Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-11 / 40. szám
3 Közel két óra volt, mikor az ünnepély véget ért s a sokaság a Yampetics féle vendéglőbe vonult, a hol mintegy százötven teritékü bankett volt, a melyet a Washing- ton szobor egyesület rendezett. Ez a bankett arra volt jó, hogy a mit az áskálódás elrontott a hivatalos világban, azt a szeretet helyrehozza a fehér asztalnál. tielyre is hozta, mert a bankét- ten megjelent Apponyi Albert grót, s Dyer Chester fökonzul is. Igaz, hogy nem hivatalosan, de az ilyen tekintélyek bármit mond isApponyi gróf, nem vethetik le az ö egyénisé- güket, mint a kabátjukat. Ott ra gyog az minden czavukbaD. A lakomán az első felköszöntöt Bárczy István mondotta az Egyesült államok elnökére, egészségéért űrit ▼én poharát. A felköszöntöre a fö konzul válaszolt, ö Felségét, a királyt köszöntvén fel. Mindkét felköszöntöt természetesen állva hallgatta a közönség. Kohányi Tihamér Apponyit éltette, s Apponyi ragyogó ékesszólással felelt, hogy amerikai útja befolyással volt politikai életére és átalakulására. Lapunk szerkesztője a fővárost és Bárczy polgármestert éltette. Csutoros Elek Prohászka Ottokárért ürített pohárt, mire Prohászka püspök válaszolt. Várady püspök, min. tanácsos. Petri Elek budapesti lelkész, Markos Gyula képviselő, Kovács Kálmán canadai lelkész szólaltak még föl. Több fel köszöntő is volt, a melyek azonban •elmerültek a túláradó kedélyek zajában. Alig hallgatták meg még a kábel táviratokat. Pedig volt közte nehány érdekes és értékes. Mindenek felett a Bryaná, ki ezt távira tozta : ,.Lehetetlen jönnöm. Idéztessék Washington [példája e szobor által s ihlesse meg az önök népét.“ Kábeleket küldtek még : Az amerikai magyar szövetség, Ref. egyesület, Rákóczy Egylet, Verho- vay egylet. Youngstownni reform, egyház, Dillonvilei ref. egyház. Kovács Endre lelkész, Hámory, Tomcsányi, Rizsák, Kiss bankárok, a Szabadság és még mintegy 25en. Estve a Népszínházban volt disz előadás. Miután Blaháné nem játszhatott, a Mókaházasság cimü uj darab került színre, a melynek ame- rikaias izü meséjén és zenéjén meg, lehetősen mutatott az amerikai magyarság s mikor a végén felhúzták a csillagsávos lobogót frenetikus tapsvihar tört ki s ekkor láttuk, hogy milyen vonzó hatása van a „r e d, whiteaud bluenak“ lelkesiiltségre hangol még a szülő hazában is. Még a szoborról egy pár szót ! A Pesti Hírlapot idézem, a mely a legkevesebb rokonszenvet mutatott az egész dolog iránt, (Lásd la- lapunk múlt heti számában, a hazai hírek rovatában közölt szobor ismertetést. Szerk ) Ez neküuk, a kik ott állottunk a nemes ügy munkásai között, tel jesen elég. Nyugodt öntudattal tekintünk erre a szoborra. Hisszük és valljuk, hogy ez határkő lesz nemzetünknek 20ik századbeli történetében. Ha voltak is hibák, üljön el a panasz szó, mert ha ,,a vég jó, minden jó.“ Itt pedig a vég nagyon jó volt. j NEW YOKE, HAZLETON. WILKES-BABKE. I Síméin János Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi ügy'nvőséár vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi bűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. .■pénzelhet Küld a viiág bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. Í3fa,j<ájegry"easet: »lad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó- társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. Kiállít mindenféle meghatalmazásokat, adás vételi szerződéseket a bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben Ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és írjatok hozzá árakért és levélboritékok érí. Levél cím : John Néraeth. 