Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-22 / 46. szám

kelt, imádkozott e szett helyes, — minden areon ott látom ragyogni az öröm, a boldogság érzéseit s e mel lett talán az áhítat könnyeit is, melyet a szív túláradt érzései íakasz tanak. Ne szégyeljétek ma e köey nyékét 1 Nem hallanak azok a földnek porába. A szeretet angyala fényes szárnyaival felfogja azokat s beszámol vele az ö Urának, alkotójának.

Testvéreim! Atyámfiái! Messze földről jöttem el ti közibétek, de még messzebbről hozok üzenetet, A beszéd, melyet mondok, nem az én beszédem, hanem azé, ki elküldött engemet, kinek igéjét hirdetem, kinek alázatos szolgája vagyuh csupán. Igen, az Ur Jézus az Üdvö zitö ma igy biztat titeket: Ne félj kicsiny sereg, mert tetszett a ti Atyátoknak, nogy adjon nektek országot. S a lelkipásztor részére is van az elismerésnek egy meleg szava ,, Jól van hiv szolgám, kevesen voltál hiv, sokra bízlak ezután, menj bé a te Uradnak őrömébe.“

Mind a két üzenet a mesFzetá- volba, a menyország felé mutat. Az igaz keresztyéni életnek az oda való törekvés a föfeldadata, s a feltámadás hite legszebb reménysége. Tehetnénk e méltóbbat ez uj templom felszentelésének ünnepén, mintha élesztgetjük szivünkben e boldog reménységet. A mai lecke gyönyörű i szavai erre nagyou alkalmasak, mert megmutatják nekünk:

I. a templomot, mint az Urnák kapuját ;

II. az igazakat, kik a kapun át mennek ;

III. a mennyországot, hova e kapun átjuthatunk.

Legyen Isten Szent Lelke velünk ez elmélkedés alatt.

I.

Egy csendes holdvilágos este kint voltam a tenger partjánál. Né mán, szótlanul állottam ottan sokáig. Lelkemet úgyszólván megigézte az előttem elterülő bűbájos látvány, a fenségesnek, a nagyszerűnek képe — melynek minden parányából a teremtő lehellete áradt felém. — Fejem felett az égboltozat milliárdnyi fényes csillagával, lábam alatt a part'fövenye rejtelmes állatvilágával, előttem a végtelen, beláthatat lan óceán, melynek képe minden percben, pillanatban változik s mind ebez fenséges kiséret gyanánt a szelíd hullámok andalító zenéje. Mi az ott a messze távolban? Halvány lénye meg megvillan, aztán ismét eltűnik az éj sötétjében. A világitó torony talán ? Oh nem ! Az emberi élet az, mely ezernyi vágyával, szén* vedélyével feltűnik egy pillanatra a< idők végtelenségében s aztán mint hulló csillag alá borul, elmerül örökre.

Mit is ér hát az emberi élet, fakadtam ki keserűen ! A becsületes törekvése, az igaz szenvedése, a porba tiport ártatlan panaszos jajszava, hiszen elébb-utóbb mint üldözött vad kimerülve összedőlünk s a meghiúsult remények romjain magunk sóhajtjuk: elég, elég !

Ekkor a tenger képe hirtelen megváltozott. Összeráxkodtam. Ta Ián megértette beszédemet. Az elébb lágy hullámok most haragosan csap dosták a parti szikla oldalát. Zu?ó szava hangosan kiáltotta felém :

„Mondottam, ember, küzdj és bizva bizzál !“

Mit félsz te kicsinyhitű emberi? Hát csupán a test az, melyet görnyedve hurcolsz az élet main? Nem érzed magadban az égi szikrát ? Nem ég szivedben a vágy a végtelen után ? A szeretetet, a buzgóságot az áhítatot, mely olykor betölti lényedet eltemetik-e tested roncsaival a hideg sir mélyére, vagy vissza száll az Urához, Teremtöjé- hez?!

An Istenem! A tengernek hulláma igazat mondott. A test (és !é lekből álló embernek csak a? egyik része romlandó, a másik örök , és hallhatatlan. Boldog ember az, ki mindig a lelket tartja szem előtt, mert a ki e földön él a testnek csupán, az arat a testből örök veszedelmet, a ki él a léleknek az nyer örök életet.

Mégis azt mondja sok ember : mire való a hit, a vallás ? Gúnyolódva a papok találmányának nevezi,

vagy talán a képzelet bübájes déli bábjának, mely bearanyozza az élet durvaságait.

