Magyar Sajtó=Egyesület*’ tagja. ,,Member of the American Hungarian Press Association.” ii =>£ KISS ARON. 1815—1908. A megboldogult született 1815-ben Kis- Naményhan, Szath- mármegyében. Iskoláit szülőföldjén kezdette, majd Sz .tlimáron és később Sárospatakon folytatta» 1839— 43-ig tanitö-káplán volt Szathmáron. Ekkor Porcsalnaásrara választották \ lelkésznek. 1892-ben a legnagyobb magyar egyházkerület püspökévé választatott meg. Ugyanekkor debreczeni lelkész leit., Egyházmegyéje a kitűnő képzettségű lelkészt csakhamar a főjegyzői székbe ültette, majd 1880-ban esperessé választatta. Tagja volt úgy a debreczéni, mint a budapesti zsinatoknak s huzamosabb időn át az egyetemes konventnek is. Irodalmi munkássága jelentékeny. Számos kisebb müvén kívül jelentékeny ebb munkái. »Geleji Katona István egyházi kánonai s a szathmár németi zsinat végzései.« A Szathmár megy ében tartott, négy első prot. zsinat végzései. A 16-ik században tartott magyar ref. zsinatok végzései. Károlyi Gáspár küzdelme a Sz ntháromság tana védelmében Egri Lukács ellen. Az öregséggel járó gyöngeség.piár régen szobájához kötötte. Az egykori hatalmas alak megtört* izmaiból az erő elfogyott, csak szive maradt telve a magyar református egyháznak ..-ölt-hatatlan szeretetével. Örömmel szemlélte azt a fejlődést, a mely egyházi életünkben látható, de aggódva látta, hogy. a püspöksége alá tartozó sziumagyar vármegyék lakossága mint fog vándorbotot s hagyja el a szülőföldet s megy idegenbe véres verejték hullatással keresni a mindennapi kenyeret. Sok szenvedéseitől május hó 31-én megváltotta.a halál. Halála hírét a debreczeni harangok zúgása adta tudtul egyházközségének s csakhamar eljutott a szomorú, megdöbbentő hir az egész országba s mindenütt részvétet keltett, mert a meghalt föpásztort, a galambszivü embert mindenki szerette. Temetése kálvinista egyszerűséggel ment végbe. Antal Gábor imát mondott a ravatal felett s a harangok zúgása között kikisér- ték a debreczeni temetőbe, hol annyi jeles emberünk alussza már örök álmát. Hiv szolga volt, megnyerte jutalmát. Legyen áldod emlékezete. Útra készen. — Irta : REVICZKY GYULA. — (sTX' magyar református egyháznak halottja van. A legnagyobb LLA magyar egyházkerület feje, koronája hallotta meg a hivó Ja,i|s\ szót s a földi szenvedések honából az égi hazába költözött, hol régóta várja az a korona, a mely el van téve azoknak, kik a nemes harczot életük utolsó lehelletéig lelkesedéssel har- czolják. Korán a Jézus szolgálatába állott s az ő országának terjedéséért folytatta a nemes harczot több mint háromnegyed századon keresztül. Harcza nem volt eredménytelen. Működésének mindenik korszakában tudott eredményeket felmutatni, akár mint egyszerű falusi papot, akár egy egyházmegyének a fejét, akár pedig püspöki munkálkodását tekintjük. Az aggkori gyöngeség miatt az újabb időben már nem tehetett annyit, mint korábban, de egyháza ügyein életének utolsó lehelletéig szeretettel csüggött. Ifjabb éveiben kiváló szónok volt s az irodalom terén is sikeresen munkálkodott. Részt vett a szabadságharczban mint tábori pap s a patens elleni küzdelem idején nagy segítségére volt a vezéreknek. A Károli emlékszobor leleplezése alkalmával ö mondotta az egyházi beszédet, a mely mélységes hatást gyakorolt az óriási közönségre. I. Akárhogy küzdők ellened, Menjünk tehát! Készen vagyok. Ha már felém nyúl csontkezűd: Karodba kéjjel lankadok. Nem fogni meg, nem rajtam áll, Kit immár semmi sem hevit, Ura az életnek- halál. Mért nyújtsa koldus-éveit... Miből levék: nem kérdezém. Oh jaj! kegyetlen végzetünk, Mivé leszek: mit kérdeném! Hogy e világra születünk! Sem azt, sem ezt nem tudhatom: Oh vigaszunk, óh, balzsamunk, Te fejtsd meg, siri nyugalom! Hogy végre mégis meghalunk! II. Utam nem jelzi semmi tett; Epedve boldogság után, Se hasznos munka, sem utód. Csak enmagam’ szemlélgetém. Család helyett papir-szivet Egy hang kisért, egy arc csupán, Hagyok itt: verset, egy csomói. Egy lélek árnya: az enyém. Világot kérő vágyaim’ Lekötve tartá óu súly ok... Az élet nagy kontárja, im, Meghalni mégis jól tudok.
