Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-17 / 19. szám
/ VII évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1906. MÁJUS 17. 19 8/ ,Tli. JFLJiJL’El'ZZUgl^LT :^Aa-"2\25JE3 (HLNüAjLaN-ALgIÜCAN REFORMED SENTÍNELI Az E«ty«-snl Abamokn-H K-f Ksvtiaz Magyar házmégyéjénk hivatalos közlönye. Megjelen mindéi) csütörtökön. Előfizetési ár egvjévre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR MSE. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAG TAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDinATIK Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Go., Rates St. Old Hung. Ref. Church Entered as -e- 'Vi.» ..as- ,» - m r Sept 2. 19Ü4. at the Post Office at Pittsbur g i'xh^ t-he act of Congress of March 3. 1879 Bocskay István. E napokban, a mikor a dicső bécsi béke háromszázéves évfordulóját ünnepeljük, minden református, de ál falában minden magyar embernek ismerni kell a Bocskay életét. Bocskói és kismarjai Bocskay 1st vau 1577-ben Kolozsváron született. Atyja Bocskay György, anyja Sulyok Krisztina volt- Nötestvére Báthory Kristóf erdélyi fejedelemnek hitvese volt s Báthory • Zsigmond “fejedelemnek ö veit a jobbkeze. Már 1598-ban öt szemelték ki Erdély fejedelmi trónjára, de ö inkább bihari birtokára vonult, mely inegyének főispánja volt. Ez idötájban határozottan habsburghpárti volt s a királynak nagy párthive Ekkor tör téut, hogy Rudolf király Erdélybe Básta Györgyöt, Magyarországra Barbiánó Jakabot nevezte ki helytartónak, a kik tüzzel-vassal pusz titva koldusbotra juttatták a szegény országot, sőt még a sírokat is foszto gatni kezdték. A protestánsokat sok helyen elűzték, papjaikat bebörtönözték s templomaikat elfoglalták. Ugyancsak ekkor történt, hogy az 1604 i pozsonyi országgyűlés 21. törvénycikkéhez a király önkényi- leg, hallatlan zsarnoki módon a 22. cikket csatolta, a melyben kijelentette, hogy a római egyházat virágzónak és uralkodónak akarja látni az országban. Maga ez a toldalék nyílt támadás volt a megtisztított hitellen . E zsarnokság láttára Bocskay el pártolt a kirá'yi háztól- Elfogadta a török fennhatóság alá menekülő magyarok ajánlatát és mint jó hazafi és hithü református fegyvert fogott hazája és egyháza törvényes jogaiért. E végből katonákra volt szüksége. Ezeket fel is találta a hajdúkban, e lelkes, hős magyarokban. Ez emberekből, kiket az ellenség „csavargó •és lézengő szegénylegényekének csúfolt, váltak elszánt, győzedelmeskedő katonái. A hajdúk seregére támaszkodva elfoglalta diadalmasan Felső Magyarországot és 1605-ben Szerencsen Magyarország fejedelmévé választották. A budai basa a török szultán megbízásából királyi koronát ígért neki és szövetséget ajánlott. De Bocskay ezt határozottan visszautasította, mert ö nem a maga dicsőségéért, hanem országa és egyháza javáért küzdött. Bocskay na k sikerei elrémitették a Habsburg házat. Rudolf király maga nem sokat gondolt az ország hajai val, mert Prágában óracsinálással osillagvizsgálással foglalko < tt, de öcscse, Mátyás főherceg tregb zu. iIllésházy nádort, hogy alkuJozefa bocsátkozzék Bocskayva!. Bocskay vallásszabadság biztosítását kérte és a békét ez alapon meg is köt '■ ték s mindkét fél aláírta 1606. junius23 am így jött létre a fontos bécsi béke, egyházunk szabadságának fórrá «a. Ezzel azonban a dolou nem volt be fejezve. Rudolf király a békepontok hoz önmagától egy záradé- ot csatolt 16o6. év d*c. 13-án Kassára országgyűlést hivott össze, a mikor a kővetkező békepontokat fogadták el: 1. Szabad vallásgyakorlat engedetik a prof. 8'áes ,«knak úgy a váro- s >kban. mint a falvakban; 2 A Rudolf király záiadikát, a mely csak a római katholikus vallás s ■ elme nélkül engedett vadássza o; dságot, törölték. 