Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-15 / 7. szám
2 goztam érte, azt teszem vele, a mit akarok. Ez volna hát az a hires szabad ország, a hol vasárnap meg még csak egy jx>bár sört sem lehet kapni ? Ilyen és ehhez hasonló ellenvetéseket gyakran hallunk honfitársaink ajkairól. S a mi legszomorubb, te kintélyes napilapjaink között is akadt olyan, mely a blue lawban az emberi szabadság korlátozását látta és nyíltan agitált a temperence re formok szószólói ellen. Például az ohioi állami választásoknál. S a mi azutan még csudálatosabb, ugyanaz a lap más helyeken a legélesebben kikel a mértéktelen ivásból származó bicskázások, verekedések, ellen, — melyek a magyarság jó hírnevét megrongálják, aláássak. Hol van itt a következetesség ? Mikor nyilván való, hogy a legtöbb verekedésnek, bicskázásnak oka a vasárnapi ital mérés. Az tény, hogy a blue law, mig egyrészről oltalmába veszi a józan életüeket, másrészről az emberi szén vedélyeket korlátozni igyekszik. És ez természetes. Minden törvénynek ez a célja, feladata. A szabadság, ha annak hamis értelmet adunk, igen könnyen szabadossággá fajulhat. A szabadság még nem azt jeien ti, hogy az embernek korlátlan cselek vési joga van jóra-rosszra egyaránt Hiszen akkor a tolvaj is szemünkbe vághatná: Micsoda szabad ország ez. a hol nem csak vasárnap, hanem hétköznap sem szabad lopni? Törvényre minden rendezett államnak szüKsége van, mert a békés séget, rendet, polgárainak jólétét ez által mozdíthatja elő. Ha talán egy városban van 5C0U ember, ki óhajtja a hangos dorbézolást, van mellette SO, 100, ezer, kit ez megzavar ünnepi nyugalmában. Vagy a vallásos em berek óhajtása, kik elvégre is a nagy többséget Képviselik, számításba sem jön ? S azután elvégre is, kinek a javát, boldogságát munkálja az a korlátozó törvény, ha első sorban nem az iszá, kosé:? öt védi meg attól, hogy keser vés keresményét pár óra alatt eldor- bézolja. Hiszen a józan életű ember nem csak vasárnap, hanem hétköznap sem lépi át a saloon küszöbét. A vallásos érzületű embernek pedig úgyis folyton fülébe cseng a Sinai hegyen kiadott parancsolatok közül a negyedik: „A hetedik napon pedig a te Uradnak Istenednek napja vagyon __megszenteljed azt. A vasárnapi blue law nemcsak az iszákosoknak, hanem bármily küiö* nősnek látszik is ez állítás, a saloo nosok javát is munkálja. A hetedik napi pihenőre nemcsak a munkás embernek, hanem a saloouosnak is szüksége van. A- folytonos, szünet nélkül való munka egy biztos neme az öngyilkosságnak. Nagyon sok salonost hallottam már keserűen panaszkodni, hogy nyitva kell tartani üzletét vasárnap is a verseny miatt. Szeretné család jának szentelni azt az egy napot, elmenni a templomba, az Ur házába, imádkozni, énekelni, de az üzletet hagyni nem lehet. Miben rejlik tehát a blue law fogyatkozása? Abban, hogy nem hajtják elég szigorral, eiélylye' végre. A rendőrség, a végrehaj1 közeg szemet huny a visszaélése előtt__Néha-napján tessék lássék kedvéért megbüntetnek egy csomó embert, aztán megint marad úgy minden, mint ,7olt De a legnagyobb hiba mégis azokban rejlik, kik valósággal rákényszerítik a szalonost a vasárnapi ital mérésre, kik a vasárnapot dorbézo lásra, szenvedélyeik kielégítésére használják fel. Ailana csak egy vasárnap reggeltől estig üresen a saloon, biztos vagyok benne, hogy következő vasárnap blue law nélkül is zárva volna minden ajtaja. Harsányi István. Nagy események. Fényes esküvő lesz a jövő szómba fon Amerikában.. Az elnök leánya Roosevelt Alice fog megesküdni Longworth képviselővel, a kit szive szeret, az amerikai közvélemény most egyébbel se foglalkozik, mint ezzel a szép eseménynyel, a minő régtől fogva nem történt a Fehér Házban. Természetes, hogy az ifjú meunyasszonynak a koronás államfők is küldenek ajándékot s az esküvön jeleit lesz a diplomaták kara is. Az elnök leányának és szive választottjának boldogságot kívánnak az ország összes lakosai. Khinában újra forrongás van. A