Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-14 / 11. szám
4. oldal. 'Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.' 11. s/sun. 11108 mávezius 14 Az „Uj-Szövetség” éneke. Fogjunk kezet, mint testvérek Akik lakjuk e szója hazát, Magyar, német, oláh és szláv, Legyünk együtt mind jó barát. Magyar hajdan hóditgatál ? Elmúlt annak régen kora, Megváltója a népeknek Légj7, mint valál, vas ostora. Számod földön mert roppan nagy Abban bíznád Szláv el magad ? Hidd el, számos nép még nem vagy, Az a nagy nép a mely szabad. És te német se vess meg mást, Azért hogy vagy tudós, bölcsész, Minden népnek van az mi kell, Tudniillik: szív s józan ész. Fogjunk kezet, mint testvérek Akik lakjuk e szép hazát, Magyar, román, német és szláv Legyünk együtt mind jó barát. Közbirtokunk ez áldott hon, Ne osztozzunk újból rajta, Ad jó kényért, ad erős bort, Földén megél minden fajta; r % Es szegjük meg jó kenyeret, És igyuk meg édes borát, S közügyünknek szent jeléül Költsük el mint Úrvacsorát. S átkozzuk meg száz átokkal Kik a múltat emlegetik, S harczainkat, viszályinkat Örökre el nem felejtik. Erre, erre esküdjetek, Szabadságiul: kell diadal. Testvér frigyből nép az legyen Zárva ki, mely érte nem hal. Mit érne a föld, ha egén Nem ragyogna a fényes nap? Mit ér a hon a legszebb is Szabadságiul, hogy fényt nem kap ? Most nem a rög, az elv a fö, Uj a kor, bár ó a világ A négy táj közt első az lesz Melynek müve, a szabadság. Fogjunk kezet, mint testvérek Akik lakjuk e szép hazát Román, német, magyar és szláv Legyünk együtt, mint jó barát. Ne emlegesd te sem román A római régi jogot, Kimúlt a múlt, csak úgy erős, E nagy faj; ha kezet fogott. Föld uj nem kell, közös hazánk És szép hazánk van mi nekünk- Az a mi nincs: a szabadság, Ezért zengjen harez-énekünk: Egyesüljünk, mint frigyesek, S szánkból hallja meg zsarnokunk Szabadságért és ellene Harczolni most együtt fogunk. *) SZEMERE BERTALAN-nak egy 1856. évben, augusztus hó 19-én Párisban a magyarországi nemzetiségekhez irt szózata. Tudományos apróság. A párolt húsról. A közfogyasztás ezéljaira levágott házi állatok busa a hus- vizsgálat során sokszor alkalmatlannak bizonyul emberi táplálékra. Az ilyen húst legfeljebb ipari czélokra használják, vagy ami még gyakrabban megesik, elássák, ami az állat tulajdonosának tetemes veszteséget okoz. Bollinger dr. kimutatta, hogy milliókra megy annak a húsnak értéke, melyet igy kizárnak a fogyasztásból. a liusvizsgálat ezen szigorúsága»mégis teljesen megokolt, ha számba vesszük, bogy a rossz hús sokszor súlyos betegségeknek sőt veszélyes járványoknak is okozója. Elég e tekintetben, ha az emberekben élősködő galandféregre és trichinára gondolunk, melyek a beteg szarvasmarhák s különösen sertések busával kerülnek az ember szervezetébe; de ezeken kivül gümökort (tiidövész), lépfenét, takonykórt stb. is előidézhet a rossz hús. Amig az egészség érdekében elengedhetetlen a szigorú hus- vizsgálat, addig másfelöl kívánatos az is, hogy a nem egészen kifogástalan bust is emberi fogyasztásra bocsássák, ha tudniillik azt valami módón,-anélkül, hogy tápláló értékéből sokat veszítene és az egészséget veszélyeztetné, táplálkozásra alkalmassá lehet tenni. Ez különben szociális kérdés is, tekintettel az általános szegénvségre s a táplálkozásra szükséges hús drágaságára. Főzéssel a nyers húsban rejtőző ártalmuk közül sok megsemmisíthető, igy a galandféreg 45—50 Celsius fokú meleg vízben elpusztulnak s a hús veszedelem nélkül fogyasztható. A növényi eredetű élősködők, pl. a lépfene baczillus magvai csak 100 Celsius fokú, tehát erős forrásban levő vízben s csak mintegy 5 percznyi idő múlva pusztulnak el. De vannak a húsban olyan káros anyagok is, melyeket ilyen meleg sem pusziit el, pl. a genyvérüség baczillusai; ezek elpusztítására még nagyobb meleget kell adni. Nagyobb meleget azonban csak azokkal a huspároló készülékekkel lehet elérni, melyekben elzárt helyen magas feszültségű gőz van. Ilyen készülékeket sokan szerkesztettek, a legelsőt pedig a berlini közvágóhídon állították fel. A legalkalmasabb huspároló a Hartman-féle, mely erős vaslemezekből készült, kettős fenekű henger, gözbevezetésre szolgáló csövekkel, elzárható ajtóval stb. biztositó készülékekkel ellátva. Tartalma 100—3 ezer liter. A párolandó húst likacsos bádoglemezekből, vagy drótból készült kosarakba téve helyezik el a hengerbe, mely, a fenekén levő viz felmelegítése következtében forró gőzzel telik meg. Ez a gőz 2—3 óra alatt teljesen átjárja a húst és megöli a húsban levő betegséget okozó csirákat, s miáltal a párolt hús, keveset veszítvén tápláló értékéből, az emberi élvezetre alkalmassá tétetett. A párolt húst csak hatósági mészárszékekben árusítják, mert csak a szigorú hatósági ellenőrzés biztosíthatja a fogyasztót, hogy élvezhető húst kap - mig á magánvállalkozás rendszerint csak az üzleti hasznot nézvén, keveset törődik a fogyasztó egészségével. Ilyen hatósági huspárolók vannak minden városban, Budapesten, Berlinben, Bécsben, Párisban stb. Hogy az Egyesült államokban e tekintetben milyen rendszabályok vannak, bizonyosan nem tudjuk; de, tekintettel a nem régen lezajlott hus-botrányokra és a tett szigorú intézkedésekre, hisszük, hogy Amerikába e tekintetben sem maradt el Európától, bár másfelől megvalljuk, hogy az üzleti vállalkozás itt sokkal lelkiismeretlenebb, mint Európában. Jól teszi azért mindenni, ha a húst, mielőtt asztalára kerülne, jól megfőzi vagy alaposan megsüti. Ezt ajánljuk kivált nyárra és a disznóhusra nézve. T. T. K. után Hankó Gyula. A c z i p ö a pálinkás üvegben. Uj czipö kellett volna egy kis fiúnak. Kérdezte anyjától, hogy hát hol az uj czipö. «Ott van fiam a pálinkás üvegben» — felelt anyja szomorúan és egy az asztalon álló pálinkás üvegre mutatott. A kis fiú nem értette meg e képes beszédet. Czipöjét tényleg az üvegben kereste és mert nem látta benne, földhöz vágta az üveget, azt remélvén, hogy a czipö csakugyan benne van s úgy majd megtalálja. A nagy csörömpölésre berohant atyja a szobába és dühi s:n fordult kis fiához: Hát te mit csinálsz ? »Anya azt mondta, hogy az uj czi- pöm itt van az üvegben, ki.szerettem volna venni«, volt a fiú felelete. Kis fiának szavai tőrként hatottak a részeges ember szivébe, úgy hogy bűnéből szabadulást kéréséit és lelt is Jézusnál.