457 Washington St., New York. I iff tiz éves történetéhez íl E sorok írója nem lehet hivatott arra, hogy az A. M. R. E.-röl kimerítő s az egyesület tiz éves múltját híven feltüntető történetét megírhatta volna. Először is azért, mivel nem volt ott annak bölcsőjénél, másodsorban nem élt át vele teljes három észtén • döt, vagyis az izmosodás legtanulságosabb korát. S a mi szintén nyomatékosan esik a mérlegbe, a mikor én kijöttem, akkor dúlt a legádázabb tag- társharc az egyesület körében, a mit csak sértett hiúság támaszthatott egy nagy erkölcsi családban. Helyesebben mondva az egyesü leinek a két vezető emberét, a kik beleöszültek az egyesület bajaiba, kész lett volna egy araidat letaposni — miért? .Azt csak a sziveket és veséket látó nagy Isten tudja, a ki megfizet kinek kinek cselekedetei szerint. Én, mint uj ember, ámulva hall gattam ezeket, láttam, hogyan irt alá más tollából került cikkeket, a melyek rendelésre, sokszor vidékről jött rendelésre készültek, az ellen, tábor egyik — máskülönben sok minden szépre kész tagja, a ki aztán elég férfias volt vissza is vonni mind azt, a mivel támadott, mivel nem forgott fenn valódi ok arra, hogy azért a közösen féltett Egyesület koporsóját szegezzék össze. A kit támadtak,az immár pihen — porrá lett s a ki szintén sokszor előtérbe lett állitva, szintén megtért az örök nyugalom honába. A többiek még ott állanak az amerikai magyar közélet küzdterén. Csak nem rég ült el egy másik keserű testvérharc. Vessünk fátyolt ezekre s hadd vegye fel tollát a krónika iró. Az egyesület egyetlen, kopott igyzököny vében, az első lapon ilyen löszó olvasható : 1897. márcz. havában — Az amerikai magyar református lissionariusok belátván azt, hogy sükség van egy olyan kapocsra, a íely az Amerikában szétszórtan éló reformátusokat összetartsa, 1896. julius 4én Trentonban, akkor, a mikor saját ügyes bajos dolgaiknak az elintézésére összejöttek, megbeszélték egy szervezendő Egyesü et alapszabályait, a melyet kinyomatva — annak alapján mozgalmat indítottak s igy beszélhettek Református Egyesületről. Ezt a bejegyzést megelőzőleg 1897. febr. 15én Clevelandban volt megtartva az a nevezetes gyűlés, a hol az Egyesület hogy úgy mondjuk — első lélegzetét vette. Kevesen voltak jelen: Ferency Ferenc. Harsányi Sándor, Kalassay Sándor, Demeter Bertalan, Dókus Gábor lelkészek. Nyitray Emil, Szaniszló 'György, Mártha József, Uhr S. Lajos. Ternyey Mihály vil. képviselők, ezeken kívül a clevelandi osztálynak több tagja. Miután a trentoni gyűlésen a megelőző évben kimondották az Egyesület megalapítását s az alapszabályok is elkészültek : a szervezés megindult. Az ideiglenes jegyző tdö Kalassay arról tett Clevelandban jelentést, hogy háromszáz és egynéhány tag be is fizette a tagsági diját. Ezek a tagok 12 osztályba csoportosultak, u, m. Cleveland, New York, Mount Carmel. Bridgeport, Startle, Jobs, Toledo, Phoenixville, Wilkes Barre és Wyoming vidéke, Hazleton, Trenton, Johnstown, megjegyeztetvén, hogy ezen a gyűlésen már be volt jelentve tiz osztálynak amaz óhaja, hogy az egyesület kezdje meg működését. A Cleveland és a johnstowni osztályok küldöttei nek pedig azon a gyűlésen kell val nyilatkozniok ebben a fontos dolog ban. Be volt fizetve kilenc osztály részéröl $272.15. Az