Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-04 / 1. szám
2 • oida\. Amerikai-magyar Reformátusok Lapja.' 1 Hám. 1908. január 4. REGÉNY-CSARNOK.-ZL. sáitám. szomonjLs^gra,. A So. Bethlehemi, Pa. I. Magyar Protestáns Segélyegylet. Alakult 1907. Márezius 4-én. Deutsch Ffigyes elnök, Kuroysrty István alelnök. Leve le*6 titkár és jegyző a hová min dennemü levél vagy kérdés intézendő. Pénztárnok Nagy András» Ellenőr Varga János. Beteglátogatók: Zsoldos Sebő, Császár Pálr 54 (Folytatás.) Szalay Gyula, Nagy Andrásné és Császár Pálné, — Te nagyon is komolyan kérted öt arra, - mondám, kissé szégyenkezve még most is, hogy a kémkedésen kapott. — Természetesen, — válaszolá, miközben karját bizalmasan az enyémbe ftlzte, hiszen hallgatóságom volt. A drámai művészetnek két kipróbált kritikusa hallgatta az én ömledezésemet és igy a legjobban kellett előadnom. — Két kritikus ? — Ismételtem tétovázva. — Igen. Te az egyik oldalon és Lady Sibyl a másikon. Lady Sibyl az operai divatos szépségek szokása szerint, eltávozott az utolsó felvonás előtt, hogy jó időben haza érjen vacsorára. Vadul és éles hangon nevetett és én kétségbe- ejtöen kellemetlenül éreztem magam. — Tévedsz Lucio, — mondám. — Hogy én hallgatóztam, azt beismerem és helytelen dolog volt tőlem azt tenni, de az én feleségem soha semmi körülmények között sem tenné meg ....... — Óh akkor hát valami erdei tündér jelent itt meg, selyem uszályt hordva maga után és gyémántokat viselve hajfürtjei között, válaszolt vidáman. Ne törődj vele Geoffrey. Ne nézz olyan levertem Én végeztem Klára Mavissal és ö én velem. Én nem vallottam neki szerelmet, egyszerűen saját szórakoztatásomra próbára tettem jellemét és erö- sebbnek^találtam azt, mint gondolám. A küzdelemnek vége. ö soha sem jön az én utamon és attól félek, én sem az övén. — Szavamra mondom, Lucio, — válaszolám kissé izgatottan, — a te gondolkodásmódod naponként furcsább és különösebb lesz. — Magam is úgy gondolom, — válaszolá, mintegy belső meglepetést mutatva. — Én egy különös teremtmény vagyok, mindent összevéve. Enyém a gazdagság és nem törődöm vele cseppet sem. Enyém a hatalom és gyűlölöm a vele járó felelősséget; tényleg jobb szeretnék lenni bármi más, mint a mi vagyok. Nézd a te otthonodnak, a te édes otthonodnak kivilágitott ablakait, Geoffrey, — rnondá, a mint kijöttünk a sűrű fák közül a holdvilágos pázsitra, a honnan láttuk a társalgó- terem villanyos lámpáit ragyogni. — Lady Sibyl ott van, egy elbájoló tökéletes nö, a ki csak azért él, hogy Ölelő karjaival üdvözöljön téged. Szerencsés ember, ki ne irigyelne téged. Szerelem, ki tudna és ki akarna nélküle élni rajtam kívül ? Ki lenne az legalább Európában, a ki lemondana a csók Örömeiről, (melyet a japánok megjegyzendő csúf szokásnak tartanak) az ölelésekről és mindazokról a kedveskedésekről, a melyek olyan mél- tóságossá teszik az igaz szerelem elöhaladását. Az ember soha sem fárad bele ezekbe a dolgokba és sohasem elégszik meg teljesen. Mennyire óhajtanám, hogy tudnék szeretni valakit. — Hiszen szerethetsz, ha akarsz, — mondám kissé erőltetett nevetéssel. — Nem tudok, nem az én számomra van. Te magad hallottad, hogy ezt Klára Mavisnak is megmondtam. Képes vagyok arra, hogy másokat egymásba szerettessek, mint a házasságot közvetítő édesanyák szokták. De saját magam számára a szerelem ezen a bolygón nagyon alacsony dolog és nagyon kevés ideig tart. Néha különös álmaim vannak. A múlt éjjel álmomban láttam valakit, a kit képes volnék szeretni, de az egy tündér volt. Szemei fényesebbek, mint a hajnali napsugár, alakja átlátszó, mint a tűz, gyönyörűen