Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-28 / 25. szám

5

—, Utoljára van alkalmunk tudatni testvéreinkkel, hogy Julius 3án estve a Maiqnette Hallban, a szokott helyen egyházunk javára fényes bál tartatik s erre ezután is meghívjuk azokat, a kik rendes magyar mulat, sácot kedvelik.

Egyházi értesítés. Szeretettel értesitem a három Leisenring ben és Környéken élő testvéreket, hogy julius hó második vasárnapján julius 8án WestLeiseiingben, a szokott helyen istenitisztelet és urvacso ra osztást tartok, a mely alkalomra testvéreimet szeretettel hívom és várom, hogy elégítsék ki lelkűknek szomjúságát az örök élet forrásából.

Kalassay Sándor, ev. ref. lelkész

DILLONVALE, 0. A startlei I. magyar Am. ref. Sionra épült bet. és halott eltakarító egylet connor viliéi fiókja megszűnt s annak tagja it az anyaegylet vette át- Felkérem tehát egyesületi határozatból a szét szórva élő tagtársakat, hogy a havi dijakat és kiki hátralékait az anya egyleti címemre kezeimhez küldeni szíveskedjenek, hogy az egyletből ki ne tői öltessenek.

Zeí'fer Ferenc, jegyző. Box 793. Dillonvallc, 0.

Minden egyezkedési mozgalom melleid Dillonvale. 0. bányáiba ma se dolgoznak s a 'nehéz viszonyok most már egyházi dolgainkban is meglátszanak. Az ittlevö hívek vasárnaponként rendesen feljönek az Isten házába, s hallgatják az evange lium vigasztalásai.

\ Julius hó lén vasárnap a szokott 'jidöben Crescent 0. (a maynardi ref. leányegyházban) az angol iskolába leszen délelőtt és délután istenitisz teletünk, a melyeken azon a vidéken dolgozó összes protestáns hittestvé rének részvételét szives keresztyéni szeretettel kérjük. Bővebb í'elvilágo sitást a maynardi ref, leányegyház elöljárósága ad azoknak, a kik hozzánk csatlakozni óhajtanak.

TÁRCA.

Erdössy Andor.

ELBESZÉLÉS A GÁLYABABSÁG IDEJÉBŐL,

1 r fia : T5. Tóth. J ános.

19 (Folytatás és vége.)

r Boldogságos szent szűz ! — kiált Forstall s örömében csókokkal árasztja el a haldokló arcát és kezét. Te testvérem, édes testvérem vagy Andor í

..........

Andor szemeiből könnyek hullottak alá hidegülö arcára.

— Oh mivé tettelek, mivé tettelek!

..........mondja a nyomorult ember,

öcscse kezeit könyekkel áztatva. Megbocsáthatsz-e nekem nagy ég !!??

— Nag tanulság ez részedre Imre ! Tekints ezután minden embert testvérednek.

— Oh jer velem, hadd vigyelek e nyomor színhelyéről. Engem senki sem gátol, váltságodat lefizetem s Nápoly első palotáját bériem ki számodra. Hatalmam s anyagi erőm egyaránt nagy.

— Késő 1 —.mond Andor. Én meg

T

MEGHÍVÓ.

A Duquesne-i Pa. Első Magy. Ref. Egyl 1901) Julius 2-án

Hl Nagy Bált |

rendez, a TURNER HALLBAN, melyre úgy a helybeli, mint a vidéki honfiakat és honleányokat tisztelettel meghívja a rendezőség.

Belépti jegy férfiaknak 50c, nőknek 25c. Kezdete este 7 órakor, vége reggel.

«gum««» ,- WlJ'>LvVtl/x(Avl//> vSwvvl/y^^wl//^.. s

halok, érzem, már csak perceim

vannak..........Az öröm is kimerített;

hagy magamra, imádkozni akaroK.

A haldokló összetette kezeit s lassan imádkozott; testvére egy szögletbe vonulva vetette a kereszteket magára.