alapszabályj szerint 500 tagnak kellett volna lenni, hogy az egyesület megalakulhasson. Kérdésbe tétetett, vájjon a ca 320 taggal megkezdje az egyesület a működését ? Az osztályok egyhangú határozata szerint az nap, 1897. febr. 15. déli 12 órakor életbe léptette az alapszabályokat. A tisztviselők választása tdö Ferency Ferenc korelnöklete alatt történt meg. Elnök lett : Nyitray Emil, alelnök tdö Harsányi Sándor, jegyző tdö Kalassay Sándor, pénztárnok tdö Demeter Bertalan, ellenőr Bandré György. A választás ntán átolvasták és simították az alapszabályokat, fel vettek még 55 éves egyéneket is. a tagdijakat félévenként szedték, $1 volt egész évre. Belépti dij korkülönbség nélkül $1 Haláleset minden egyes esettöl annyi, a mennyi a ta* gok számához képest eszközölt kivetés utján jut s ezt a kivetés után 30 nap leforgása alatt kellett a központi pénz árba beküldeni. A segélyezésnél szó volt a végkielégítésről, a teljesen munka és fizetésképtelen tag kap 3 évi tagság után $5Jt, 5 évi után $80t, tiz év után$l00t. Ezt az összeget is kivetés utján ssedték volna be. Halálesetkor pedig adott temetési költséget $50t, s a törvényes örökösöknek, vagy a kinek javára az illető végrendelkezett, haláleseti dijat u. ni, 500 rendes fizető tag után $25ut, 700 tag után $300c, 1000 tag után $490t. S az i.ven összeget a halálesettől számított 51 nap alatt kell vaia kifizetni. Az egyesületben a legtöbb teendő a jegyzőre hárult, ezért a munkáért minden tag után havonként 2 cent illette. A pénztárnoknak tiszteletdija volt $50, ezzel szemben $500t kellett óvadékul lekötni. Az egyesület vagyonát, illetve I jövedelmét képezik vala : a felvételi lés tagsági dijak, a haláleseti dijakból befolyt összeg, a jótékony alapítványok, hagyományok ; az egyesület céljaira befolyt adományok, büntetéspénzek, mulatságok tiszta jövedelmei. Az átmeneti intézkedések közt olvasható a 67. §. : ,,Az egyesület szünetel, ha tagjainak száma 150-re olvad le s akkor az egyházmegye tisztikara, gondozza azt három éven át.“ 68. §. Ha a három év alatt nem áll lábra az egyesület, akkor minden vagyon az egyházmegyei pénztárra száll. A mi a ref. egyesületnek leginkább biztosította az erkölcsi alapot, az első alapszabályban nem volt benne, hogy vadházasságban élők nem lehetnek tagjai az egyesületnek A miatt a későbbi pótlás miatt több tagot veszített, vagy nem vehetett fel, de másfelöl nyert erkölcsi értékben. ___ Az első gyűlésről, a trentoniról, nincs jegyzőkönyv. E szerint a clevelandi tekintendő első bejegyzett gyűlésnek, a mely is a legszebb eredménynyel végződött.____— 1898, évben Bridgeport on, Conn, volt megtartva a második közgyűlés, a hol már 23an voltak jelen, öt tisztviselő és 18 o-ztálvképviselö. A jegyző évi jelentése egy munkában eltöltött esztöndöröl számolt be. Noha a leglelkesebbek is kételkedtek a terv felett ; az ut csak itt- ott volt útjelzővel ellátva, s a kezdőknek maguknak kellett azt járhatóvá tenni. A keserűséget nem érezték, mert nagy célok megvalósítását tűzték ki, a rágalomnak a nyilai eltompultak, mert a magas eszméknél számítottak a testvérek lelkes buzgóságára, hogy előbb utóbb belátják egy ilyen összekötő kapocsnak a szükséges voltát. Ez szükséges volt azért is, hogy a seAlapittatottl885. Közjegyzői iroda. Meghatalmazások és mindennemű közjegyzői okiratokat szakértelemmel kiállítunk. Consulátasi hitele- sitéseket beszerzünk. Tanácscsal ingyen szolgálunk. Biztos — Gyors.'
