Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-11 / 15. szám

8. oldal.

15. szám. 1908 április 11.

»Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.«

Magyarország.

— A politikai helyzet. A politikai helyzet soha se volt olyaD borús a nemzeti kormány hatalomra jutása óta, mint most, amikor ez a kormány a helyett, hogy igyekeznék a helyzetet a magyar nép javára kihasználni és hasznosítani: házszabály reviziót terjeszt az országgyűlés elé. Ne feledjék el, hogy a kik most a miniszteri bársonyszékekben ülnek, egyetlen javaslat ellen harcoltak a késhegyik s ez ellen való küzdelmeik által nyerték meg az ország közvéleményét annyira, hogy a régi szabadelvű párt felbomlott a csúfos vereség után. Úgy látszik, hogy Bécsben meglehetősen ismerik a magyar népet és a magyar államférfiakat. A többségre jutott függetlenségi párt embereit bele engedték a bársonyszékbe s a föispáni hivatalokba: de azt követelték, hogy a házszabályreviziót hajtsák végre úgy, hogy az országgyűlés ne legyen egyébb, mint beszélő és szavazó gép. Ez ellen természetesen harczba kell szállnia minden józan gondolkozásu politikusnak s igy érthető, hogy a házszabályrevizió ellen már 137 szónok iratkozott fel. Ez a kormány bukását s a mi legsajnálatosabb a függetlenségi párt hitelét vonja maga után.

Hiába jár Kossuth Ferencz a királyhoz, hiába lesz miniszter elnök, ha a nemzet jogos követelései nem teljesittetnek úgy hivatását nem tölti be. A nemzet legjogosabb követelése pedig a választási jog reformja és az önálló nemzeti bank. Ezek fejében rém elég a konsulátusi jelvények megváltoztatása.

— Uj honosági törvén}’. Az 1879-iki törvényezikk 50 szakasza szól arról, hogy a külföldön lakó magyarok mikor veszítik el magyar honosságukat. A törvény éle kiválóan Kossuth Lajos ellen volt intézve, de sújtja mindazokat, a kik tiz évenként nem újítják meg magyar honpolgári jogaikat. E sorok írója pár évvel ezelőtt a pitt.-burghi consulátus utján akarta ezt megtenni, de itt azt a választ kapta, hogy legiohb az illetö-égi hely elöljáróságánál megtenni a lépéseket s igy elmaradt. Bizony itt az ideje, hogy a nemzeti kormány ezzel a kérdéssel is foglalkozzék s a kivándorolt, ée haza térő magyarság jogainak figyelembe vevésévtl intézkedjék.

— Haladás. A dobsinai jégbarlang egyik legszebb csodálatos természeti tünemény Magyarországon. Méltó arra, hogy messze földről elmenjenek a turisták annak meglátogatására. Eddig nem sokat tettek arra nézve, bogy a magyar föld csodás természeti tüneményeit a nagy világ megismerje, most azonban Markó Ernő lefestette a dobsinai jégbarlangot s a kép a londoni kiállítási a küldetett el. Reméljük, hogy meg lesz a kívánt eredmény, hogy kis élelmességgel a magyar föld felé lehet irányítani a turisták seregét.

— Széchényiék Budapesten, Széchényi László gróf és neje Vanderbilt Gladys április 2-án értek Budapestre, hol az arisztokrácia igen szív, sen fogadta őket. A Hungáriában adóit vacsorán Báró Bánffy is ré*zt vett. A magyar arisztokráczia lovagiassága nem is engedi meg azt, hogy az amerikai leányt ne fogadja szívesen. Jó példát adott erre különben II. Vilmos német császár, ki az ifjú párt a Hohenzcllera fedélzetén nagyon szívesen fogadta.

— Felolvasások. Kolozsvárott nagyon szépen sikerült felolvasó estélyek tartatnak a nép bevonásával. A felolvasás tárgyai a VII. parancsolat s ezzel kapcsolati an a vad házasságról. A ká. romkodásról, melyről a felolvasó igazán megkapóan mondotta, bogy a gyermek ,,nem a zengi» madártól tanulja el.‘‘ Ilyen felolvasásokra szükség van mindenütt.

