Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1907 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1907-02-28 / 9. szám

VIII. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1907. FBERUÁR 28. szám. IS Hí tm i n mm MÜG-TiLB W Ní* WJi US L»1 i n i fi §£ Pf tW m II »is» V*?1 y3T7V OH UEFOLjikD 1 Az Egyesül AlUmokbeli Gef rigviiH,* .vihs-vhi- Egyházniégvéjénk hivatalos közló* Mejjolon mi miéi» csütörtökön. Előfizetési ár «jgy-évr \ < rikába: 2 dollár, Magyarors/jitri'i 2 tollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR RKF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA TÖVEDELME .AMERIKA.! '! P lOP REEORV.lTUS PORTlITTvTIK Published every Thursday by the Hungarian C asrisof the Ref. Church in U.8 Bates St. Old Flung. Ref. Church Entered as Second Class M Itter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3,1879 Üdv Bridgejmrtiiak. Iíarsányi István épitő-lelkész. Újra templomavatéshoz készülünk. A jövő vasárnap a bridgépor ti fényes gyülekezet fogja felavatni az Ui nevének i nádasára épü't, hatalmas templomát, amely a legnagyobb ma gyár ref. templom Amerikában. Mikor 1S96 december 20ikán fel avattuk a város fatemplomát, senki se mert volna arra gondolni, hogy tiz év mnlvd, egy olyan hatalmas al­kotást fog végezni a bridgeporti ev. református magyarság, mint aminöt végezett. Igaz, hogy akkor kevesen voltunk a hivatalosak és kevesen a választót tak is. Az üzleti élet pangott, ipái­ról alig lehetett szó. A munkás alig keresett annyit, hogy családját és önmagát fentarthassa A helyzet jobbra fordultával meg­változott a bridgeporti magyar ko­lónia képe is. Az előbb néptelen ut­cák megnépesedtek, a házak nem­csak lakókkal teltek be, hanem lassan-lassan gazdát is cseréltek. És ezek a gazdák ma a legnagyobb részben magyarok. Az irtolsó három év alatt pedig annyira megszaporodott a magyar­ság, hogy egyike lett Bridgeport a legnagyobb magyar kolóniáknak. Ebben a nagy kolóniában ma két református gyülekezet van. Kém volna baj. ba egy feuhatóság alatt lennének, de igy — habár egyek a hitben — mégis gyakorta van ellen­kezés közöttük. A rosszul végrehajtott csatlakozási mozgalomnak keserű gyümölcse ez. Az anyagyülekezetet ez a kiválás nem gyeugitette, sőt erősítette, az egyházhoz való ragaszkodás és az ál­dozatkészség megnagyobbodott s na. gyón szép eredményeket mutatott fel. A virágzó hitéletnek legfénye­sebb bizonysága bizonyára ez a tetn plom, amelyben vasárnap fog meg s/ólalni először az ének s honnan ekkor száll fel először az első magyar magyar imád-ág az ég urához! Mi, kik ott, átjöttünk agyülekezet bölcsőjénél s hét hosszú esztendőn át hintegettük ott a magvakat, amelyek most bó gyümölcsöket teremnek : szivünk teljességéből üdvözöljük a bridgeporti testvéreket. Nagy munkát végeztek, de műn kájuk Istentől megáldott munka s fényt hint nemcsak rajok, hanem az egész magyarságra. Fényes templomuknak legszebb ékessége bizonyára, hatalmas vasár­napi iskolájuk s gyöngye a hriliüség s az a szeretet, amelylyel Istennek háza iránt viseltetnek. Az első templomban a legelső ma­gyar prédikációnak témája ez volt : ,,Az én szent sátoromat becsület­ben tartsátok.“ Bridgeporti híveink nem is feledték el ezt soha....... Mikor 1903 szept. 27en elbúcsúz­tam tőlük, azt kértem, hogy egymást az Istennek szjretetébeu megtartsák. ÖkÉ hívek maradtak, süt többre tőre kedtek. Ezért köszöntőm a mi bridgeporti testvéreinket nagy lelki örömmel és vigassággal. Köszöni hetein nemcsak a magam, hanem minden magyar református névében, mert az ö dicsőségük a miénk is. Legyenek üdvözölve az egyház elöljárói, nagyjai és kicsinyei s mindazok, a kik egy homokszemmel jáiultak a n, agy ars ág és szent vallá sunk ez újabb erősségéhez? Kalassay Sándor. Hűm a Hriűponi magyar ref. z lűftégeléüez. Évtizedekkel ezelőtt már égett a vágy idegenbe szakadt véreink szívé ben, hogy édes magyar nyelven di­csérhessék a mindenség Urát, Te- remtöjét, de ez a vágy csak nehézség után válhatott valóra. A szervezke­dés legelső formáját a Bridgeporti Magyar Ref. Hitközség úgynevezett templom egyletében találjuk fel> mely 1893. április 25én alakult meg 18 taggal. Piciny mustármag csupán, de melyet az isteni kegyelem hatalmas terebélyes fává növelt meg. Ez volt a mag, melyből később olyan hatal más, életerős virágzó egyház fejlő­dött ki. Először magánliáznál gyűl­tek össze. mint hajdan a tanítványok — majd a helybeli német református templomban, kinek buzgó lelkésze a svveici születésű tiszt. Brunner Gás­pár a legnagyobb