Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-02 / 30. szám

VII. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1906. AUGUSZTUS 2 30 szám. (HUNGAßlAN-AMEiü ,'AX REFORM El5 vZLM Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Eg vhi* rnSgy-éjénk hi Megjelen minder csütörtökön. Elölizetési ár egy-évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. talos közlő/ e. Published every Thursday by the Hungarian Classis of the Ref. Church in US. Bares St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3. 1879 8z ércnél maiaaanúóOfi emlék. Néhány héttel ezelőtt a Reformá­tusok Lapjában -------- egy igénytelen kis Uir ragadta meg figyelmemet, mely azt adta tudtunk ra, hogy ref. egyesületünk v hit&eti osztályánál elhalálozott egyik derék hittestvérünk, Varga Imre, az ö utálnia esedékes .haláleseti egyesület illeték felét a pittsburgi egyházra hagyományozta. Tudomásom szerint ez a?, első eset arra. hogy egyesületi tagjaink közül valaki végrendelet izei ü!eg megesnie kezeit volna az anyaszentegyházról. Itt ott, különösebben az év végi lelkészi jelentések sóján olvashatunk ugyan arról, hogy egyik másik egy házunk kebelében akadt egy buzgó férfi, vágy egy templomos ]6 nő. ki valamit hagyományozott az anya szentegyházra, de nagyobb összegű hagyományozások még eddigelé legalább az én tudomásom szerint nem tétettek egyik Amerikai magy. ref egyházunk javára sem. Én a boldogult Varga testvérünk nemes cselekedetét méltónak tartom arra, hogy ez az emlékezet tábláiára arany betűkkel felirassék. s köve­tendő fényes példa képén állittassék mindazon buzgó testvéreink elébe, kik anyaszentegyliázunkat szeretik, s annak felvirázgoztatását igazán szivökön hordják Egyesületünk két ezret számláló tagjai között bizonyára vannak sokan, s első sorban családtalan,ifju emberekre gondolok itten, kik egy egy szép alapítvány tevésével örök emléket állíthatnának magoknak abban az egyházban, mely az ö lelkö két ez idegen hazában gondozta, vigasztalta, vasárnapról vasárnapra a hit táplálékával látta el, kihűlt testük felett az utolsó imát, utolsó áldást mondotta el, s koporsójukat kikisérte a temetőbe. Némileg érthetetlen dolognak tar­tom azt, hogy mig a róm. kath. szö­vetség tagjainak már belépésük al­kalmával felhivatik figyelniük arra, hogy az anyaszentegyházról végren­deletükben megemlékezzenek, «öt még ha ezt tenni elmulasztják is, a temetés alkalmával az elhunyt hozzá tartozói gondoskodnak arról, hogy elhunyt kedvesök emléke iránti ke­gyeletből az anyaszentegyházra valami alapítványt adjanak : addig e szép szokás, épen nálunk reformá­tusoknál, kiknél egyházaink felépitö és fentártó ösereje a hagyományos áldozatkészség — alig talált még valahol megnyilatkozást. í | Odahaza kedves ha iánkban nincsen olyan kicsiny egyház, mely több rendbeli alapitványnyal ne bírna. [Többet mondok, igen ' sok egyház Imái fennállásának biztosítékát az [ősök kegyeletef adomány, iik kö­szönheti otthon. Uj templomok alig I volnának építhetők, iskolfiuk nem volnának szaporíthatok, ha egyes nemes gondolkozása, áldozatkész j szivek alapítványokat nem tettek ! volna régebben az egyház szent céljaira. Otthon ritka az olyan jó református családfő, vagy tisztes családanya, ki gyermekeinek, uno­káinak meg ne hagyná, hogy az jö emlékét az anyaszentegy háznál megörökítsék 8 h,< ezt' . da haza meg tehe i v sokkal szÜKebb viszonyok között, éiö t-stvéieink. bizonyára itt is szükség volna az egyházszeretet ilyen irányú megnyilatkozására. Nem értem én ez alatt azt. hogy mindenkit kényszeresünk végreade letszerü alipitvány tevésre, hanem csak kifejezést adok amaz óhajom nak, vajha közöttünk is akadnának az ősök dicső példáját követő lm fiai anyszentegyházunknak, kik nem hunynák ie örök álomra szemeiket annélkiil, hogy Istennek dicsőségére egy utolsó hálaáldozatot be ne mutat nának. Lehet e elképzelni szebb emlék állítást magunknak, mintha Jézus anyaszentegy házára valamit hagyo­mányozunk ? A márványt, melyet begyepesedett sirnnk fölé fog emelni kedveseink kegyelet.es szeretete, megemészti az icő vasfoga, az arany feliratot le mossa a szél, a vihar, sirhantunkon a virágok