Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-22 / 12. szám
** mmm Amerikai Magyar Reformátusok Lapja (Huug.-Am. Ref. Sentinel) SafcBKEszTi : KALASSAY SÁNDO pittsburgi ref, lelkész. klhvz a lap szellemi részét illető .közlemények küldendők. Lakik: Johnson A ve. Hung. Ref. Church. Telefon szám 279 Hazel. Kiadóhivatal : Bites'Str. Old Hung. Ref. Church, Pittsburgh, Pa. Ide küldendők az előfizetési dijjak, t viamint az egyletiértesitések, egyházi és világihirek Telefon szám 296 J. Schenley. A kip előfizetési ára: Amerikába 2 dollár, Magyarországra 2.POc. Á lap tiszta jövedelme református egyházi célokra fordittatik. o o o Hungarian-American REFORMED SENTINEL. Published every Thusday by Hung. Am. Sentinel Publ. Co. At Bates Str. Old Hung. Ref. Church. Pittsburgh, Pa Editor: Rev. ALEX. KALASSaV. Paitor of the Hung. Ref. Church at Pittsburgh, pa is&r-JK ■iff• e, ifi- ; ■- -V .v,,: ■ & Ú ■ v- w 1 .-a <»!V Örömhír. Április hó első vasárnapjára. A jó és rossz fundamentum. Máté 7. rész 15—29. (V. ö. Máté 6:1. és 7. r.; 14. Lukács 6: 31, 37—49.) ARANYIGE : Legyetek pedig valóban megtartói az igének és ne legyetek csak hallgatói, hogy megcsaljátok magatokat. Idő: Nyár, Kr. u. 28. Hely: A Hattin hegye, mely Gene- zaret tavától nyugatra fekszik. Bevezetés a tanitóknak. i A vallási tilreiem a keresztyén embernek egyik legszebb erénye. Minden józan gondolkodású ember elitéli azt, ki másnak vallását az erőszak vagy a gúny fegyverével akarja megdönteni. Es ez legtöbb esetben sikerhez sem vezet. De feltétlen szükséges az, hogy minden olyan célzatot, mely igaztalan utón akar bennünket vallási meggyőződésünktől eltántorítani, a leghatározottabban visszautasítsunk. Őrizkedjetek a bárány bőrbe öltözött farkasoktól, mondja Jézus Krisztus. Nem régiben egy protestáns angol hercegnő eladta vallását a királyi koronáért. Katholikussá lett azért, hogy Spanyol ország királynője lehessen. Újságból olvasom, hogy az áttérési szertartás alatt sirt rceservesen. Nem is csodálkozom rajta, hiszen a biblia szavai szerint: mit ér az egész világ gazdagsága, ha lelked Üdvösségét elvesztetted. Szegény hercegnő sirt és zokogott azért,'mert rossz vásárt csinált. Szent meggyőződését bocsátotta áruba, áz örök életnek koronáját hitvány földi koronáért. De a kisértés sokszor még veszedelmesebb alakot ölt, mikor a biblia szavaival közeledik felénk s annak Urgetésével, forgatásával, cstlrésével-csavarásával akar- ják az egyenes szivti, nyílt lelkű magyar református embert hitétől eltántorítani. Mutasson az a nazarénus vagy baptista térítő csak egyetlen egy pontot is a mi drága vallásunkban, mely megtiltja a református embernek, hogy szentül s igazán éljen e jelenvaló világban. Hiszen minden kérése, miaden óhaja oda irányul, hogy a hivő ember az evangyelium szerint reformálja az ö életét. A legnagyobb érv tehát az ilyen téritgetések ellen az legyen, hogy saját életűnkkel mutassuk meg, hogy a Krisztuséi vagyunk, Teremjünk a megtéréshez illendő gyümölcsöket. Ne a más vallását vessük bírálat alá, hanem saját cselekedeteinket s életünket, s ha abban hitvány kórót, tbviset találunk, huzzuk ki kíméletlenül, ne féljünk a sebtől, mely helyén marad, majd begyógyítja azt a mi ’hitünknek fejedelme, az Ur Jézus Krisztus. A vallásos külsőségeket, ceremóniákat, vagy ájtatosságot színlelő képnjutató helyett a mi buzgóságunk fakadjon a szívnek mélyéből. Hiába mondjuk : Uram! Uram ! kezünket éere emelve, mint a farizeus az utcasarkokon, ha a szivünkben, lelkűnkben gyűlölet van embertársaink iránt. Az igaz keresztyénnek kiáltása nem ez: Szent ember vagyok és igaz, mert megtértem ! Hanem ez: Urata ! ha az én bűneimet megszámlálod, -vájjon megállhatok-e te előtted. A pogány embernek, ki nem hallja Jézus áldásthozó igéit, talán lehet valami mentsége