Testvéreim ! Ez a templom, melyet egy maroknyi nép olyan nagy buzgalommal és áldozatkészséggel felépített, ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja.

A mai modern, számitó korban, a hol minden kiadott dollár helyébe kettőt remélünk vissza, a hol a tudó mány fáklyája magasan lobog, nem dobnának ki az emberek százakat, ezreket, tűnő álmokért, ragyogó ideálokért, vagy éppen a papok ké nyelméért. De érezzük önön szivünkbe, a hol a jó és rossz vívja kétségbeesett harcát szüntelen, hogy szűk ségünk van egy égi segít5re, ki folyton mellettünk áll; szelíd szavá val biztat, ha csüggedünk, jóságos kezével felemel ha elesünk. Hol lelhetnénk öt fel hamarább, mint e szent helyen az Urnák kapujában ? Ezért építünk az Istennek templomot ! Vájjon lehet e nagyobb vigasz mint az, a melyet itt lelünk ? Ide hozunk fel örömöt, bánatot, boldogsá got, szenvedést. Itt omlik le minden korlát az emberek között. Itt talál kozik a szegény és gazdag, boldog, boldogtalan, bűnös és ártatlan az Urnák kapujában. Az emberi gyarló szenvedélyek hullámai elsimulnak e szent falak között. Mint az ének olyan szépen mondja : Nem lakik e helyben oly tudomány, melyben van földi salak, csak a megfeszített Krisztustól vett hitet hallják e falak. Ezért tölti be ma szivünket a boldug megelégedés érzete, mert megvagyunk arról győződve, hogy nem fáradtunk hiába s ez a hely, melyet olyan nagy buzgalommal és áldozat készséggel felépítettünk, valóban az Istennek temploma vagy mint Szt. Leckénk mondja: az Urnák kapuja.

Amerikában nagyon a közerköl csiség rovására kell Írni azt, hogy minden államban más válási törvény

van s igen sok államban nagyon könnyű az elvá’ás és éppen ezért a házasságot szeretik csupán olyan köteléknek tartani, melytől könnyű* a megszabadulás.

Éppen e viszás állapotok megszüntetésére jöttek össze Philadelphiába az Egyesült államok minden államának kiküldöttei, hogy készítsenek olyan törvénytervezeteket, melyeket az Egyesült államok törvényhozó testületéi elé terjesszenek, hogy azokat elfogadva, a válási törvényeket egyöntetűvé tegyék az Unió minden államára nézve.

Több napi tárgyalás után a philadelphiai országos konvenció a következő tervezeteket fogadta el:

1. A házasság megsemmisítésének okai legyenek : gyógyíthatatlan fizikai képtelenség, vérrokonság olyan fokban^ a mint azt a törvény előírja; kettő házasság, csalási szándék, erőszak vagy összejátszás, bármely férj gyengeelméjűsége, ha & nö 16 éves és a férfi 18 évesnél fiatalabb. Bármely fél megindíthatja a válópert.

2. A válás fajai: teljes elválás, vagy a házassági kötelék felbontás» — ágytól és asztaltól való elválás.

3. A házasság kötelékének fel bontását lehet követelni a kővetkező okokból: házasságtörés, kettős házasság, bűntettért legalább 2 esz* tendei elitélés, végtelen kegyetlenség akár a férj, akár a feleség részéről annyira hogy az élete vagy egészsége a házasfélnek veszélyez tetve van, tehát az együttélés veszélyes; a házastársnak két esztendőn át való szándékos elhagyása, legalább két esztendeig tartó megrögzött iszákosság.

Hosszas vita folyt, hogy külön felemlittessék-e a javaslat tervezetben a „kegyetlenséget1, és az ,Elviselhetetlen kegyetlenséget“ s végre is a „végtelen kegyetlenséget“ mondták ki a válóoknak. Persze majd a bíróság fog a fölött dönteni, hogy mi a „végtelen kegyetlenség“

4. Az ágytól és asztaltól valóelválás ekai legyenek : Házasságtörés, kettős házasság a büntelen fél keresetére; bűntettért két észténTÁRCA.

Úti levelek.

Irta: Kalassay Sándor.

YI.

Mint utolsó levelemben jeleztem, otthon való tartózkodásunknak a legérdekesebb s egyházi szempontból tekintve a legnagyobb jelentőségű napja volt szeptember 24ike.

Ekkor fogadott bennünket Br. Bánffy Dezső, az egyetemes konvent világi elnöke.

