Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-22 / 46. szám

3 \ i dőre való elítélés, végtelen kegyet lenség akár a férj, akár a feleség részétől; ha bármely fél egészsége és élete veszélyeztetve van; két észtén ■ deig tartó szándékos elhagyás; meg rögzött iszákosság két évig; a férj gyógyíthatatlan gyengeelméjűsége. 5. A bíróság ne mondja ki a vá­lást, ha úgy látszik, mintha a házas felek közös elhatározással indították ták volna meg a válópert. A váló­pernek nyilvánosnak kell lenni, tehát törvényszék előtt lefolyni. A philadelphiai országos kon veucio választott bizottsága mind addig működni fog, mig az egyön­tetű eljárást az összes államok tör­vényhozói testületéi elfogadják. Róma város középpontjában fekvő és az előkelő rómaiak által látogatott Arragno kávéház elé egy ismeretlen eddig még kézre nem ke­rült anarchista bombát vetett, amely óriási robbanással a levegőbe rüpi tette az utca burkolat nagy részét A kávéházat zsúfolásig megtöltött vendégek rémülten menekültek, egy ember súlyos sérüléseket szenvedett A robbanás idejében a kávéház előtti korzón csak ugv hullámzott a tarka sokaság. A téren két sor magán fogat állott. A robbanás után sürü füst keletkezett, a kávéház ■•lőtt és a kávéházban az emberek, azt hívén, hogy az épület esszédül, tolongva menekültek Az asszonyok sikoltottak, székeket asztalokat bo_ ritottak fel, mindenki az életét akarta megmenteni. A nagy lármát még növelte, hogy a kávéház hatal­mas tükör ablakai csörömpölve hul­lottak a kövezetre. Egy szemtanú elbeszélése szerint «gy 25 év körüli fiatalember a kávé házba lépett és az egyik asztalhoz ült. Kézitáskáját a székre helyezte és a pincérnél italt rendelt. De még mielőtt a pincér a rendelt itallal visszatért, az idegen felugrott és a kijárat felé szaladva hangosan elki áltotta magát : „Valamit elfelejtet mondva, a miből észre lehetett venni hogy e külügyi kormányzat ebben a tekintetben teljesen biztosította a talajt. Csupán egyházi mozgalom és a faji jelleg megőrzését célzó törek­vések miatt az ^állami törvényhozás präventiv" intézkedéseket^_nem fog hozni s e tekintetben népünk nincs semmi veszélynek kitéve. Szóba került természetesen td. Bede László kiküldetése is. Az ö főcélja a már megalakult egyház megye belső megerősítése, válasz adás a mi misszió hatóságunk átira­tára s végül tárgyalás az'egyházak kai a csatlakozás kérdésében. Mindkettőnk benyomása az volt a tárgyalás után, hogy a fögondnok ur nem enged a 48ból s úgy véli, hegy 30 milliónyi magyarságba be lehet és be is kell számítani az amerikai magyarokat is. Mi‘sem egy, sem más irányban positiv Ígéretet nem tettünk. Erre nem is volt felhatalmazásunk. De érezzük, hogy ennek a kérdésnek el kell dűlnie minél előbb Nagy célok várnak reánk s 1 ilyen dolgok ne forgácsolják szét a mi erőnket, Erre intett az a három óra, a melyet a fögondnok urnái töltöt­tünk el. Jj NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BAHRE. Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között, az egyedüli férfiú, a ki egy császári áa királyi konzuláftusi űgyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható, .TPánzeAet küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. lECa.jájeg-yelse't etad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra,"ugyanolyan árban, mint a hajó­társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. ISiállit mindenféle meghataimázásokat;, adás vételi szerződéseket s bár­milyen szükséges okmányokat a' hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogó ja marad. Magyarok ! A legtöbben Ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakértés levélborité kokért. Levél cim :, John Német h. 157 Washington St., New York. 4) tem !