az Ur előtt, de lehet-e nekünk, keresztyéneknek, kik halljuk az Ur igéjét nap-nap után, de nem fogadjuk be a mi szivünkbe. Építsük a mi jövendő boldogságunkat szilárd, rendületlen fundamentomra, az Ur Jézus Krisztusra s hogy csakugyan az övéi vagyunk, életünkkel bizonyítsuk be. A balgatag ember a földiekben bizakodik, igy kiált fel, mint a hitetlen : Lélek, lélek, de miből élek ! Kedves olvasóm 1 Jusson eszedbe, hogy a hírnév, gazdagság, dicsőség, szépség, öröm, gyönyörűség étel, ital mind elhagynak, édesapád, édes" anyád, nőd, gyermeked, mind elhagynak e földi élet után, csak a Krisztusban való hit és bizodalom marad veled a siron túl is, az emel fel téged az örök boldogság örök üdvösség honába a Jézus által, A nagyapó meséje. így ni, kis gyermekem, mondta a mama szelid mosolylyal; szépen meg vagy fésülve, most már elmehetsz a nagyapához, csak azután jól viseld magad. Pista örömmel indult útnak nagyszüleihez, kik a szomszéd utcában laktak csupán. A nagyapó éppen kint üldögélt az eperfa alatt s olvasgatta szép csendesen a Keresztyén Tanításokat. Pista illedelmesen kezet csókolt nagyapjának, mire az ölébe vette kedves nnokáját. Nagyapó ! kezdé a kis fiú, miért szereted te olyan nagyon azt a könyvet, akár- mikor jövök hozzád, mindig a kezedben találom ? Oh, kis gyermekem, válaszolt az öreg ember, annak hosszú története van. Pista nagyon szerette a történeteket hallgatni s addig-addig kérte a nagyapót, hogy az elmondta neki a régi könyv tör- ténetét. Bizony már az régen volt, szólalt meg a nagyapó, mikor még én ott kinnt jártam a nagy vizeken, a tengeren mint szegény halász ember. Kis bárkába mentünk be messze a parttól, sokszor napokig a vizen maradtunk, nem vittem magammal semmit, csak ez a könyv volt mindig a zsebemben. Ketten voltunk rendesen. A másik halász a vitorlákat igazgatta, én pedig hátul a kormánylapátot tartottam kezemben. Egy este hirtelen sötét felhők támadtak az égen. A halász ember előre megsejti a zivatart. Igyekeztünk mi is a part felé sebesen, hogy mielőbb a biztos kikötőbe érjünk. De a zivatar még gyorsabb volt, mint mi. Felkavarta a szél a hullámokat úgy, hogy a kis bárkát mint egy lapdát dobálta ide s tova. Egyszerre nagyot reccsent a csolnak, olyan erővel ütödött bele egy sziklába,^Jrogy engem kidobott a csolnakból á hullámok közibe. Kétségbe- esve küzdöttem a habokkal, mig végre sikerült megkapnom egy sziklának kiálló végét, a melyre felkapaszkodtam. A hajó már ekkorra elsülyedt s szegény társam is ott lelte halálát a habok között. De az én helyzetem is szomorú volt. Egyes egyedül a kiálló sziklahegyen, a tenger közepén. Körültem csak úgy zúgott a vihar, csap- dostak a hullámok. Két nap és két éjjel voltam ott rettegés, félelem között, nem volt más velem, csak ez a könyv, a melynek vizes leveleit aztán a napnál szárítottam meg. Ezt olvastam nappal s éjszaka pedig imálkoztam. Harmadnap múlva jött arra egy hajó, a mely megszabadított. Lásd, kis gyermekem, azért szeretem én olyan nagyon e régi könyvet. Hát aztán nagyapó nem féltél, mikor azok a pagy, nagy hullámok úgy csap- dosták a sziklafalat, melyen ültél. Bizony, kis fiam. az én szivem remegett* de Istennek legyen hála, a sziklafal nem remegett. Egyházi és egyleti élet — DAYTON, 0. A midőn első levelemet küldöm Daytonbol, először is arra kérem a kiadóhivatalt, hogy a múlt két heti Ref. Lap számokat szíveskedjék megküldeni. Azután, ha betegség és elfoglaltság miatt késve is egy kissé — de szives kötelességemnek ismerem, hogy Írjak egyet mást a dayto- ni magyarság márcz. 11-iki hazafias ünnepléséről. A Magyar Napilap kiadó tulajdonosa, hogy a dolgok rendjének elibe vágjak, azt mondta ugyan a közvacsorán, hogy Dayton ugyan kiesik az újságos emberek utjából, de azért mégis azt mondják a daytoni magyarok ,,fájn place ez !