Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-30 / 22. szám

4. öldal.

»Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.«

22. szám. lí'08 május 30.

Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S.

FELELŐS SZERKESZTŐ':

HANKÓ M. GYULA,

voungstowni ref. lelkész.

TÁRS-SZERKESZTŐ:

HARSÁNY1 V. ISTVÁN,

Tridgeporti ref. lelkész.

KIADÓHIVATAL:

52—54 Bates Street. Pittsburg, Pa.

Minden kézirat, egyházi- és egyleti értesítés a szerkesztőhöz küldendő: Youngstown, O. Box 245. — Előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalba küldendők. Czim: SENTINEL 52-54 Bates Str. Pittsburg, Pa.

editors:

Rev. JULIUS M. MANKO. Rev. STF.PH. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE :

52—54 Bates Str. Pittsburg, Pa.

Előfizetési árak: Egy évre$2; Magyarországba: $3 ( 15 K.) Subscription rates: One year $2: Half year: $1. Foreign countries: One year: $3.00. Half year: $1.50.

Az ,,Amerikai Magyar Sajtó=Egyesület’’ tagja.

„Member of the American Hungarian Press Association.”

Az igazság és béke jegyében*

ii.

Az elvi felfogás, melyet a Presbyterian Church a bevándorolt papokkal szemben tanúsít, szintén tekintetbe veendő. A mi egyházunk azon papokat, s kik a kanadai és nagybritániai angol kálvinista egyházakból dimisdóval hozzánk jönek, minden nehézség nélKÜl felveszi és bekebelezi a törvény is idő letelte után. De a többi országokból jövő (Hollandia, Svájcz, Németország stb.) papokkal szemben köriUtekintöbb és szigorúbb eljárást követ. Daczára ennek, a presbyterian egyház mindig azon meleg, testvéri eljárást tanúsította a magyarországi ref. papok iránt, mint a külföldi angol vagy helyi ref. egyház papjaival ezemban. Da megkívánja és joggal elvárja azoktól, hogy ha egyszer kebelébe léptek, hogy vele együtt erezzenek és munkálkodjanak őszinte buzgósággal nemcsak ezen egyház javáért, hanem az Egyesült-államokért, fogadott hazájukért is. Ezen pedig senki se botránkozzék mez, hiszen a magyarországi ref. egyház is küzd Magyarország igazi érdekeiért s ha az uj hazával szemben a presb. egyház ugyanezt elvárja, ez korántsem azt jelenti, hogy tagadjuk meg szülőhazánkat. Ezt itt senki sem kívánja; de a mint bűn az, hogy otthon a nemzetiségek a magyar haza ellen dolgoznak, ugyanaz bűn volna itt is. Miot- Ijoo-y pedig a külföldről ide került lelkészek egyré-ze ezeket nem veszi eszébe, az amerikai hivatalos körökben mindu italán felhangzik az a minket is kellemetlenül érintő szózat: iVe want here educated nativ ministry cs igyekeznek is arra, bogy az idegen nyelvnek részére itt neveljenek papokat. Évenként sok ezer dollárt gyűjtenek azért, hogy ezt a czélt elérjék, hogy az idegen nyelvűek papjai e tekintetben is kifogástalanok legyenek. Az amerikai egyházak ép úgy szeretik Amerikát, mint a hogy szereti a magyar református otthon az őshazáját; Magyarországon sem válnának be a külföldön nevelt papok, Amerika sem akar csupán ilyeneket. Azokat, a kik itt vannak, bár sokat csalódott, mint édes fiait gondozza és védi;

de job'iun rigaszkodik azokhoz, a kik mint amerikai polgárok, itt végezlek és nincsenek saturálva ami-amerikai szellemmel, nem is azért jöttek ide, hogy bizonyos számú dollárok ös-zeszedése után

búcsút mondjanak egyházaiknak es Amerikának.

H í ezeket megvond 11juk, nem lógunk csodálkozni azon, hogy a mi eg, hj .unk sem fut a külföldön végzett pipok után, sőt min- d ii ereje-, cl azon van, hogy a kebelében éló idegen nyelvűek rész‘-re itt ívvel jeli alkiloii- pipokit Egyszerű« i nern akar. mis egyházaktól függői e kér lésben sem, mert elég erősnek érzi magát, hogy gondoskodjak magiról Z öblösökről, kik a pr :sb. egyház tára igztási' igénybe vés i<_ de egyik sz mikkel másfelé tekintenek és' iniwrik i- dieues po itikit űzne :: tudni nem akar. Bír a hazai egyházuk L ig/ go .do'ko/.ninak, akkor a féktelen nemzeti izgatás hamarosan megszűnne. De itt ismét hangsúlyom,n. hogy mi idéz nem azt jelenti, liory tagadjuk (neg s lülóföidünket. vessük el nyelvünket és sz »kásáinkat; jelenti csupán azt, hogy két urnák szol gálni n m h h u.

