Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-21 / 24. szám

f f Elsőnek Kovácby M. István szólott a kérdéshez s óhajtandóiiaktartja, hogy ebben az ügyben valami történ jék. Majd Kalas8ay Sándor szólott, óhajtja, hogy a felvetett kérdés »lelőtt megvalósuljon. Erre nézve azonban egy ntat ismer «eak, a mely a biztos sikerhez vezet* két, azt nevezetesen, ha elébb a,p ^s ki térián egyház által segélyez »agyar egyházak egy testüle alakulnak a magok kört ^ v me feledjék el — úgy' 1 képeni angol egyháznak. Ez utóbbi esetben semmi esetre sincs meg, az elöbbibeni esetben szintén csak kis mértékben lehető a cselekvési sza badság. Már pedig az az egyház, mely akár kisebb, akár nagyobb mértékben egy más egyház szabály zata által kötve van, nem rendel kezhet ügyei felett szabadon. Mi sem tudunk eredményt felmutatni ddig, mig meg nem nyerhetjük telekvési szabadságunkat. Azt ja /asolja tehát, hogy kérjék a prés sál, hogy az egyházmegye semmi körülmények között nem fogad' hatja el az együttműködés felvetett eszméjét azzal a megszorítással,hogy az együttműködésből zárassák ki a newyorki egyházmegye, de sőt ajánlja, hogy az egyezség és békes­ség a ref. egyház e faktorával is keresendő Többek hozzászólása után a köz- gyűlés a Ralassay féle indítványt Ludman lelkész módosításával fo­gadta el. szóban levő egyházak, hogy mig ök maguk között egységet nem terem­tenek, addig az ilyen értekezletfélék kellő sikerre nem vezetnek. Példák lehetnek erre azok az ezelőtti össze­jövetelek, amelyek semmi biztos sikert nem mutathattak fel. Mert egy nagy baj van. Az, hogy mig vannak a presbiterián egyház által segélyezett magyar egyházak között egyesek, a melyek az angol egyház tói külön egyházat alkotnak, addig mások csak alkotó részei a tulajdon biterian egyházak az angol .,pres- bitery“-tol való elbocsáttatásukit alkossanak egy önálló magyar ,,presbitery“ t, a világi elemek be vonásával, s ezután a két egyház- megye küldötteiből alakuljon egy felsőbb hatóság, mely a közös ügye­ket intézze. Egyebekben a magyar presbytery nek az angol egyház egyetemes gyűlése legyen a felettes hatósága. Lndman Sándor ajánlja az indít­ványt elfogadásra azzal a módositás­Az egyház küldöttei költségeinek viselését illetőleg kimondja a köz- ^vülés, hogy az az egyházmegye pénztárából egyenlőre még nem fe­dezhető, hanem minden egyház fi­zesse a maga küldötteinek részére s jövőre a vasuttársulattól kedvez­ményes jegyet eszközölhessen ki. Kalassay Sándor indítványára a közgyűlés a clevelandi ref. egyház­nak a szives vendéglátásért jegyző­könyvileg is köszönetét mond. A jövö évre a tisztikar változatla­nul maradt, a tpennyiben az eddigi tisztviselőket tekintettel lelkiismere­tes s ügybuzgó munkásságukra, még egy évre állandósította. A jövö évi rendes közgyűlést Ho-* mesteadon, Pa. tartják jneg, ( Az esteli isten it isztelet alkalmával szép szánul hallgatóság éíott tiszt. * Virág István daytoui lelkész tartott: * tanulságos felÖivá'sást. Ugyanekkor a vallásos bnzgóság Emeléséhez a clevelandi ref. énekkat is hozzájárult szabatosan előadott éneklésével. A gyűlés utáni napon a küldőt^ tek egy része, szám szerint tizen, tiszt. Ludman Sándor lelkésznek voltak szívesen látott vendégei Lorainban. * « * Tudósításom végén meg kell emlí­tenem, hogy nt. Csiky Lajos debre­ceni theol. tanár úrtól a gyűlés után való napon egy levél érkezett egy- házme-gyénkliez, melyben munkál­kodásunkra Isten áldását kéri, Egy- beD pedig tudósit, hogy a sanfran- ciskoi nagy szerencsétlenség miatt, mely az Egyesült Államok lakóinak áldozatkészségét most a legnagyobb mértékben igénybe veszi, ez évben nem jön Amerikába, hogy gyűjtést indítson a Debrecenben felállítandó egyetem költségeinek fedezésére, hanem útját a jövö tavaszra halasz­totta el. Kéri egyben egyházmegyém két. hogy az iránta tanúsított jóin­dulatunkat, a melyért már most is köszönetét mond, tartsuk meg to- . vábbra ie, és ha a jövö tavasszal közénk jön, támogassuk nehéz mun­kájában. Sajnos, hogy e levél későn érke­zett s igy most még nem részesülhe- . tett annak iiőja a sziveinkben iránta érzett elismerésnek külső megnyilat­kozásában is. De ha öt egy évvel ké­sőbb közénljfysegiti Isten, én hiszem, hogy oly szeretettel teljes pártolásra fog találni nálunk nemcsak ö, ha­nem az általa képviselt szent ügy is, a mely megfogja dönteni otthon« egyeseknek rólunk alkotott helyte­len és elítélő véleményét. TÁRCA. Erdössy Andor, ELBESZÉLÉS Á GÁLYABAB8ÁG IDEJÉBŐL. 