3. a j-/suit rk, a kik minden go noszságnak szerzői voltak, áz országból k tűzettek. Alig hogy alairta e pontokat a nagy fejedelem, hét uap múlva, 1606 dec. 29 r-n meghalt 50 éves korában. nyugalomra, öt a magyarok szaba- ditójuknak, Mózesüknek nevezték. Valóban az volt, mert hogy Magyai* ország megmaradt magyarnak a bécsi udvar németesitö po itikája da- cára is, s hogy a protestánsokat nem törölték el az ország szinéröl : mind ez az ö érdeme. H t még hozzá vesz- szük ezekhez azu hogy a zsitvatoroki békében a törökkel békitette ki a háborúskodni szerető királyt és 15 évi vérontásnak vetett véget: Bocs- kayt úgy látjuk magunk előtt halála után háromszáz év múlva, mint a föld hátán élt legnagyobb, leginun- kásabb és leghasznosabb emberek egyikét. Ünnepelj hát sokat szenvedett ma* gyár reformált Sión ! ünnepelj nagy lelkű szabaditódnak és harcosodnak emlékére ! Leborulva adj hálát au- nak. ki neked Bocskayt adta s írnád- kozzál és munkálkodjál, hogy Bocs- kay igaz hazafias és vallásos lelke a te tulajdonoddá is váljék. Legyen mindnyájunk jelszava, a mi volt az övé: „Isten dicsőségéért és a haza javáért. “ E cél nemes, érte a harc gyönyörűséges még küzdelmeiben is és az égből biztató szó hangzik felénk, mely azt mondja: „E jelben győzni fogsz.“ Igen, győzni fogunk, mert Bocskay István élet- és mun- kássága erre nézve zálogunk, Nánássv Li:os. mely szerint ,,<z királyi és mezővárosokban vallásszabadság e ngedtetik, de csak a romai katholikus vallás ser elme nélkül.'1 Mivel a király e ponttal kijátszotta az ere deti egyezséget, Bocskay visszauta sitotta a békekötést. De ö nem az egyenetlenkedés, ha nem a béke embere volt. Épen azé t Kancellárja, Káíay Mihály megmér gezte. Kátay t e miatt a felbőszült nép Kassa piacán összedarabolta. A kassai nagy te mp’ómban, mely ekkor még a reformátusoké volt, udvari papja. Atviucy Pérer tartott felette gyászbeazédet és holttestét nagy pompával Gyulafehérvárra szállítót- tik 1607. f«br. 2í-én és ott helyezték BacsKag és a bécsi dsks. Szárnyat olts fel szivem gondolat-' ja és repülj a régi idők letűnt távolába ! így intenek ezek a napok, a melyek a magyarországi prot. egy-, házak életében emelt egyik szeglet’ kö — a bécsi béke három századot' fennállásáról beszélnek. \'’r Lelki szemeinkkel látjuk azokat, kik nemcsak fejedelmi dicscsel és méltósággal, hanem fejedelmi buzgó sággal és az igazsághoz való fejedelmi táutorithatlan ragaszkodással megalapítják az egyházakat fölépítik a templomokat és iskolá- kat;a kik 'a megtámadtatás idejében sziyökben hittel, lelkűkben meggyőződéssel, kezűkben karddal védik Istennek országát, a lelkiismereti szabadságot. S ezek után az erdélyi fejedelmek után a mi hitünknek védői, megannyi fejedelmi nagyságok háromszáz esztendő óta azt hirdetik a* ■ a mouoagAhela völgyének legrégibb píazotvábbitó iatezeta, eszközöl ponzkiildcuiény-ker. gyorsan éa pontosan a világ bármely részébe. Pénaknlményreink pecséttel ellátott borítékban lesznek * ot/n'.ettnek Kézbsútye-4 WÉ»6-Íj61Éáflw