készséggel sietett a magyarság támogatására. Egy bűz ró lelkű keresztyén — egyszerű munkás ember csupán — imádkozott, olvasott bibliát, oh de milyen jól esett ez is a híveknek, kik éhezték és szomjnhozták az igazságot. Yécsey Géza volt e derék te8tvéxűuk neve. A végleges szervezés ügyét, a templomépités kérdését, tiszt Brun ner Gáspár ur vetette fel, az 1894 november 25 jegyzőkönyv bizony sága szerint, kapcsolatban v' A társegyház a so. norwalki gvü .e- zettel együtt, s lelkes szavakkal buzdította híveinket alaptőke gyűj­tésre, melyből később felépíthetik az Urnák templomát. Ettől fogva tdö Dókus Gábor so. | norwalki lelkész végezte az egyházi 1 teendőket. Az egyház charterét megszerezték 1895. nov. 24én s ugyanakkor meg i is vették a telket, melyen mosta j régi templom és parochia áll $1.000, j melyhez az Amerikai Református Egyház járul $600 két percenter köl­csönnel. Ettől kezdve gyorsabb fej löiésnek indult az egyházi élet. Volt egy kis hely az újvilágban, melyet a gyülekezet magáénak j mondhatott. 1896 aug I2én a ReformedChuich in the U. S. Missioi Boardja $2000 kölcsönt nyújtott a templomépitésre s ezzel lehetővé tette a magasztos cél megvalósithatását. Az egyház most már kinőtt a szűk körből, melyben eleintén mozgott. Az 1896. szept. 6iki gyűlésen önállósította magát s tdö Kalassay Sándort hívta meg lelkészül, ki hét éven keresztül hiv sáfára volt a gyülekezetnek. 1896. nov. lén volt a régi templom alapkőletétele. Ezt az ünnepélyt — az első fényes ilyen ünnepély volt — már a lelkész vezette, ki 1896. szeptember 7én foglalta el állását. Dókus Gábor és Brunner Gáspár lelkészek segédkeztek az istenitisz teletnél. Az uj templom csakhamar felépült s 1896. december 20án volt ünnepé­lyes felszentelése, mely alkalomkor az egyház lelkészen kívül Demeter Bertalan newyorki és Dókus Gábor so. norwalki lelkészek osztoztak a gyülekezet örömében. A parochia építést 1897. nov. 8án határozta el a gyülekezet. A csinos kis épület kényelmes papiakkal, is­kolával együtt $1300ba került, mely­hez ismét a missioi Board nyújtott $10u0 segélyt. A templomba hívoga­tó harang csengő szava 1899. okt. 26an szó alt meg először, mely a gyülekezetnek $232 került. A régi templo n melletti lotot házzal együtt 19 >0. nov. 13áu vették meg $2400éit. Történeti hűség ked­véért megjegyezzük, hogy e hely eredetileg iskolának volt szánva. 1899. november 26án megünnepelt« az egyház 5 éves fentállásának ün­nepét. Énekvezéri állás rendszeresitYe* lett 1902 január 5én. A buzgó és tevékeny Énekkar 1902. január 30án egy $500 orgoná­val ajándékozta meg az egyházat. A templomot kifestették 1902. április 12éu 165 dollárért. A fögondnoki hivatal könnyebbi- tésére 1903. január llén algondnokí állás szerveztetett. A Bridgeporti magyar ref. B. S. Egylet megalakittatottl903. aug. 16. Tiszt. Kalassay Sándor, ki 1896. s. >-pveitiber -ioikk óta LV . Vau buzgalommal és kitartással vezette az egyház ügyeit, a pitfsburgi lel­kizi állásra való meghivatása’ foly­tán benyújtotta lemondását 1903. augusztus 13án; hét évi buzgó mű­ködés után 1903. szept. 27én vett búcsút kedves gyülekezetétől, mely ezidö alatt annyira szivéhez nőt. A lelkéazi állás most üresedésben maradt s hol orgonista Gaál Antal ur, hol pedig Tiszt. Dókus Gábor ui végezték az egyházi szolgálatot. 1903. nov. 7én tiszt. Komjáthy Ernő ur választatott meg az egyház lelkészéül. Az ö működése idejére esik az az áldatlan viszály, mely a .,Csatlako­zás“ cim alatt felkavarta nemcsak a bridgeporti. hanem az összes ameri­kai magyar ref. egyházak életét. Ez ügy fömozgatója gróf Dégenfeld József tiszintnli egyházkerület fő­gondnoka volt. ki nemes intencióval ugyan, de a helyzet teljes félreisme­résével arra akarta rávenni gyüleke­zetünket, hogy szakítsanak meg minden összeköttetést az Amerikai Református Egyházzal, mely őket eddig nagylelkűen segélyezte, báto- ritotta, buzdította. E célból két ízben meglátogatta gyülekezetünket 1904. március 13, és 1904. október 2án. Fáradozása sikertelen maradt. A nagy elvi kérdés felett 1904. november 26án döntött a közgyűlés Rev. A. C. Whittner missioi püspök jelenlétében. A csatlakozás mellett volt 30 szavazat, ellene 132. így tehát a gyülekezet nagy többsége a régi viszonyt óhajtotta fenntartani az Amerikai Református Egyházzal. A monongahela völgyének legrégibb p&aztovábbitó intezete, eszköaöl péazküldeményeket gyorsan és poptosan a világ bármely részébe. Pénakül- deményeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbasitv

Next

/
Thumbnails
Contents