Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-08 / 10. szám
— bl3 — Mikor a harcznak vége lett: besorozták osztráknak öt is közlegényé tették a gyalog hajtották olasz orazgba. Adtak rá komisz ruhát, de olyan rongyosat, piszkosat, hogy igazi osztráknak nézhette mindenki. Sebaj. Neki jó tedve volt örökké Lelkes barátja akadt az útban. Bunán pesti ügyvéd Akit később egyenes termetével, hossza szakállával, tekintélyes komolyságával együtt minden ember ismert és tisztelt Budapesten. Szentirmay mérnökségre. Burián ügyvédségre készült. Pesten már jó ismerősök voltak, Olaszországban ismét ősazej kerültek s gyöngéd barátságaK halálukig tartott. Hogy történt, hegy se történt, Szentirmayt mint besorozott osztrák katonát Florenczbe helyezték. Egy kegyetlen színi mogorva kapitány kezére került. Csakhogy ennek volt egy kegyes szivü vidám kis felesége s két apró porontya. A mint a kis feleség meglátta Szentirmayt: ennek deli termete, mo sulygó ifjú Apolló arcza rögtön szemébe tűnt s nem nyugodott addig, mig öt a mogorva férj oda nem rendelte privát dinernek. Hamis szeme volt a menyecskének. Két nap alatt már mindent kinézett e privátdinerböL Azt is, hogy magyar fiú ; azt is, hogy miveit fiú; azt is, hogy jókedvű fiú ; azt is, hogy tiszt volt, hogy kitünően tud rajzolni, gyönyörű hangon tud énekelni s hogy egyáltalán nem arra való, hogy csizmát tisztítson, szobát söpörjön piaczra járjon, a konyhára fát, vizet hordjon s a menyecske kutyáját sétáltassa s két kis porontyát mulattassa. Holló ! Álljunk meg egy kissé. Talán mégis arra való, hogy a kér kis poronytyot mulattassa s azon kívül a menyecskét rajzolni és daiolni tanítsa. De nagyon is arra való! Nehány hét múlva Szentirmay katona ruhában járt ugyan, de se privátdiner nem volt, se a katonai gyakorlatokra menni s mindenféle katona munkát vágezni kötsles nem volt. E helyett mulatatta a két kis poronytyot s tanította a menyecskét. De nem ingyen. Hanem bizonyosan azt mondta a két kis porontynak : — 316 Mikor szabadulnak, hová valók ? A bécsi kormány nem tudta El se voltak ezek ítélve. Olasz hazafiak voltak s elhozták őket a; Tisza mellé, eldugták őket Szegeden a föld alá, ott haljanak meg, ott rothadjanak el. A magyar kormány egyszerűen haza eresztette őket. • ^ Haza 1 De merre, hogyan ? Útba esett Ausztjia s Ausztriában megint elfogdostak belőlük egy csomót. Elfogták ezt a Bixiot is. ö azonban Udine körűi kísérő* jét leszúrta és megszökött. Szerencsésen eljutott a piemontj király sej egéhez s oda állt be katonának. ,, Még egy átkozot németet megölni s azután meghalni“ : ez volt örökös jelszava. Szentirmaynak sok följegyzése volt Bixio elbeszéléséből. Minő borzalmak pihennek e feljegyzésekben. Ez is úgy ragaszkodott Szentirmayhoz. De nem sokáig ragaszkodhatott. Szentirmaynak szegény szülei pénzt kaptak a veszprémi káptalantól, hogy fiukat kiválthassák a katonaságból. Ötszáz forintot kaptak s ezen kiváltották. Haza jött, mérnök lett. Baranyában tagositott harmincz falut, fölmérte Veszprémet. Megnősült, rokona és egyik főigazgatója lett János püspöknek s tervezte János püspök nönevelö- intézeteit. Lángeszű és jókedvű ember volt mindig, szerette mindenki s költő s jeles iró lett volna, ha gazdag ember nem lett volna. Kinevette, utálta, lenézte a pünzt. Honvéd korában, olasz országi baka korában csaK ugv bessülte, mint diák korábau. Akkor pedig becsülni nem tanulta meg; szegény fia volt, soha sem volt pénze megbecsülni való. Mérnök korában pajtásai közt osztotta föl busás keresetét. Veszprém városa még ma is adós neki több ezer forinttal. Szülővárosa : hát csak elengedte neki. S mikor már nagy ur