Ekkora hajó ablakánál megzen- dűlt a bujdosók éneke, csendes,lassú Hangon és szomorúan :

i,Tudom édes anyám, hogy ha most láthatná], — Mostan egy fiadat tudom megsiratnál ; —, Jajkeserves szóval engemet jajgatnál, — Sok könnyüket értem szemedből hullatnál. “

Az énekliang a két testvér figyelmét lekötötte, csudálkoztak a ma gyár dal hallásán. Andor felismerte Erzsiké-hangját s kérte bátyjáp hogy ha módjában van, vezesse ’le hozzá az éneklő leánykát, mert az az ö nevelő szüleinek a leánya, neki pe dig jegyese.

Imre felsietett s pár perc múlva Erzsikével tért vissza.

—, Erzsiké ! kiált a haldokló hörögve.

— Andor! sikoltja a leány kedvese keblére omolva.

Egy pár boldog perc telt igy el, melynél szebbel életét halandó ember még nem zárta le. Végre Erzsiké fölemelkedett s kétkedő szemekkel nézett Forstallra.

— Bátyám, Imre, raondá Andor, kit atyád Kassán elveszített; most ismertünk egymásra. Segítségedre le- hetbajaidban. Erzsiként ülj közelébe, valami mondani valóm van még ; azután halk haDgon suttogá :

— Itt, e rongyok alatt egy iratot találsz, vedd ki; szerencsétlen lelkész társaim kérvénye az a hollandi admi rálishoz. Innen kimenve, azonnaliéi kéredzel a hollandiai vezér hajójára, melynek orrán az aranyozott oroszlán van ; felkeresed Ruyter admirált és személyesen nyújtod át a kér véuyt. Vigyázz ! más senki ne lássa !

Erzsiké megtalálta az iratot és fogadta, hogy úgy jár el mindenben, mint Andor rábízta.

Ékkor a haldokló elbúcsúzott kedvesétől s áldását küldve szüleinek: kilehelte nemes lelkét.

Erzsiké ájulva rogyott össze halott kedvese fejénél ; a jezsuita testvér pedig Mária kiáltással sietett keresztjét Andor mellére tenni.

Egy óra telhetett igy el sírásban és könyörgésben,mire Forstall figyel- mezteté a leánykát, hogy e helyen nincs tovább mit idözniök; most már Andor tisztességes eltemettetéséről

k-11 gondoskodniok, mert azt elöbl uiég ki kell eszközölni, Ezt ö magái a vállalta. Azután felvezető Eizsikét a hajó fedélzetére.

Tit Erzsiké előadta, hogy ö előszél a hollandi adnuirálhoz megy, azt < kérvényt elvinni, melyet Andor rá- j bízott.

r— Esztelen gyermek ! — mond | Forstall, csak nem vetted komolyai ! e megbízatást. Hogy mernél te olya nagy ur elibe menni!.. Add át nekem én majd kézbesítem; különben is nem olyan sürgős az.

De Erzsiké nem adta oda; ekkor a jezsuita megfogá Erzsiké kezét, s erőszakkal akarta elvenui a kérvényt.

Erzsiké hirtelen kirántá magát, a jezsuita karmai közül s ritka bátorsággal végig szaladt a hajó fedélzetén egy kötélhágcsóu leereszkedett s egy kis lélekvesztöbe beugorván, eloldá azt s a következő percben már távo lodott a hajótól.

Forstall futott utána, de szűk papi öltönyében utói nem érhetvén, tóm bolt dühében, hogy meg nem semmi sithette az okmányt. Azután össze kiabálta az örökét s feunsöbbsége érzetében parancsolá nekiek, hogy siessenek a szökevény után különben állásukat kockáztatják.

Az örök elörohantak ugyan, de látván, hogy a szökevény leány és nem tartozik a hajóra, — nem üldözték.

Forstall Ígért 50—100 aranyat an nak, a ki a leány után úszik és öt visszahozza.

De nem akadt senki; éjjel a hajót nem volt szabad elhagyni az öröknek.

Forstall ekkor rendkívüli dologra határozta el magát : gyorsan leveté kámzsáját s a tengerbe ugrott; el akarván érni az Erzsiké csónakját, hogy elvegye tőle a fogoly lelkészek kérvényét.