Etzel kapcsolatban még egy tervnek lehetetlenségéről akarok S'ólani, mélyí t, e, mi Ref. Lapunk érdemes szerkesztője készített. Bármily szép és magasztos < színe az. hogy' Magyarországból küldessék ide egy »tudó « tanár, aki minket és a serdülő generáeziót m igVnr nyelvre, liturgiára, egyh izjogru és egyéb magyar móres ikre tanítson, ez a szép terv a mi presb egyházunk szellemével és törvényeivel ellenkezik. Ugyanis senki a mi szemináriumainkban, mint rend s tanár, nem tmitlnt, h icsak nem tagja egyházunknak cserre a hivatalra az illető tényezők által meg nem ^választatik. Csak úgy 1 hét ezt a tervet keresztül vinni, ha vdatn lyik tudós tanár kilép a hazai egyház köbeiéből, hozzánk jön és valamelyik intéz-t öt erre a ezélra gy ű jtött fundusa terhire megválasztja. Egy ily m, igazán buzgó tanárral mi bizony sokat nyernénk és a mai hibák egy jó részét is helyrehozhatnék. De kérdem, hol van egy ilyen tanár? Hiszen a hazai egyház a maga szilkkeblüségében még tanítók it sem ad nekünk, szerinte eretnek és hazaáruló fiainak, azokat a pap lkat [ledig, a kiknek ö adott otthon diplomát s a kik itt nem az ö par.inc-ai szerint cselekednek, egyszerűen kizárja kebeléből: hogyan adna hát nekünk theologi ú tanárt ? De végre ha adna is, bizonyára attól is megkövetelné, hogyT egyedül neki engedelmeskedjék, ő is akarná fizetni s talán titkos instrukcziókkal is ö látná el. Mi volna itt egy ilyen tanár, ha az ilyect valamelyik intézet el is akarná fogadni ? Ötödik kerék, kire senki sem hallgatni s a ki esik az idegen gyűlöletre adna nagyobb alkalmat. Végre azt se feledjük, hogy a tanulókat itt nem lehetne arra kényszeríteni, hogy mind abba az iskolába menjenek, hol ez a magyar tanár tanít. Téves és helytelen az a túlzott követelés is, hogy az itteni tlieol. intézetekben a magyar növendékeknek magyar egyház jogot tanítsanak. Erre azoknak, kik a magyarok között a presb. vagy reform, egyház kebelében dolgoznak, egyáltalán semmi szükségük sincs, mert ezeknek a magyarokat támogató egyházaknak vau egyházjoga, és nem engedhető meg, hogy más egyházjog itt azok kebelébe alkalmaztassák. Azt hiszem különben, hogy bajaink egy része épp n abból folyik, hogjr egyházjogunkat nem ismerik sokan a papok között és nem alkalmazták egyházaikban; erre nézv* csak az egyháztagsági jogra vagyok bátor hivatkozni. Ha egy kiváló képzettségű és velünk minden tekintetben egyező tanárt kaphatnánk, ismétlem, nagy elöhaladásárá lehetne az az amerikai magyar egyházaknak.

Úgy látszik, mintha az ellentétek, melyek a hazai ref. egyház és a u.i egyhazaink között fenállanak, nehezen simíthatok el; pedig a mego'dás igen közel van. Erre nézve előadom röviden szerény véleményemet: hallgassák meg azok, kiktől a megoldás függ és ha úgy tetszik, tegyenek azok szerint valamit.

11a az amerikai, minket segélyező egyházak elfogadják az otthon képzett papokat, ne taszítsa el azokat a hazai egyház, ha onnan tisztességesen jöttek el, mert itt ugyancsak az evangéliumi protestáns egyházak kebelében munkálkodnak. Ha tehát elbocsátót ad itt ezeknek a presb. egyház, ez becsüljék annyira, mint a presb. egyház becsülte a hazai egyház elboesátóját. mikor annak alapján