boxerek, kiknek kegyetlen ngészár- lását pár évvel ezelőtt csak a nagy hatalmak együttes fellépése volt képes megfékezni s lecsendesiteni, újra kitörő félben van. Már eddig is sok raissionariust támadtak meg, több templomot felégettek. Az ide genek iránt minden módon kifejezést adaak mérhetetlen ellenszenvüknek és gyűlöletüknek. Ez a gyűlölet főként az amerikaiak ellen irányul. Wong Fong, egy San Franciscóban lakó tekintélyes khinai kereskedő figyelmeztette barátait, hogy á mint teljesen biztos és jó forrásból értesül: február 24-óu olyan mérvben fog kitörni a boxerek lázadása, mint lőtt soha. Felhivja barátait, hogy eküljenek. erraészetes, hogy az amerikai »rmány se nézi tétlenül a dolgok folyását, hanem készen van arra, hogy az amerikaiakat megvédelmezze__Úgy hiszik, hogy ez újabb boxer mozgalom megett a japánok vannak, kiknek kereskedelmi érdekeik Khinában éppen az Egyesült Államokkal ütköznek össze a legerősebben. Ezért nem lehetetlen, hogy a jövő nagy háborúját Japán és az Egyesült államok fogják egymás ellen vívni. Mindenki, a kit az életnek folyása érdekel, a legnagyobb figyelemmel kiséri a bányász Uniónak és a munkaadóknak egymással való tárgyalásait. Indianapolisban az Unió előbb 12 és fél percent béremelést követelt, majd leszállóit az 5 és fél percent követelésére, de a munkaadók a jelenlegi árakhoz ragaszkod tmk. A bányászok képviselői közül csak a Pittsbűrghi kerület elnöke, Dolan volt elég bátor arra, hogy a jelenlegi bér mellett szavazzon. Ezért öt le akarták tenni hivatalából, de ö a népre, a bányászokra apellál. Vasárnap egy hosszabb nyilatkozatban fejti ki, hogy miért szavazott úgy, a mint szavazott. E nyilatkozatban olyan dolgokat mond el, a melyek a mellett tanúskodnak, hogy valami bűzlik a bányász Unióban. Végtelen nagy csapás volna, ha a jelenlegi válságos helyzetben nem a Duláu állásfoglalása győzne. PoJáa ma több minden becsületes gondol- kozásu férti előtt, mint Mitchell, a ki kijelenté, hogy csak „politikából“ kell béremelést követelni. A munkaadók el vaunak szánva a legvégsőkre. A közönség részvétére nem lehet számítani, mert minden bérharcznak a közönség issza meg a levét. Ma, a mikor a fizetés egészen tisztességes, — nincs semmi ok a bérharcra. Az Unió el vau ismerve, s így elesik az elvi ok is, amely a múltkori kemény, szén sztrájkban szerepelt... Valószínű, hogy most is le fogják tenni ezt az ügyet a bányászoküoz, mielőtt kimondanák a muakaszünetet, s ekkor minden magyar bányász szavazzon a strike ellen — s politikából ne hagyja éhezni családját, s ne- szolgáltassa ki magát senki egyesek önző céljainak. Felhívás az amerikai magyarokhoz, a kik a budapesti Washington ázobor leleplezése alkalmából Budapestre akarnak utazni. A budapesti Washington szobor készül, és az emlékmű ünnepies leleplezése BudipesteD még 1906 ík év szeptember havában megtörténik. Erre a szép ünnepségre Amerikából igen sokan szándékoznak áthajózni az ó-hazába. Épen ezért ideje, hogy a szükséges előkészületek már most meginduljanak. A Budapesti Washington 'Szöbör Egyesület tehát elhatározta, hogy a Budapestre utazást, illetőleg jelentkezéseket már a mai naptól kezdve elfogad. Az utazás kényelmessége s egyéb nem mellőzhető előzetes intézkedés megkívánja, hogy az amerikai küldöttségben résztvevő, Magyar- országba utazók teljes száma és névTÁRCA, Erdössy Andor. ELBESZÉLÉS A GÁLYAltABSÁG IDEJÉBŐL. Irta: S5. Tóth. X s, n o s. ELSŐ RÉSZ. TÖRTÉNELMI ELŐTÉR. Tartalom: A protestantizmus helyzete hazánkban a 16-ik századvégén és a 17-ik századelőién, az üldözések kezdete. Zrínyi Miklós. A szentgotthárdi csata. A vasvari béke. Az ország kétségbeejtő állapota. Összejövetelek.szövetkezés. Zrínyi Miklós és Wesselényi nádor halála. 