1 r tja : I?- Tótls. X áaos. 18 (Folytatás.) ember oly mohón vette magához ez eledeleket, csillapítani akarván iszonyú* éhét, — hogy az áldott kézröi, mely rajta könyörült, e pil lanatban meg is feledkezett. Csak midőn gyötrö szomja és éhe csilla­pult: gondolt vissza az énekre és Erzsikére. Az ének most is hangzott, de már távolban s Andor hálát adott a jósá­gos Gondviselőnek, hogy védangyalt rendelt számára s imádkozott annak drága életéért. .a theatei börtönben meghaltak : Miskolczy Mihály, Kóródy János, Huszti Mihály és Szecsey János. Az Öreg Illyés Gergely 70 évesnél is idősebb lévén, Olaszország hatá­rán túl már Dem bírta a gyaloglást, szamáiháiíon vitték tovább, de oly gyenge volt, hogy két társának kel let t kétfelöl tartani. Egy köves me redek hegyi utón leesett a szamár hátáról s azonnal meghalt. Durva kísérői levonták rongyos ruháit s holt testét ott hagyták az utón mez teleniil, eltemetetlenül, az ebek és égi madaraknak. Gócs Mihály öreg lelkész a rette­netes kinzások miatt Nápolyhoz közel összeesett, s midőn haldoklóit szívtelen kísérői felvetették egy paraszt szekérre, de a nagy beteg útközben elhunyt. Mikor a katonák ezt észrevették : ledobták a holttes tét s ott hagyták a vadállatok pré­dájául, nem engedvén meg, hogy társai eltemessék. Kállai Istvánnak a rsttenetes szén védés alatt szája kirohadt, fogai kihullodtak és Velencében elhalt Elhaltak még, részint “hazai bör­tönökben, részint az utón, részint a gályákon; Borhidai Miklós, Mazári Dániel, Füleki István, Sziívássi Ist­ván, Tiinkovics János, Paulovics Mihály, Szendrei György, Szendre Márton, Szentkirályi András, Szi- viczki András, Tököli István, Turo' czi Végh András. A szerencsétleneket pedig hajtot­ták tovább, s kimondhatatlan fárad­ság után 1675. május 9én megérkez­tek Nápolyba. Itt, mintán hajukat, szakálukat s bajuszukat lenyirtáli, kettenként láncra kötve, eladták őket fejenként ötven aranyért a gá­lyákra, a hol beirták neveiket a ,, halottak könyvébe, És a mint az átkozott Forstall Andornak'elöre jósolá; oly ember feletti munkával Kínozták itt őket, hogy gyönge testük összeroskadt alatta. Andor és Kocsi Bálint az öreg Sellyéivel a hajókötelek facsarásá nál dolgoztak. Kemény és nagy ve­szélyével járó munka volt ez. Ezen munkájok közben egy napon két jezsuita meglátogatta őket. Forstall volt az egyik. Szóba állottak a rabok kai, azzal vigasztalva, ‘ hogy ök az európai udvaroknál megmentésükön fáradoznak és ki is eszközük meg­szabadulásukat, csak legyenek róm. katholikusokká. Erre Andor megszólalt: Oh te gya* lázatos hiéna, nem volt már elég?I .... Még ide is eljöttök kínjainkban gyönyörködni ?! De a jezsuiták folytatták a rábe­szélést s magyarázgatták az ö hitök Az öreg Séllyei nem állhatá meg, hogy ne válaszoljon a hazugságokra. — Én — úgymond — minden val­lásfelekezet dogmáit tanulmányo- zám, 8 a miénkhez jobbat nem talál* tam. Ti a külső farizeusi szenteske­dés alatt a legundokabb vétkek el követésére is képesek vagytok, A vagy rossz ía teremhet e jó gyümöl­csöket?! .......... Ekkor Forstall intett a felügyelő­nek s ez az öreget két ágú korbácsá­val úgy arcul vágta, hogy orrán, száján elindult a vér s Összeesett. Ezt látva a két ifjú lelkész, oda rohant, hogy az öreget a többi kín­zásoktól testével fedezze. Kocsinak ez sikerült, de Andor- . láncába az elbocsátott hajókötél, beleakadva, a szerencsétlen ifjút egy pillanat alatt a kerékre csavará. A

Next

/
Thumbnails
Contents