Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-22 / 8. szám
8. szám. 1908. február 22 Amerikai-magyai Reformátusok Lapja 7 oldal---- ------------------ l~*-" ■ 11 - ■ ^ HEízreIsl gt nagyvilágból. L ——.. .........J Magyarország* — Kossuth és Darányi kitüntetése. A kiegyezés megkötése alkalmából, mint már több Ízben emlitettük, a kiegyezés tárgyalásában részt vett miniszterek és államtitkárok nagyobb kitüntetést kaptak. A képviselöházban ma azt beszélték, hogy Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter a Lipót-rend nagykeresztjét, Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter pedig e rendhez, a mely már birtokában van, a gyémántos csillagot kapja. — Az uj egyetemek. Szegedről Írják, hogy az odavaló lapok értesülése szerint a kormány három uj egyetemet tervez: Szegeden, Pozsonyban és Kassán, a negyedik helyen, Temesváron pedig műegyetem lesz. Az egyetemek közül kettő : a kassai és pozsonyi tisztán tudományos jellegű lesz, a szegedi jelentőségére és arányára a legnagyobb, tudomány- és reálegyetem. Tóth Lajos dr. miniszteri tanácsos, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyetemi ügyosztályának vezetője két napig Szegeden időzött, hogy az egyetem fölépítésére vonatkozó dolgokról tájékozódjék. — 1740 hazatérő. Fiúméból jelentik, hogy a Kunard-társaság Germánia n*vü huszon- kétezer tonnás gőzöse február 5-én érkezett Fiúméba 1740 visszavándorlóva). A hajó oly hatalmas, hogy csak szélcsend esetén mehet be a kikötőbe. A kikötésnél a tengerészeti hatóság Előre és az osztrák Lloyd Pluto nevű gőzöse segédkeztek. — Nyakszirtmerevedés. Miskolci tudósítónk jelenti : Grassalkovich József alsóhámori gyári munkás ma hirtelen megbetegedett. Téry gyári orvos nyakszirtmerevedé3t állapított meg a betegnél, a ki óriás kínok között huszonnégy óra alatt kiszenvedett. Lipcsey föszolgabiró és Darvas járásorvos a helyszínére mentek, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtegyék. A lakosság körében az eset miatt nagy a nyugtalanság. _ Fizetésképtelen város. Makó városa már régóta anyagi zavarokkal kUzd, a minek oka, hogy a városi adók nem folytak ^be rendesen. A múlt hónapban ismét kifogyott a pénz a városi pénztárból, mire a tanács elhatározta, bogy a tartalékalapból harmincezer korona kölcsönt vesz föl. Ezt a határozatot azonban az alispán nem hagyta jóvá s e miatt február elsején több tisztviselő, valamint a város igen sok munkása nem kapta meg a fizetését. __ Az őrült rémtette. Nagyröcéröl Írják nekünk: Boros Péter ácsmester, a ki üldözési mániában szenvedett, régóta a legnagyobb elzárkó- zottságban élt, házába soha senkit be nem bocsátott s ö maga se ment ki az udvarból, mert, úgy mond, öt és családját üldözik s el akarják tenni láb alól. Február elsején délután három órakor öt éves Liliké nevű leányát és nyolc éves László fiát bekergette a lakásába s magára zárván az ajtót, revolverrel előbb a leánykát.'majd’afpitvarba menekült kis fiút agyonlőtte. Azután maga ellen forditotta a gyilkos fegyvert ; mivel a golyó nem érte halá'osan, nagy konyhakéssel átvágta a nyakát. Mire fölfedezték a vérengzést, a két gyermek meghalt. A tébolyodott apa is meghalt néhány órával később. A részvét általános s mindenki sajnálja a két ártatlan és tragikus véget ért gyermeket. — Nagy tűz Szombathelyen. A A szombathelyi mü3zövögyár nagyterme, mint egy távirat jelenti, ma reggel, eddig ismeretlen okból hirtelen kigyuladt. A ttlz a nagy szélvihar következtében gyorsan terjedt tova, azonban a közeli vasúti állomás tűzoltói, a huszárság és a gyárnak mintegy ötszáz munkása, erős munka után, a tüzet délre eloltotta. Az oltás közben két tűzoltó, a menekülés közben pedig három mun- kásnö könnyebben megsebesült. — A meggyujtott magyar zászló. A múlt napokban tárgyalta a fiumei járásbíróság Szamargia Mihály munkás ügyét, a ki január 17-én, a mikor a delegációk tagjai Fiúméban időztek, a postahivatalra föltűzött magyar nemzeti lobogót fölgyujtotia. A járásbíróságnál egy Ízben volt már tárgyalás ebben az ügyben, a mikor a biróság magáévá tette az ügyészségnek azt az indítványát, hogy a vádlott cselekményében nem puszta kihágást, hanem a magyar nemzeti állameszme ellen irányuló tüntetést lát. Ezen az alapon az ügyet tárgyalás végett a törvényszékhez utalta. A törvényszék nem tette magáévá a járásbíróság nézetét és az ügy tárgyalására utasította a járásbíróságot. A végbement végtárgyaláson Szamargia Milán zászlómerénylöt negyvenöt napi fogházra és száz korona pénzbírságra Ítélte a Fiúméban érvényes osztrák jog 87. szakasza alapján. Az ügyész súlyosbításért felebfcezett. — A szerb patriarkaválasztás. Karlócáról jelentik a K. É.