Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-24 / 20. szám

VII évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1906. MÁJUS 24 20 sz' "■ (HUNGARÍaN-AMLRICAN REFORMED SENTINEL.4 Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyházmégyéjénk hivatalos közlönye. Megjélen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy »-évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF.EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Co., Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as secomm . .a-*- Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh. Pa. under the Act of Congress of March 3.1879 ÁLDOZÓ CSÜTÖR TÖKÖN, Tanítványok szive bus. Hogy menybe ment a Jézus. A hegytetőn ott állnak még, De előttük zárult az ég ! Szivük, leikök csüggedett, Szemük ont bus könnyeket, Sivár lett a füld a világ, Óhajuk csak a met)yország. De rá jók még munka vár, Jézus, bevégezte már, Ö előtte megnyílt az ég, Befogadta az Istenség! A bus, levert hangulat, Kern felejti a múltat, Eszükbe a Mester szava, Hogy ük lettek a-fold sava ! Munkára fel, küzdeni, A Jézusért szenvedni, így lesz részük az égbe : ' Megváltójuk szent körébe ! Ma is ez a hit éltet, Igaz keresztyén téged: Vedk fel tehát a szép zászlót, Hóditsd meg a mennyországot! H. Szántó István. — Tanulmány és elmélkedés. -j§ Irta: Kovácsi Miklós István, ev. ref. lelkész. Folyó évi május hó 20án vasárnap a magyar haza összes református és evangélikus templomában ünne­pet tartottak a mi magyar véreink, hittest véreink, a vallásszabadság, annak hőse, Bocskay István erdélyi fejedelem és a bécsi béke emlékére. Az amerikai magyar református?ág bizonyára lélekben, itt a tengeren túl is, szivesen részt vesz az édes anya., a magyar ref. és Bvang. egy ház e három százados emlékünne pélyében, — azért a ,, Reformátusok Lapja“ nagy olvasó közönsége előtt — hittestvéreim előtt : e szerény sorokban kivánok megemlékezni, visszaemlékezni a régi százados eseményekről, a régi küzdelmekről, az igazság gyözelaiéröl! Bocskay István fejedelem és a bécsi béke emlékezete voltaképen a magyar protestáns vallás három százados emlékünnepe. S mint ilyen felett, vig ének és hálaadás szava illik a mi szánkba. De visszaemlékezéseinkben elöze teseu leírnunk kell azokat a törté nelmi előzményeket és küzdelmeket, a melyeket a magyar protestáns egyháznak átélnie kellett, s csak azután szólhatunk az Urnák nagysá gos dolgairól, melyeket cselekedett evangéliumi egyházunkkal és áld hatjuk az ö kifogyhatatlan irgalmát mely megmarad mindörökké ! Lássuk tehát első sorban elméiké késünkben bevezetésül : 1 ör : Hazánkban a reformáció fel­lépését és eltérjédeset. 2 or : Lássuk annak küzdelmeit. Bocskay István fellépéséne k( s a hi­res bécsi lékének horderejét, követ kezményéí. 3-or : A történeti eseményekből olvossuk ki a mai igazságokat, hogy kövessük azt. I. A reformátorok bátor fellépése a 16ik század elejére edk s 1517. okt. hó 31én szegezte ki a 95 tételt a wittenbergi vár templom kapujára Luther Márton, s alig nehány évre már az uj tanok a mi hazánkban is elterjedni kezdenek, úgy, hogy már 1521-ben vannak történeti nyomok, a melyek azt mutatják, hogy a magyar hazában több protestáns gyülekezet létezett. Elterjedtek e szép tanok a Felsö- magyarországon tanyázó Huszsziták — Huss János követői utján; elter­jedtek a szepességi és erdélyi szász lakosok családi.és baráti összekötta tései révén, elterjedtek légióként, mert tudományvágyó, lelkes magyar ifjak mentek ki .Németországba tanulni s Wittenbergába a főiskolán Luthert hallgatni. De különösen a mohácsi vész után (1526 aug. 29.) terjedt hazánkban a reformatio, a midőn a magyar nemzet állami lobogója alá hanyat­lott, midőn a haza csak névleg volt független és szabad, mert a nemzet két felöl is : a török, a bécsi uémet uralom által is, nyomva volt. Igen! A mohácsi vész után, a nemzet jobbjai, a politikai szabadság kétes lévén, annál inkább keresték a lelki szabadság vallását . a pro testantizmust. Azonban mindenekfelett a tiszta evangélium lelkes hirdetése és ta­nítása tett legtöbbet az uj tudomány elterjedésére, amelyet a külföldön járt derék ifjak hazatérve, apostoli lelkesedéssel hirdettek. Ezek a jeles ifjú prédikátorok nyerték meg a romlatlan, ép