tudott énekelni és én elbűvölve hallgattam énekét. Különös vad dal volt az. A legtöbb halandó fülének értelmetlen.. — Hirtelen nevetéssel abban hagyta beszédét. — Az egy különös szellem volt, folytatá tovább. Nem tudott mást látni, csak saját magát az Isten és a világ között. Bizonyára nem birt tudatával annak, hogy milyen számtalan korlát van az emberiség és teremtöje között. Nem tudom, melyik világból szállhatott ide. Reá néztem a csodálkozás és türelmetlenség vegyes érzésével. — Félre beszélsz — mondám — és oly dolgokról, a melyeknek semmi jelentöségök nincs. Mosolygott és szemeit a holdra emelte, a mely most teljes fényében ragyogott. — Igaz — válaszolá. Oly dolgoknak van értéke és jelentősége, Geoffrey, a melyek a pénzre, vagy étvágyra vonatkoznak. Valószínűleg nincsen szélesebb látókör. De mi a szerelemről beszéltünk és én azt tartom, hogy a szerelemnek épp úgy öröknek kell lenni, mint a gyűlöletnek. Ez az én vallási meggyőződésem, ha ugyan beszélhetünk erről, hogy két szellemi erő kormányozza a világ- egyetemet: a szeletet és gyűlölet és ezeknek szüntelen harca teremti az élet általános zűrzavarát. Mindegyik folytatja a küzdelmet a másik ellen és csupán az Ítélet napján fog kitűnni, hogy melyik az erősebb. Én a gyűlölet oldalán vagyok magam, mest jelenleg a gyűlölet minden gyözedeliret megnyer és a szeretet oly gyakran martyromságot szenvedett, bogy most már csupán halvány szelleme maradt a földön. E pillanatban feleségem alakja megjelent a társalgó szoba ablakában és Lucio félre dobta a félig elszitt szivarját. — A te őrző angyalod im’ — rnondá, reám nézve az ö különös tekintetével, a melyben mintha a szánalom a gunynyal vegyülne. — Menjünk be. XXX. A következő éjszakán, közvetlen a Lucio és Klára Mavis között lefolyt beszélgetés után a villámcsapás, mely arra volt szánva, hogy tönkre tegye életemet és megalázzon engemet, váratlan gyorsasággal lecsapott közibénk. Nem volt óv- intés, hirtelen jött, abban a pillanatban, a mikor magamat boldognak merészeltem gondolni. Egész nap, az utolsó nap, a mely tudtom szerint a büszkeségnek és az önhizelgésnek napja volt, teljes mértékben élveztem az életet ; egy oly nap volt, a melyben Sibyl is mintegy átalakult egy sokkal édesebb és lágyabb nővé, mint a hogy én ismertem öt eddig. A midőn az ö szépségének és megjelenésének minden fegyverét elövette, látszólag azért, hogy foglyává ejtsen és elbűvöljön engemet, mintha csak most akarná szivemet megnyerni. (Folyt. köv.) Gyűléseit tartja mindem hő első vasárnapján a „Preleta Halban“a|a -ik és Locus sarkán. POLKE FERENCZ és FIA temetés-rendezők. 113—17, az alsó hid mellett BRIDGEPORT, Conn. I Elvégeznek balzsamozást és temetés rendezést olcsón. Kocsikat kikölcsönöznek minden alkalomra. Ugyanebben az üzletben kapható mindenféle kályha, gezelin ás petróleum kályha, stb. Heti lefizetésre is szívesen eladunk. NYITVA SZOMBATON ESTE. Hazelwood Saving and Trust Company 4801—2nd Ave. Cor. Hazelwood Ave. PITTSBURGH, PA. Alaptőke, felesleg és tiszta jövedelem 250,000 00 dollár. Betét fél millió dollár, 4 0j takarékpénztári betét után. |0 (annyit fizetünk mint bármely bank.) Biztos bank, alkalmas helyen. $1 -ra már betétkönyvet adunk. JAKAB ISTVÁN magyar temetésrendezö So. Woodland Ave. CLEVELAND, Q. Minden magyar honfitársunk pártfogását kéri. Elvállal díszes temetések rendezését. Kevés pénzért, szép temetést rendez. Aiapiitatt 1885, Közjegyzői iroda. Meghatalmazások és mindennemű közjegyzői okiratokat szakértelemmel kiállítunk Konsulátusi hitelesítéseket beszerzőnk. Tanácscsal ingyen szolszolgálunk. Biztos — Gyors.