-nek : A kongresszusi választmány, mely most tudvalévőén tisztán radikális szerbekből áll, tárgyalást folytat Zmejánovics püspökkel, az egyedüli komoly patriarka-jelölttel, hogy megválasztása esetére bizonyos kötelezettségeknek vesse magát alá. Igv a választmány azt akarja, hogy a pátriárka ezentúl ne élvezze a karlócai érsekségnek egy millió koronát tévő évi jövedelmét, hanem elégedjék meg évi 240,000 korona fix fizetéssel, a többit pedig engedje át az iskoláknak. A választmány azt is követeli, hogy a többi szerb püspök fizetése, kiknek most csak 24,000 korona évi illetményük van, 48,000 koronára emeltessék. Zmejánovics ezeket a föltételeket nem akarja elfogadni és azt mondja, hogy a püspöki javadalmakról csak a királynak van joga diszponálni. A választmány erre nézve nem tehet kikötéseket. — Tüzkatasztrófa egy faluban. A zalamegyei Pölöske községben, mint nekünk Írják, a múlt napokban nagy tűz volt, a melynek emberáldozatai is vannak. A tűz reggel hét óra tájban keletkezett egy lakodalmas házban s a nagy szélviharban iszonyú gyorsan terjedt. A nép kétségbeesetten látott hozzá az oltáshoz, de hiába; elpusztult csaknem az egész falu. Ötvennégy ház, sok melléképület, takarmány, háziállat lett a tűz martaléka, csak néhány cserépfödelü ház és urasági épület maradt épen. A katasztrófában hat ember pusztult el, azonkívül az oltásnál sokan megsebesültek. Megrendítő Csercsics József falubeli gazdának és két leányának tragédiája. Cser- csicsék lakodalomban voltak s a mire hazaértek, házuk már lángolt, s benn aludt a kisebbik leányuk. Az asszony rémülten rohant a ház felé, hogy megmentse gyermekét, de ugyanabban a pillanatban berohant már az épületbe nagyobbik leánya, Ilona s a kis leányt ölébe kapva, hozta kifelé, ügy látszott már, hogy az életmentés sikerül, de Csercsics Ilona a küszöbön véletlenül meg. botlott és elesett. A következő pillanatban meg- gyuladt a ruhája s a kívül állók megborzadva látták, hogy a két testvért miként födik el előlük egy perc alatt a lángnyelvek s a nyomukban járó füstgomoly. Azonnal mentésükre siettek, de már késő volt minden segitség, a két leány hslálos égési sebeket szenvedett s rövid vívódás után meghalt. A rommá lett falu népére borzalmas nyomorúság szakadt. Száz jómódú gazdaember úgyszólván egész vagyonát elveszítette, ötven család hajléktalanná lett a hideg télben. A vármegye alispánja a tűz kárvalottjai javára gyűjtést indított. — A nagyságos asszony. A rendőrséghez egy időben tömegesen érkeztek följelentések több cseléd ellen lopás miatt. A vizsgálat azonban kiderítette, hogy a cselédek, a kiknek cselédkönyvét a kárvallottak fölmutatták, ártatlanok, s az ö nevükben valaki más követte el a lopásokat és pedig a személyleirás szerint mindenütt ugyanaz. Csakhamar kézre is került az igazi tolvaj, Lénárt Mari cselédleány személyében, s ekkor kiderült az is, hogy mily furfangos módon jutott a cselédkönyvekhez. Fölöltözött ugyanis selyemruhába, nagy tollas kalapot tett a fejére, 8 igy állított be a cselédköz vetítőhöz : — Egy jó szobaleányra van szükségem, — mondá. — Éppen itt van egy. Bizonyára meg fog felelni. — Na jól van, adja ide a könyvét. A cseléd gyanútlanul átadta a könyvét, mire a nagyságos asszony elment, s az átvett cselédkönyvvel másnap ö maga állott be cselédnek. Első dolga volt, hogy meglopta a gazdáját és elillant. Harmadnap már újra kezdte az egész komédiát, a melyet húszszor sikerült ismételnie, a mig végre rajtacsipték. —Kérvény a képviselöházban A képviselöház karzatáról Pescha Miklós beszéde alatt valaki kérvényt dobott az ülésterembe. A vaskos iratcsomó a baloldali második emeleti karzatról egyenesen Günther Antal igazságügyininis- ter fejének szállt, azután nagy koppanással a földre esett. Csizmadia Endre képviselő odasietett s föl vette az iratot. — Kinek szól ? — kérdezte Günther. — Andrássy grófnak. — Nem rossz, s mégis az én fejemhez vágyáv — mondotta az igazságügyminiszter.