Csntoros kollegám reggel érkezett meg Biharországból s reggeli után Gróf Dégenfeld Józsefnek, a tiszántúli egyházkerület fögondno- kának lakását kerestük fel. A kihallgatást ö eszközölte ki s azon maga is jelen volt.

Báró Bánffy igazi magyar ember, de nem a maradiak, hanem a haldók fajtájából. .Nem a Pató Pál szavát [hangoztatja, hanem tesz. küzd és fárad a magyarságért. A Bákossi 30 milliói magyarságot ál- modó eszméjének talán Ő a legoda

adóbb munkása. Politikus, de poli*; tikája is erős magyar színezetű s| mint egyházi ember buzgóságban és egyházszeretetben csak a reformáció korabeli földes urak némelyikével hasonlítható össze.

Tudta, hogy nem vágjunk egy véle menyen a csatlakozás kérdésében : mégis végtelen nyájasan fogadott. Már várt reánk s a bejelentés után egyenesen irodájába mentünk be, a hol a kihallgatás, vagy is inkább beszélgetés történt.

Épen azért, mert ellenvélemé* nyüeket kellett meggyőznie előadta hogy a magyar ref. egyház konventi elnöksége teljesen meg volt elégedve azzal az eredmény nyel, a melyet egyházilag akár egyik akár másik egyháznak a támogatása mellett el* értünk, de a. magyarországi egyháznak, amely a múltban annyiszor volt a magyarság megmentöje: ezekben a nehéz időkben, mikor a kivándorlás óriás mértékű, sőt az napról*napra növekszik nemcsak egyházi, hanem nemzeti szempontból is, kell foglalkoznia a kivándorlás kér1 désével. S miután a magyar kor* mánynab az a terve, hogy az amúgy is folyvást hullámzó népnek haza való telepedését s visezavándor lását előmozdítsa: ebből a célból, — hogy ez a terv annak idején

könnyebben megvalósítható legyen, állott az egyház a kormány támo* gatására.

A kormány ipari és gazdasági téren olyan terveken dolgozik, a melyek remélhetőleg legalább rész* ben megfogják oldania kivándorlás nak a kérdését s lehetővé teszik a visszavándorlást is.

A valóban megkapó fejtegetés után azt a kérdést tettük fel, hogy nem jobban elő tudnánk-e mozdítani ezt a célt, ha az itteni egyházakkal az összeköttetést fentartjuk ? Nem volna e lehetséges az, hogy a két már szervezett egyházmegye össze* olvadván, alkotna három vagy négy egyházmegyét 8 ezek egy magyar kerületet, a mely kiegészítő része lehetne a Reformed Church in the U. S., de jogilag a magyarországi egyházhoz tartoznék ?

Az eszméből az 'egyházkerület szó ragadta meg a fögondnok nr figyelmét s kijelentette, hogyha annyi lesz a csatlakozott egyházak száma hogy több egyházmegyét alkothatnak, úgy a kerület is szervezhető lesz — de csak ama- gyarországi egyházzal kapcsolatban.

A közel három óra hosszáig tartó tanácskozásból a kővetkező* két szűrhetjük le,

1. A magyar ref. egyház a megkezdett munkát nem adja fel, sőt fokozottabb mérvben folytatja.

2. Hálával viseltetik a segélyező egyházak iránt, de mivel a mozgalom nagy nemzeti célokat is szolgál sem egyik, sem másik segélyező egyházzal közösséget nem válal.

3. Az anyagi segélyezés teljesen biztosítva van, mert kormány* segély csak a lelkészi fizetés kiegészítésére adatik, a kölcsönöket egyik hazai bank bonyolítja le.

4. Azokba az egyházakba, a- melyek a magyar egyházhoz csat* lakoznak orgonista tanítók, népkönyvtárak állíttatnak be s számukra a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi segély biztosittatik.

5. Azon egyházak lelkészei, a melyek be nem csatlakoztak vagy csatlakoznak — elvesztik pályázha* tási jogukat, vagy is odahaza lel* készi hivatalt nem kapnak.

Ez a sérelmes pont, a mely miatt a hare kitört, s folyt hosszabb időn át Megemlítettük, hogy hátha az itteni egyházak is hasonló kemény intézkedésekkel állanák útját az itteni magyar mozgalomnak 7

Az aggályos kérdésre ö méltósága csak azt mondotta: „Nem hiszem." De ez olyan hangon volt