Azonban Erzsiké jó csónakos volt, már messzire járt. Egyszer mégis azon vette magát észre, hogy Forstall közeledik csónakjához. Megijedt ekkor s megkétszerezett erővel sietett ki a nyílt tengerre. Forstall utána, de mindég jobban jobban elmaradva. Egyszer már érzé hogy ereje elhagyta kiáltá Erzsikét, — de az nem hallá, evezett tovább. A halál közeledtét érezvén: előtte állott egész élettörténete. Eszébe jutott Zrínyi és táradnak elárulása; előtte álltak véres hullái; Eleonore hercegnő vérző szive, a gályarabck szenvedései; testvére kiontott vére; mind, mind kínozták lelkét és nem gyónhatott, még keresztjét is Andornál hagyta : ily bűn halmazzal kellett az örök biró elé állani! E közben lábai görcsöket kaptak, nem bírta már használni, végre összeszedve minden erejét, elorditá magát, azzal elnémít örökre.

Ez utolsó kiáltást meghallotta Erzsiké és visszafordult; de mikorra a jezsuitához ér!: már csak a víz távolodó, gyűrűi műt itták annak sírját. Nem segíthetett rajta.

így szabadult meg a gonosz lélek* töl a szegény leány, mely még a halálban is üldözte édes öcscset.

Erzsiké az éj hátralevő részét csónakjában tolté. Reggel pedig korán sieteif a hollandi hajókhoz és az ad- mlrálhoz.

Az admiral kegyesen fogadta a leányt s kikérdezte jövetele céljáról.

Erzsiké átadta a kérvényt s elmon- dá a szenvedők nyomorúságait. El- moűdáaztán, hogy jegyesén segiten" lö, hagyta el agg szüleit bucsuzás lélkűt; hogy midőn Lipótvárban már nem találta, követte mindenütt őket ,ét három napi járó földön ; legtöbb Jelyütt a sebeikbölhnllo tt veioséppek valának útmutatói---Rettenetes ! — kiált.; k Ruyter és a körülálló tisztek.

Erzsiké íolvtatá:

— Midőn ezeket láttam, már nem volt lelkem visszatérni, és Istenem

I vezérelt, mert D-atiban, ha az órt

gvesztegetve, ételnemut, n-oi szőlek be jegyesem börtünahlakán: éhen veszett, volna el. így mindenütt nyomukban lévén, ha személyesen nem közeledhettem is ; másod harmad kézből mindég segíthettem rajtok. De jegyesemhez csak halála >.míjában juthattam el; ö bízta rám e kérvényt esedezem kegyelmes uram a szerencsétlenekért; Isten áldása fog ezért k egyel mességed re száll a n i.

Ruyter átvetleu kérvényt és megígérte íi leánynak, hogy minden módot el fog követni a foglyok kiszabadítására. Azután aranynyal telt erszényt adott át Andor temetésére és a foglyok sorsának enyhítésére.

A temetésre a hollandi tisztek közül többen eljöttek, sőt, kieszközölték, hogy azon a halott fogoly társai is jelen lehessenek.

Már állott a gyász szertartás, mikor egy öreg jezsuita erőszakkal betolakodott kcizéjök, római katho- kus szertartás szerint akarván az elhunytat eltemetni, mert mellén kereszttel találták hulláját.

Erre aztán egy hollandi ifjú tiszt közbelépett s kivont karddal riasztá vissza a tolakodót.

A temetés aztán nemes protestáns egyszerűséggel végbe ment. A buzgó gyászének után az öreg Séllyeiimád- kozott a halottfelett oly szivrehatóan hogy nemcsak a derék hollandus tisztek, de még a vad, marcona ka tona örök is könnyeztek s zokogtak a szegény ifjú lelkész szomorú sorsa és szerencsétlen korai halála felett, .-vzt-án könynyel áztatott koporsóját sulyokkal ellátva, lebocsátották a tenger mélyébz, örök nyugalomra.

A szegény Erzsiké egyedül maradt mély bánatával, még a reménység, eddigi hü kísérője is elhagyta, nem volt többé kiért reménykednie. — A száműzött lelkészek igazi részvéttel voltak iránta. Kiszabadulásuk után az öreg Séllyei leányául fogadta s gondját viselte, mint édes gyermekének.

Ezt megelőzőleg Erzsiké is minden gondját a fogoly lelkészek kiszabadítására fordította. Újólag kérelmeRóth Józsefés Fia 422Locust St. McKeesport, Pa.

a monongahela völgyének legrégibb hajó és vasnti jegyirodája, eladje az összes és leggyorsabb hajókra úgyszintén vasúti jegyet bármely vonalra