Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-25 / 17. szám
4. oldal. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 1\7. szám. 11*08 április 25. r 55 f M 111. E u Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. 8. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKO M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ: HARSÁNYI P. ISTVÁN, , bridgeporti ref. lelkész. KIADÓHIVATAL: 52—54 Bates Street. Pittsburg, Pa. Minden kézirat, egyházi- és egyleti értesítés a szerkesztőhöz küldendő: Youngstown, 0. Box 245. — Előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalba küldendők. Czim: SENTINEL 52-54 Bates Str. Pittsburg, Pa. editors: Rev. JULIUS HANKO. Rev. STEPH. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE : 52—54 Bates Str. Pittsburg, Pa. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2: Half year: SI. Foreign countries: One year: $3.00. Half year: $1.50. A Református Egyesület. =fS <s7T Re Református Egyesületről feltűnően kevés szó hangzott a közül múltban e lapok hasábjain, holott hozzá voltunk szokva, hogy hétröl-hétre valami biztatót, lelkesítőt olvassunk arról a működésről, a melylyel a mi hitünket mutatjuk meg. A nehéz idők, amikor pangásnak indult minden, még inkább követelik, hogy a tagok kitartásra, türelemre s Istenben való bizalomra buzdittassanak, mint a jó idők, a kedvező munkaviszonyok, a mikor az emberek könnyebben teljesíthetik úgy maguk, mint mások iránt való kötelességeiket. Egyesületünk is kétségtelenül érzi a rósz nnmka- viszonyoknak bénító hatását. Népünk közül sok eltávozott, sok van munka nélkül: de azért a mint a múlt heti jegyzői jelentésből olvassuk a tagok száma állandónak mondható, ami azt igazolja, hogy egyesületünk tagjai leginkább azok közül valók, a kik Amerikában megtelepedtek s igy a nehéz időkben is itt maradnak s a fizetéseket is megbirják. Nemcsak a rósz munkaviszonyok, hanem a bányaszerencsétlenségek is próbára tették Egyesületünket annyira, hogy elmondhatjuk, hogy tulajdon képen most mentünk át a tűzkeresztségen. Volt idő, amikor sok halottunk volt, de a kereset jó levéli, könnyebb volt a fizetés. Most a sok haláleset akor történt, a mikor a legnehezebb volt a mindenuapi kenyér megszerzése. Dicséret, elismerés illeti meg összes tagjainkat, hogy igyekeztek eleget tenni kötelességeiknek. Munkálkodásukról nem is marad el az Istennek áldása. A ki az özvegyet árvát megsegiti önmagának szerez boldogságot. Mikor azonban Egyesületünknek ezt a szilárd,, meg nem tántorítható kitartását elismeréssel említem fel, lehetetlen, hogy ne sajnálkozzam ama testvéreim miatt, a kik még most sem értették meg az idők jelét s- inkább másutt, mint nálunk, s velünk együtt munkálkodva gondoskodnak öveikről. A múlt félévi vezértestületi gyűlés megvalósította az utazó ügynök alkalmazásának az eszméjét. Nem tudom, minő eredményeket ért el, mert nyilvános számadás még erről nem történt, de hiszem, hogy nem volt hiábavaló, bár a rossz munkaviszonyok ebben a tekintetben is gátolólag hatottak. Az utazó ügynök mindenesetre sok jót tehet, de önmagában még is keveset ér. Arra van szükség, hogy mindnyájan ügynökei legyünk az Egyesületnek s igyekezzünk tagokat szerezni. Ha ezt megtennénk egy szivvel-lélekkel: bizony ez volna a leghatalmasabb magyar Egyesület. Az egyes tagok szerzése mellett jó volna, ha a református nevet viselő egyletek bevonatnának Egyesületünk kebelébe úgy, mint a Pittsburghi egylet s annak osztályai. Erről is többször irtain már, egyidöre volt is foganatja, de. csak a pittsburgi egylet maradt meg állandóan a kötelékben. Czélszeriinek tartanám, ha az egyesület vezértes- tiilete. most, amikor betegsegélyt is adunk egyenesen felhívná csatlakozásra a református egyleteket. Minden egyletnek érdekében áll, hogy ezt megtegye, mert ez által a közjót munkálván s a közös munkában részt vevén: önmagát is segíti. Nagy magyar református telepeink eléggé szép számmal vannak képviselve, de e szám még se elég. Nem nevezzük meg azokat a helyeket, a hol több százat kellene számlálunk, de reméljük, hogy a tagok száma ezeken a helyeken is megfog kétszereződni s ha nem is lesz 5000 tagunk az októberi nagygyűlésre, — hisszük, hogy vezértestületünk 3000 tagról tehet jelentést. Azért megújult erővel előre ! Mutassuk meg, hogy a protestantismusban van erő! yr* * Olasz színházak. Egy franczia folyóirat, a »LTtalie et la France« érdekes statisztikát közöl az olasz szinházakról. Olasz-' országban van a legtöbb színház, összesen: 1517. Vagyis minden 22,063 lakosra jut egy. A szélsőségek tennészetesen nagyok, mig MantUi 7716 lakosának egy színháza van, addig a potenzai tart— tornánv 102.142 lakosra ugyancsak egy színházzal kénytelen megelégedni. A városok közül legtöbb színháza Nápolynak van, szám szerint 21, Milánónak 17, Turinnak 12, Génuában, Bolognában és Flúrenczben 11, Rómában 9, Kataniában 7 színház van; Velenezé- ben, Livomoban és Pa'ermóban 6 -fi, továbbá öt városban van 5__5 színház. Az olasz színházak közül a legnagyobbak a milánói gcala (3500 néző fér bele), a Hórénezi Verdi és a nápolyi San Carlo (3000 helyivel).