— Meliusz sirja. A debreczeni nag/ temetőben tömérdek nagy embere nyugszik a magyar ref. egyháznak, de soknak a sirja nemcsak jeltelen, hanem azt se tudják, hol pihennek az áldott hamvak. Ilyen a Meliusz Péter sirja is. A nagy reformátor nyugvó helyét semmi sem jelzi, sőt a leggondosabb, odaadókutatás sem képes megtalálni, A szükséges ásatásokat Zoltai Lajos, Debreczen város múzeumának őre vezeti. Ha a régieket nem tudjuk is halóporukban megbecsülni, legalább azoknak a sirjai jelöltessenek meg, a kik bár nagy szolgálatot tettek a magyar- református egyháznak, de még ma is jeltelen sírban pihennek.

— Nagy tűzvész. Budapestről távirják, hogy Sátoralja Ujhelyt, Felső Magyarország fejlődő városát, tűz pusztította el. A tűzoltóság a dühöngő szél miatt nem tudta a tüzet megfékezni. Hiába mentek segítségül a szomszéd községek tűzoltói is, a tűz tovább dühöngött, mig a város legnagyobb részét el nem hamvasztotta.

— Miskolcz város, Andrássy Gyula gróf belügyminisztert abból az alkalomból, hogy a várost a törvényhatósági joggal felruházott városok 6orába vették fel, díszpolgárává választotta. A díszpolgári oklevelet márczius 24-én délelőtt nagy küldöttség adta át a képviselöházban Andrássy Gyula gróf belügyminiszternek, Szentpály István dr. polgármester vezetésével, A belügyminiszter szép szavakban köszönte meg a nem várt kitüntetést.

— Beszélő számok. Sokan vannak, akik a magyar reformátusságot halálos betegnek tartják s erős gyógyszereket óhajtanak alkalmazni. Mindenesetre van hiba a mi egyházunkban is, de az se nem nagyobb, se nem kisebb, mint más egyházak: életében tapasztalható. A debreczeni fényes eklézsia költségvetésében olvassuk a következő tételeket : Segélyekre fel van véve 14 ezer korona; ösztöndíjakra 12 ezer, a szegényápoló intézetre 26 ezer, az egyház szegényeinek segítésére 15 ezer, árvak neveltetésére 22 ezer, árva tanulók részére 8 ezer, a diákok segélyére 5- ezer korona van felvéve. Hát ezek bizony beszélő számok. Természetes, hogy nem minden egyház tehet annyit, de mindenik megteszi a mit tehet. Ez a gyakorlati keresHyénség.

— Királyi megerősítés. Az erdélyi püspök választás az erdélyi egyházkerület joga. de a megválasztod egyént régi törvények szerint be keft jelenteni az uralkodónak, ki királyi jogát a megerősítéshez gyakorolja. Kenessey Béla püspök a napokban- nyerte meg ezt a megerősítést s egyházkerülete pedig április 7-én fogja felavatni a többi püspökkök részvételével.

— Lónyai Elemér gróf, Stefánia volt trónörökösnünek a férje, súlyos betegen fekszik Meránban. A gróf mellhártya gyulladásban szenved. Betegagyánál ott tartózkodik felesége, a ki két apáczával együtt a leggondosabb ápolásban részesíti. Gróf Lónyai Elemér férfikora delén levő ember, 1863. augusztus 24 én született. Stefánia özvegy trónörökösnöt 1900 márczius 22-én vette nőül,

— Leégett község. Puszta vám, fejérmegyei község — mint Budapestről jelentik — lángokban ál). Eddig negyvenkét udvarház teljesen leégett. A tűz még egyre terjed s bár a ttiz elfojtására mindent elkövetnek: eddig nem jár*. semmi eredménynyel, mert a község legnagyobb része náddal vagy z.-óndelylyel fedett házakból áll, melyek óriási tápanyagot adnak a tűz tovább terjedésének- A község lakosságának előreláthatólag nagy lesz a nyomor, ha csak Fejérmegye törvényhatósága vagy a kormány nem gondoskodnak a nyomor enyhítéséről.

— A lábmosás. Minden évben nagy csütörtökön a király 12 szegény öreg embernek lábát szokta megmosni, hogy éz által kifejezésre jutassa az alázatosságot. A lábmosás a János evangye- liurnában van felemlítve. Az idén miután a király nem egészséges, ez a szertartás elmarad .