lelkű in gyár nép ezreit, őseinket a magyar református vallásnak. Dévai Bíró Mátyás már 1531 ben Budán, majd utánna Kassán alapi tott buzgó gyülekezetei, hitéért fogságot szenvedett Becsbe, de onnét csakhamar kiszabadulván — apostola lesz a Dunántúlnak, a Ba laton mellékének, sőt 1544-ben Deb recenben az alföldön is ö veti meg a helvét reformátio alapját. Vele egy időben lép fel Kopácsi István Sárospatakon, Bodrog vidé­kén, sőt később a Dráva partjainál, úgy Siklósi Mihály, a ki Sátoralja Ujhely prédikátora lesz. Békés, Szatmármegyékben, Szilágyságban Gálszécsi István, Derecskéi Demeter Ozorai Imre ; Szikszón, Erdődön, Tokajban Batizi András prédikátor - kodik. Liszkán, Gönczön meg Szé­kely István teszi magát buzgósága, tudománya által nevezetessé. Komjáthy Benedek, Erdösy Syl veszter János, Kálmáncseki S. Már ton, Szegedi Kis István, Sztárai Mihály, a későbbi pápai lelkész és sok mások. Magyarországon, Erdély­ben meg a szászok között György, Ambrus, Surdastes és Honter, a magyarok között Heltai Gáspár, Gyulai, Ozorai István alapítanak gyülekezetei. Sőt Erdélyben maga a nemzeti fejedelem János Zsigmond is a ref. egyház híve lesz. A 16ik században ezek folytán a magyar hazában csakhamar felien dűl a tiszta evangéliumi tudomány és elterjed a nép minden rétegé’ ben. I567ben már a debreczeni zsinaton a felvét hitvallást és a Heidelbergi Kátét vallásalapul el’ fogadják őseink. A Rákócziak és Bát boriak költ­ségén a híres göncsi pap. Károlyi Gáspár 1590-ben kiadja az általa eredetiből lefordított Bibliát magyar nyelven, megjelennek nyomtatásban az egervölgyi és csengeri vallástéte­lek. Egyházmegyék, egyházkerüle­tek alkottatnak, s a magyarnép százezrei, a föurak három család kivételével, mindnyájan a reformátio hívei. És mikor már a szeretet alapján Isten országa épül, akkor kezdődik a veszedelem, a nagy küzdelem, de ezt már lássuk a II. pont alatt. II. A mint nemzetünk történetében az 16( Óik eszteüdö elérkezik, a jezsuita barátok, által felnevelt Rudolf ki á’y uralkodása alatt, a reformátio békés fejlődése ellenében, a világos­ság elbn, mindé vonalon föltámad niK a sötétség hiv&i. Magában Európában, a rótn. kath. fejedelmek a spanyol király és német császár vezetése alatt szövetséget kötnek a protestánsok egyetemes kiirtására. E nagy erőre támaszkodva hazánk ban is idegen hadak, császári bizto sok kezdenek a bécsi udvar akarata* bóí zsarnokoskodni, Kassán éa vidékén Barbion, Erdélyben Básta császári vezérek kizavarják jószá­gaikból egymás után a protestáns för.rakat, s kényszerítők őket vallá­suk elhagyására. Hallatlan dolgok történnek, a melyeket mi már szabad vallásgya* korlatunkban el gondolni is alig tudunk, Több száz templomod erőszakosan elvesznek a protestánsoktól; papjai­kat, tanítóikat hivatalukba hábor­gatják, elűzik, ok nélkül börtönbe vetik, a niveket erőszakkal kénysze­rítők, vagy ígéretekkel csábítják vissza a kath- vallásra. A ref temp­lomok harangjait, temetőit elveszik és sok helyütt, egy egész megyében csak egy vagy két helyen engedik a protestáns istenitiszteleteket. A ref jobbágyokat, gyermekeiket zaklatják vallásukért, egyszóval a bécsi kormány és az ellen reformá­ció tüzzel-vassal pusztítja, őseinket, apáinkat ; helyesen mondja egy tan­könyv, miként ez időben, a 17ik században a magyar protestáns egy­ház hasonlít a mészárszékre vitetett bárányhoz: hiába nyitja meg a ö száját, hiába megy panaszaival a királyi trónusig, nem hallgat reája senki, nem orvosolja sebeit senki, a hatalmasok közül senki. Valóságos csoda, hogy annyi szen­vedés keresztje alatt végkép össze nem roskautak apáink, vagy egytől egyik hűtlenek nem lettek evan­géliumi hitükhöz 1 De bebizonyult rajtuk is az Írás szava, hogy: a kik az Urban bíz­nak, azoknak az ereje megújul 1 Mentül többet szenvedtek : hitök, mint a teher alatt a pálmafa, annál erősebb, annál kitartóbb lett! Hitbuzgósággal énekelték az ül­dözöttek, az elnyomottak: ,,Az isten a mi reménységünk, midőn reánk tör ellenségünk “ A monongahela völgyének legrégibb péazotvábbitó intezste, eszközöl pénzkúldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pénzkül- ményeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a. cinnettnek ■■■■■ ■■■■■

Next

/
Thumbnails
Contents