Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-13 / 24. szám
2. oldal. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja,« 24. szám. 1908 junius 18. Harangszó. llarangszó ölt a völgyben szárnyat: Ma Isten napja van, vasárnap ! A bérezek .hosszan visszhangozzák: Teremtő ! hálánk szálljon hozzád ! A fenyves felzug Istenéhez: A fák szive neked tömjénez ! Mormol vizek gyors áradatja: Légy üdvöz, tiszta keblek atyja !j Fenn zug a szél a fellegekben: Téged dicsérünk, ötök szellem ! S madárdal a buzgó kisértet: Szeretet atya, áldunk téged! Es minden egy hang, egy perez múlva... Én hallgatok csak szivszorulva. Gyermek-lánykák léptét kisérem, Amint közéig a hegyösvényen. Kart karba fűzve jönnek hárman, Virággal, ünneplő ruhában S mint forrásvíz, vidáman zeng föl Daluk tavaszló érzelemtől. S mindent, amit harangszó, bérezek, Erdő, patak zug: itt ben érzek, S mi érthetetlen dal a madárban, Most együtt él hálám szavában: Oh, alkotója e világnak ! Természet ! kebleden imádlak ! Itt vagy jelen, hajlékod itt van, Fönséges sziklacsarnokidban ! Ki egykor Sinain honoltál, Ez ormon vagy most, itt az oltár ! A fény, mely omlik a magányból, A te szent bokrod, mely föllángol. Érzem a lángot, hogy lobogva Reá csap égő homlokomra, S hallom szavad, hogy int mennydörgve: Gyermek, borulj előttem térdre ! Bartók Lajos. Krisztus követésének akadályai* Alapige: Ap. csel. XXIV: 24—26. *élix kormányzó müveit ember vala. Okvetlenül csudálatosnak tűnt fel előtte, midőn Pál apostol a Krisztusban való hitről beszélt neki. Az értelein kezdettől fogva hadilábon ál- 4?Íőtt a szívvel, a tudás a hittel. Isten mindent a legszebb összhangban gondolt ki: de a fonák emberiség a legegyszerűbb dolgot is nagyon ős zebonyolitja, a legjobb összhangból zavart, a legszebb egyetértésből egyenetlenséget csinál. Az egész aránytalanság, mely e természetellenes harcznak oka, egyszerűen abban áll, hogy az értelem és tudás, a helyett, hogy a szívnek és hitnek szolgái lennének, uralkodni akarnak ezeken. Az ész, a szolga, ur akar lenni, ennyi az egész. így aztán az ész sem akar tudni hitbeli kötelezettségeiről. A müveit emberek azt mondják: Nem hihetek. Fejőket magasan hordják s vélt őszinteségükkel s lelkiismeretességökkel amaz állításban találják kedvüket, hogy igazságtalan erkölcstelen dolog azt hinni, a mit nem érthetünk. Szomorú látvány, hogy képzett emberek az értelmet, Istennek e nemes adományát, ezt a pompás képességet a gondolkodásra, következtetésre, — kés gyanánt használják, mely a hit dicső tényeit és igazságait ridegen és könyörtelenül feldarabolja, megsemmisíti a helyett, hogy éppen ezt a képességet arra használnák, hogy Istennek igazságát mind mélyebben és világosabban és annak csodálatos, egészen logikus összefüggésében is felfognák és megértenék. Ha te is azokhoz tartoznál, kik azt mondják: »Akarnék hinni — de nem tudok«, állj meg, gondolkozzál és vezekelj ! Tudnál, csak nem akarsz ! A ki igazán akar hinni, az tud is. A hit nagy mértékben az akarat dolga. Sokan nem voltak képesek hinni, mert az evangélium nem elég tisztán állott elöttök. így volt Lutherrel is, a kinek az evangéliumot mindig csak eltorzított, hamis világításban mutatták be. Akarata volt, nem volt meg a képessége. De mihelyt bizonyságot szerzett a Krisztusról, akarata tudássá változott. Még ma is sokan vannak, a kik az üdv legegyszerűbb alapvonalait illetőleg, hogyan juthatnak Krisztushoz, az őket körülvevő homályban és határozatlanságban nem képesek az Istennel való uj élet teljes világosságára jutni. Ezek az igazságnak első apostoli tiszta, teljes és lelki bizonyságával a. keresztre feszitett Idvezitö hatalmába jutnak. Felnyitják szemüket, látják az urat, és megvannak mentve. Mások ellenben hallják a tiszta evangéliumot és ezt mondják: nem hihetem. Azonban ezzel hazugnak nyilvánítják az Istent és felteszik róla azt az igaztalanságot, hogy az emberektől valami lehetetlent kíván. Nincs a bibliában semmi kétség a felöl, hogy a hitetlenség elítélendő; mint engedetlenség, büntetést von maga után éppen úgy, sőt még keményebben, mint akár a tiz parancsolat egyike iránt való engedetlenség. Ha igaz volna az, hogy vannak emberek, a kiktől a hitet nem kívánhatjuk meg, mert nincs képességük vagy tehetségük a hitre, akkor az utolsó Ítéletkor nem lehetne őket felelősségre vonni hitetlenségük miatt. De az bizonyos, hogy Isten igazságos biró. I. ten joggal parancsolja, hogy higyj. És ha az értelem legnagyobb akadálya, legerősebb ellenfele hitednek, ragadd meg és fojtsd meg ellenfeledet, vágd földhöz, taposd nyakon s légy olyan, mint a gyermek, ki nem gondolkozik, nem tépelödik és nem kételkedik, hanem hisz és bízik látatlanul, vakon. Az értelem az a talaj, melyen a kételkedés elhatalmasodik. A régi görögök olyan óriásról meséltek, mely legyőzhetetlen volt mindaddig, mig lába, ha csak egy kicsit is, érintette a földet; de mihelyt elvesztette a talajt lába alól, elvesztette erejét is és meg lehetett élni. így kell neked is kirántani az értelem talaját a kételkedés óriása alól ; azután megsemmisitheted. Előbb higyj és azután gondolkozzál; mint egy nagy egyházi tudós mondái a hit megelőzi a tudást.