4 mohácsi vész utáni] években, Ferdinand és Miksa királyok, János Zsigmond és Báthory István fejedelmek uralkodása alatt, annyira el volt terjedve a protestáns vallás Magyarországon, hogy „csak három föur volt már római katholikus“ a nemesek ^között pedig alig találkozott csak egy is. E felett e római katholikusok kétségbe estek s minden kigondolható törvénytelen eszközzel oda működtek, hogy a reformatio terjedésének gátat vessenek, jsöt a motestánsokat eröhatalomrnal visszatérítsék a római katholikus hitre. Ebben nagy mester volt az akkori hires jezsuita Pázmány Péter, ki református szüléktől származott ugyan, de pápistává lévén, nagy eszme és tudománya által az' esztergomi érseki székre emelkedett, E férfiú előre megállapított terv szerint először is a föurakat téritgette vissza a római katholikus vallásra, kit szép szóval kit ígéretekkel, kit fenyegetéssel. Ferdi- nánd Király (Il-ik) pedig a visszatérőket magas hivatalokra emelte, azután arra biztatta, hogy ne tűrjenek meg birtokaikon protestáns jobbágyot, , mert a kié a föld, azé a vallás ! Ezután tehát maguk a volt protestáns fcurak.is ellenségei lettek elhagyott hitfeleiknek, és azokat, a római katholikus papsággal egyetértve, kényszerítették bitók elhagyására. Ilyen volt gróf Nádasdy Ferenc ország biró, ki roppant birtokain negyvenezer lelket kényszeritett az áttérésre. A katholikus klérus nem tudott azon eszmével megbarátkozni, hogy „Mária országában“ legyen egy olyan talpalatnyi föld, melyen ne ő parancsoljon, és elnézze azt, hogy abban pár millió protestáns eretnek lakjék. *A klérus kélén később Lippay György prímás állott, ki céljai kelérésérej Ausztri. * ából égy csapat jezsuitát hivott be s ezen vakbuzgó rendet a magyar egyházi rend törvényes tagjává avatta fel. Ez a Lippay prímás a protestántizmus- nak kérlelhetetlen ellensége volt. A protestáns prédikátorokat előzte, protestáns városokban tüntető körmenetekkel ingerelte a lakosokat. A protestánsok üldözésével a bécsi politika malmára hajtotta a vizet; de midőn látta, hogy a protestánsok romlását az országé is követi s a német zsoldos had nem sokat válogat katholikus és protestáns közt, hanem szabadon rabol dúl, pusztít mindenütt : akkor már Rómába kívánkozott, hogy ne lássa aggasztó eredményét azon politikának, melyhez ö is készséggel hozzájárult, xűlég szomorú és már sokszor megtörtént dolog, hogy a magyar klérus csak akkor ébredt fel, midőn azon bot, melyet ö nyújtott a bécsi kormánynak a magvar fegyelmezésére, az ö hátára is rákerült. Volt olyan eset is, midőn halálra kínozták az áttérni akarókat. E mellett templomaikat, iskoláikat elfoglalták, papjaikat, tanítóikat elkergették s helyükbe római katholikus lelkészeket tettek s a híveket kényszerl- tették római kath. templombajárásra. E törvénytelen és égbekiáltó kegyetlenkedések miatt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem fegyvert^fogott s oly szerencsével] harcolt]^ császári]]zsoldos L seregek ellen, hogy azokat, kiverte azt országból B, Ferdinánd békét; ajánlott. Bethlen megkötötte vele a békét, melyben a protestánsok háborgattatása megtiltatott, s a haza alkotmánya visszaállíttatott. E békét azonban Ferdinand és utódai csak addig tartották meg, mig Bethlen fegyvereitől féltek. Bethlen halála után ismét folytattak az ország nyomorgatta- tasat, sőt I. Lipot uralkodása alatt még fokozódott a törvénytelen zaklatás. Az ország alkotmányát lábbal tiporták, a nádori hivatal betöltetlen állott, Magyarországot rendeletekkel kormányozták s a protestánsokat folytonosan téritgették és üldözték. Az 1662. évben Pozsonyban összehívott országgyűlésen a protestánsok sérelmeik orvoslását kérték, sürgették, de mind hiába. Felfolyamodtak a királyhoz, de onnan sem kaptak semmi orvoslást. E miatt ott hagyták az országyülést s a hálok nélkül alkotott törvényeket 13 felvidéki megye (Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa,. Abauj, Borsod, Torna, Gömör, Heves, Szabolcs, Szatmár megyék, Kassa, Eperjes, Bártfa, Lőcse, Kisszeben, Szatmár _és Németi szabad királyi városokkal) a zempléni gyűlés végzése értelmében nem fogadta el. s igy visszaküldték, Bécsbe. Porcia, a király föudvarmeste»e, a követeketná\