elszáradnak, a koszorúk elhervadnak, emlékünk eltűnik az idővel: de a nemes tett $mleke örök időre fog élni a hálás gyülekezetek tagjainak szivében. Nem képzelek szebb emléket a halál irtán, mintha valakinek az ö neve egy gyülekezet imádságába foglalva Isten trónja elé vitetik. Ha valaki az ö adománya által lehetővé teszi azt, hogy a Evangyé- liu-rn hódító munkája alomozditassék egy iskola, egy árvaház alapja megvettessék, vagy az ö n vével : adománya hozzájárulásával valamely szereteti intézmény létesittessék : ez valóban, mint a költő mondja : ércnél maradandóbb emlék. Ha nem tudnám azt, hogy Isten nek légyen hála, sokan vannak anyaszentegy házunk különböző ren dü és rangú tagjai .között : kik na gyón, de nagyon szeretik őseiktől j reájuk maradt drága örökséget, az j evangéliumi református anyaszent- egyházai. ? ennek felvirágoztatását szivükön hordják, ennek megerősö­déséért mindennap imádkoznak : hát nem éreztem volna szükségét annak.hogy e nehány sort megírjam. Legyen a \ ar^-a testvérünk által mutatott fényes példa egy íelgvuj tett szövetnek, mely után induljanak el közöttünk sokan, hogy emlékűn két, mint mi az elődökét, áldja az utántmnk következő hálás nemze­dék ! Harsánvi Sándor, ref. lelkész. í fel: úgy Isten sem ismétli önmagát az emberi életben. A formát azonnal elpusztítja, mihelyt munkája befe­jeztetik, Törekedjünk azért arra, hogy eredetiek legyünk. A mások után i zásara fordított idő kárba veszett. | Sokat segít az életcéljának elérésére mások életeitek a tanulmányozása: de mégis az a legfőbb kötelességünk, hogy Istenhez forduljunk segítsé­gért és kérjük, hogy adjon erőt arra, hogy az ö bennünk elhelyezett esz­méjét a lehető legjobban valósítsuk meg. Elfogadjuk-e ezt s igyekszünk e napról napra úgy élni, hogy általunk az ö akarata teljesedjék be s rajtunk láttassék meg hatalma és szeretete í Pál apostol az EiVzusbeliekhez Írott levélbeu mondja meg, mik va­gyunk mi a Jézus Krisztusban. Az Isten e világot nem egyszerre terem­tette. Fokról.fokra, lépésről lépésre fejezte ki akaratát, — de Jézus és az ö anyaszentegyháza élt, ,.mikor még semmi hegyek nem voltának s hogy még sent ég, sem föld nem volt formálva -­li élt Angolból szabadon,, a Ref. Lapja részére, fordította : Szönyi Sándor Mindnyájan — egyen-egyen, egy- egy bizonyos meghatározott helyre állíttattunk ebben az egyházban. Milyen hely ez, nem tudhatjuk mind addig, a mig az Isten előtt nem ál­lunk örök fényességben. De abban van a vigasztalás forrása, hogy Istennek egy bizonyos előre megha­tározott célja van mindnyájunk éle­tével. Az embernek csak egy átélni való élete van s ez okból mindenkinek arra kell törekednie, hogy teljesítse kötelességét mind az Isten, mind az emberiség iránt. Az Efezusbeliekltez Írott levél 2ik rész lOik verse igy fejezi ki az embe­riség hivatását: ,,Mi az Ö teremtmé­nyei vagyunk, kik teremtettünk a Jézus Krisztusban a jó cselededetek re, melyeket Isten rendelt, hogy azokbau járnánk.“ Hiszem, hogy minden embernek az életében Istennek egy határozott gondolata nyilatkozik meg. Minden egyes egyénben valamely eredeti gondolatot testesített meg az Isten. A mint egy igazi költő soha nem ismétli önmagát, hanem minden köl teményében újabb gondolatot mutat Ez a felfogás ad igazi méltóságot és valódi jelentőséget az emneri élet­nek. Mi Istennek a belénk lehelt eszméjéért munkálkodunk s minden nap arra kell törekednünk, hogy azon az utón járjunk, a melyre ö bennünket a Jézus Krisztusban teremtett. Sokan, a kik az embert, az életet, az egyes eseményeket vizsgálják, azt mondják, hogy az olyan közönsé- séges, annyira telve van nyomorú­sággal, mindféle zavarral, izgatott­sággal és szerencsétlenséggel, hogy nem érdemes át se élni az életet. De ha valaki megemlékezik arról, hogy Jézus Krisztusban az emberiség meg váltásának az örök célja jelent meg, úgy mindig a szerint fog cselekedni, hogy élete által ezt a célt elősegítse A monongahela völgyének legrégibb pénzotvábbitó intette. eszközöl pénzküldemányeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pénzkül- ményeink pecaéttel ellátott borítékban lev.qe< a ni noeiu *

Next

/
Thumbnails
Contents