“ A fiatalember különös távo- zása gyanút keltett és egy másik vendég, a ki közelében ült fenyege- töleg kiáltotta : Bomba 1 bomba ! De az intés már későn jött, a robba nás megtörtént. A rendőrség azonnal körülvette a helyiségét és a Közeli utcákat elzárta. Azt hiszik, hogy a bombamerényletet egy anarchista követte el, a ki bosszúból a kávé­házat légbe akarta röpíteni, mert a tulajdonos Dem adta át a helyiséget egy anarchista ünnepély céljaira, a melyet a Chicagóban 19 év előtt felakasztott anarchisták emlékére rendeztek. Egy iáö óta mind jobban hallat­szik, hogy Délafrikában az angolok helyzete ismét nem a legkedvezőbb 8 hogy a dólafrikai benszülöttek, kik különben sem rokonszenveztek az angol uralommal, Ferrera lázadó törzsfönök táborához csatlakoznak. Ferrera természetesen egyetért a boérekkel, kik Wilkop mellett az angol csapatokra rátámadtak, a csapatparancsnokot foglyul ejtették két embert megsebesítettek s nagy számú lőfegyvert é3 töltényt foglal­tak el. Hétfőn Uppington mellett folyt a harc s két óráig tartó lövöldözés után az angol rendörkatonaságjmeg szökött s magával vitték három súlyosan sebesült emberüket is. Ferrera vezér Kurman felé akar vonulni, s ha itt elég erős lesz szem­beszállni az angol csapatokkal, Kimberleyt szeretné elfoglalni. A boérek mindenben segítik a benszü lőtt felkelőket ; a boérek sohasem lesznek megelégedve az angol ura lommal és sokan kinyilvánították ama szándékukat, hogy a délafrikai angol gyarmatokat elhagyják és Afrika más részén alapítanak füg­getlen országot. Ha a Ferreraféla felkelés na gyobb arányúvá növi ki magát, Angliának ismét hadseregeket kell mozgósítania. A kormány roppant erőlködik, hogy a felkelést a dél afrikai csapatokkal is leverhesse. Bizonyára örvendetesen veszi tudomásul az amerikai magyarság, hogy a Kanadában halálra ítélt Magyar Vince halálos Ítéletét kegye lemből életfogytiglani f egy házra változtatta át a kanadai kormány. Most, a mikor már Magyar Vince meg van mentve a haláltól ' hozzá szólhatunk ehhez az ügyhöz. Legelőször is k ijelentem, hogy nem hiszek a halálbüntetés jogos- ságában Az életet Isten adja. s azt embernek elvenni nincs jogában. Azt is állítom, hogy a fogház bűn- tetés. a mikor egy ember évek hosz- szu során érezheti a lelkiismereté■ nek a szavát: igazabb büntetés, mintha a halállal megváltatik a bűnös egy hosszú életnek a szenve- déseitöl. a. Magyar Vinee tettének is csak a hosszú időre terjedő fegyház a valódi büutetése. Mert JMagyar Vince bűnös. Ö szánt szándék - kal ölt embert, s hogy sorsa iiánt az amerikai magyarság körében olyan általános részvét támadt, annak oka az, hogy kanadai atyánk fiai talán azért, mert ők sem tudták, (bárha tudniok kellett volna) csak részben mutatták fel előttünk az igazságot. Most a 12ik órában mondták el, hogy Magyar Vince a verekedés al­kalmával bement a szobába, a pus­kát maga vette le a a falról, meg­töltötte, sít még a zsebébe is tett töltényt. Hát ez világosan igazolja a szándékosságot s épen azért igaz­ság és jogérzetünk telje&en megnyug szik, hogy ö életéből 15 évet ott fog eltölteni, a hol szenvedélyessége nem fogja bűnre vinni. Most az a a födolog, hogy ö is nyugodjék meg sorsán és viselje magát jól, hogy kegyelem által minM kevesebb időt kelljen töltenie a börtönben. Magyar Vince eséte nagyon tanulságos eset. Bizonyság először a mellett, hogy az amerikai magyar­ságnak jó szive van. Hiszen erre a célra több mint 3500 dollár gyűlt össze, aránylag nagyon rövid idő alatt. De bizanyság a mellett