*‘ Megrótta D—t azért is, mert még itt nincs osztálya az Amerikai Magyar Szövetségnek ! Yan a! Igaz, hogy nem jártak,bent ClevelaDdban hajnalig lelkesedni, de ha megjön a hir, hogy most már ne csak alapszabálydit játszunk és szó val dobálódznnk, hanem tegyünk is, nem kell félteni a daytoni magyaro- hat, — a II. Rákóczy F. országából valók azok! De hát menjünk sorban. Eljött márcz. 11. — az a nagy nap, a melyre oly sok mindenféle tenni való várt. Délelőtt 9 órakor elkezdett havazni, valódi téli idő lett. Azért a mi jó népünk felgyűlt a távol eső U. B. Chapel nevezetű angol templomba s ott fél 11 órakor kezdetét vette az isteni tisztelet. A lelkész beköszönő beszédét nagy figyelemmel hallgatták végig. „Én vagyok a ti testvéretek, él-e még az ón Atyám ?“ József eme üdvözlő szavai alapján fejtegette a lelkésznek és a híveknek egymáshoz való viszonyát és mind, nyájoknak legszebb kötelességüket, hogy igaz, élő vallásossággal tegyenek bizonyságot arról, hogy az ö szivükben megvan az apai örökség, az egyháziasság. A szabatos éneklés bi- zonyitá, hogy ez a nép szereti az Ur házát. próba '*> * ft\ßgJ°bba*ni/ C r-V<$ — •**»> mindig FELÜLMÜLHATLA«] a Or. RICHTER*féle világhírű “HORGONY” IPAIN EXPELLER, at a legjobb <$a megbizhatóbl külső gyógyszer IDEGBÁNTALOM, KÖSZ VÉNY, FEJCSONXSZAKGATiS |és egyáltalán az idegbántalom minden neme ellen. 25 és 50 cent, kapható minden gyógyszertárban, vagy: F. A3L RICHTER & Co., 215 Pearl ST., NEW YORK Két Kisdedet is kereszteltünk : Sipos János presbyter kis leánykáját Juliannára és Demeter Pál egyházi pénztárnok kis fiacskáját Pál névre. A templomból valódi Pál napi időben indultunk haza felé. Vagyis a hivatalbeliek siettek, mert már nem sokára dél s félóra múlva kezdődik a gyülekezés a délutáni hazafias ünnepléshez. Lett abból két óra is a rossz idő miatt. De a magyar megállja a helyét. A rendes időre több mint három száz főnyi lelkes sereg vonult fel a hazafias darabokat játszó magyar réz banda vezetése mellett a 4-ik utczai angol ref. templomba s ott vette kezdetét rövid alkalmi egyházi beszéddel az ünneplés, hogy a tulajdonké- peni ünnepély színhelyért* a Hungária Club House tágas termébe átvonulva legyen folytatása. Megvallom meglepett, mikor bementünk a szépen feldíszített és egy nagy szabású közvao3orához szokatlan csínnal felteritett terembe. Nem hiában panaszkodtak az én embereim hogy még a magyarok nemzeti eledele sem esik jól nekik, annyira elfáradtak napok óta az előkészületben. Volt is láttatja a munkájoknak ! S az előre megváltott ticketek boldog tulajdonosai férfiak és nők igyekeztek minél szebb rendben helyet foglalni a megtérített asztalok mellett, hol a meleg ételig is volt mit enni s mit inni, mivel csupa szem és fül volt a figyelmes rendezőség. Kik is ünnepeltek ? A daytoni magyarság, vagy jobban néven nevelve az itteni négy magyar egylet: a daytoni I. Magyar Betegs. a Jézus szent neve róm. kath. a Szt. Imre herczeg ifjúsági és a nagy Washington Gry. Bs. Egylet tagjai és pedig a közvacsora tiszta hasznát jótékony czélra szánták: legyen egyik fele a ref. egyházé, a másik a róm. kath. hitközségé, vagyis mivel még az ö lelkészök nem érkezett körünkbe, bankba lesz téve ez az adomány is a többihez. A rendező bizottság díszei nöke : J. D. Moskevitz, a daytoni magyarok barátja, pártfogója, majd azt Írtam, hogy vajdája (nem akartam sérteni ezzel senkit,) elnök Spisák János kereskedő, toast master Pohl János, a ref. egyház részéről pedig csak a két gondnokot említem fel, mint mindeneseket, A. Hörcsik János és B. Hör- osik J ános. A 28 tagú rendező bizottságot hely kímélésből nem sorolhatom fel. Hogy nem hiában fáradtak, fényesen mutatta az, hogy a 350 terítéken felül is sok vendéget kellett kiszolgálni. Jó helyi ismeret indította a bízott'