is, hogy egy ilyen munkának a veze­tésére rendezettebb viszonyokat kell teremtenünk az amerikai ma­gyarok között. A Magyar Vince esete bizonyság a mellett, hogy minő fejetlenség, zavar van az ame­rikai magyar közéletben. Két újság dolgozik, .pénzt gyűjt — s minden pénzt beszolgáltat a kanadai bízott. Ságnak. Most miután e cél el van érve még nagyon szép összeg pénz marad fel. Ha volna egy szerveze­tünk, ha az Amerikai Magyar Szö­vetség már teljesen meg volna erő­södve, úgy ez vezethette volna ezt az egesz dolgot. így csak utoljára álló ut az ügy mellé, bár igy is többet tett mint akármelyik tényező a sze­rencsétlen megmentésére. SH“—*——P-BW— Ezért van szükségünk az ameri­kai magyar szövetség újjá szervezé­sére. Ez meg is fog történni Pitt- sburgban a jövő hó 10 és llén tar* tandó gyűlésen. A terv az, hogy lehetőleg min4 den kolónián legyen egy-egy osz­tálya a szövetségnek. Ezek az osztályok egy-egy nagyobb központ körül, mint Bridgeport, New York, Philadelphia, Pittsburgh, Cleveland Chicago csoportosuljanak s az egyes gócpontok küldöttei -alkossák a kormányzótanácsot. Miután a rszö- vétség célja részint társadalmi, részint pedig feleberáti lehet: min­denesetre bizonyos csekély összeget kell befizetnie minden tagaak, hogy igy a szövetség eredményesen rann- kálkodhassék. Ez esetben, ha pl. 50 ezer magyar sorakozik a szövetség zász lója alá, 50 cent évi dij mellett sokkal több jót tudunk elvégezni, mint most, a mikor folyvást adako* zunk és mégis csak egy pár embert tudunk megsegíteni. Az amerikai magyar szövetség ellen lehetnek kifogások. De hogy azok támasszanak kifogásokat, a kik maguk is szívvel lélekkel hozzá járultak a mostani helyzetnek a megteremtéséhez: az egy kissé fúr- csónak tűnik fel. Visszás helyzetbe került az Amerikai Magyar Szövetség, mert megalkotásának: az idején elfeledke* zett arról, hogyha másokat akarunk segíteni, először önmagunkat segít* sük meg. Most lesz az ideje, hogy ez meg* történjék, azért jöjjön el minden tényező Pittsburgba december 10 és lire, hogy itt olyan várát alkothas* suk meg az amerikai magyarságnak; a melyről el lehet mondani, hogy szí ílára épült. Roosevelt a tettek embere. Nem hallgat a fecsegésekre, hanem maga néz a dolgok után. Mostanában nem esett több szó semmiről, mint a Pa­nama csatornáról, a melybe már Franciaország is beleölt egy pár milliót. Mo9t az egyesült államok csináltatja ezt a csatornát, a mely végtelen nagy értékei feg képvisel­ni, ha teljesen készen lesz. Az elnök most személyesen győződik megj a munka elöhaladásáról, buzdít és bajokat orvosol s kifejezvén megelé* gedését a munka felett el némit minden fecsegést. Az északamerikai keresztyén ifjak egyesületében 405 ezer tng.van, vagyis 12szer több mint negyven év előtt. E társulat évi költségvetése 5 millió 300 ezer dollár. Ebből éven* ként 425 ezer dollárt arra költenek, hogy a belföldön terjedjenek, 150 ezer dollárt pedig a külföldi tér je* désre fordítanak. A vagyon értéke 37 millió dollár. A társaság helyisé­geiben évenkén 6 millió egyén vesz részt a vallásos gyűléseken. A tiszt­viselők száma 2300. Ne feledjék olvasóink, hogy egy lap fentartása sok pénzbe kerül. Igyekezzenek minél előbb beküldeni hátralékos dijjaikat s minél több uj előfizetőt szerezni. Miért legyünk mi a legkisebbek — és legutolsó helyen, mikor elöl is lehetünk ? B0l| JW ÉS Ha Wüstst. PUftSIWl nn Alapittatottl885. Közjegyzői iroda. Meghatalmazások és mindennemű HH közjegyzői okiratokat szakértelemmel kiállítunk. Consnlátasi hiteie- ^ * ejtéseket beszerzunk. Tanácscsal ingyen szolgálunk. Bigtosj-^ö^om^'

Next

/
Thumbnails
Contents