lett, négy lovon járt, kastélyban lakott, száz szófogadója volt, százezrekben turkált: hosszú útra, betekig tartó uradalmi körútra akkor se vitt magával többet öt forintnál, tiz forintnál. Röstelte, hogy öt azért becsüljék, mert nagy uraak tartják, — 320 — szölővesezöt, elevenen kellett volna feldarabolni s egy darabját minden szölövidéken ijesztő például karóra huzni. S ezt cselekedni mindenkivel, a ki példáját követte. Volt nekünk negyven-ötven fajta kitűnő magyar sz ölönk ifagyar talajban, magyar napfényben, magyar levegőben valami istenáldotta za,.matossá fejlődött fajták ezek. A hogy búzánknak, cseresznyénknek, sárga és őszi baraczkunknak, sőt még gesztenyénknek sincs párja a világon, úgy nincs szőlőnknek se. A magyar gyümölcs sok fajtája fölötte áll a földkerekség minden gyümölcsének. Az erdélyi som és hegyaljai fúr mint, az érmelléki bakator, az egri kadarka, a budai mézes, a somlyai rakszölő, a balatonmelléki juhfarku, bajor és tulipiros föl nem található sehol. Illatos szőlőinkről nem is beszélek. Hol van ezek párja ? Mért kellet ezeket a vizenyösizü francia,spanyol, olasz és rajnaikkal fölcserélni? Azért, hogy behozzák a szölöférget, a szölöpenészt, a szőlőnek minden fehér és fekete, minden földalatti földfeletti betegségét. Ebéd alatt e kérdésről elmélkedtünk. Badacsony, Szentgyörgy és Somlyó a szőlőhegyek mintája. Isten, mielőtt ezeket megalkotta, előbb a szobrászati tanfolyamokat elvégezte. Isteni lángelméje volt hozzá. S mikor ezt a hosszú gyakorlattal megedzette : akkor készité e hegyeket. Mindegyik tökéletes szobormű. És egyuttal élő lény. Szerelmes, büszke és barátságos. Büszkeségét termetében, barátságát déli melegében, szerelmét borábau érezi és nyújtja. Azt mondják : ki kell zsákmányolni a talajt, sok bort kell termeszteni, a mennyiségre kell törekedni. Azt mondják : sok franczia szőlőnek holdja négy-ötszáz akót, sőt többet is terem évente. Nem ellenzem. Elfogadom. , De nem mindenütt. A tűzhányó hegyek bazalt oldalain a bérezek sziklás meredekjein sohase teremhet sok bor. S mig lesz ur és gazdag ember ez országban : kellene lenni sehol másutt- 317 — Szívesen adakozott minden felé. Erre kölcsön kérte a pénzt uton-utfélen paptól, zsidótól, kasznártól, kocsmarostól,' bérlőtől. jó baráttól. Titkárjának jegyzéket kellétt vezetni » hazulról kinek-kinek megküldeni á kölcsönpénzt, ö volt tehát a mi házigazdánk. 0 rendelte oda a part' ra a kocsikat s ö vitetett föl bennünket János püspök vií Iájába. Gyulai Pál úrral ő ült egy kocsiban. János püspök villája ott feküdt Badacsony déli vállán a legszebb ponton. Emeletes fölház kényelmes szobákkal Ablakaiból napkeletre, napnyugatra, s déli irányban a végtelenig látni. Mögötte észak felé a hegy zárja el a látást. Ott van az Omlás, a Tornyok, a Gyapjú zsákok s tetejükön a kereszt. Valamennyi kősziklából. Mindegyikünk megkapta a maga szobáját s egyúttal a sürgető meghívást az ebédhez. Szentirinay az első pillanatra észre vette, hogy piperézkedö ember nincs közöttünk. Egyiknek sincs kipödrött bajusza s bodoritott haja. Egyiknek sincs se fekete, se fehér keztyüje. Egyiknek sincs fényes hüvely se fején, se lábán. Szóval: irók, tanárok, szerkesztők, tudósok vagyunk mind. Már olyanok, a milyenek. Finom tapintattal rendezte be állapotunkat. Ügyelt arra, hogy mindenféle inas, komornyik, huszár, vadász ne lábatlankodjék körülöttünk. A szolgálatot szobában és asztalnál az öreg Túli és Tuliné végezte valami csitri falusi lány segítségével. Hadd lássák ám az urak, hogy otthon vaunak. Nevezetes ember volt ez a Túli. Valami házfelügyelő vagy vinczellérféle. Közönséges paraszt egyik szomszéd faluból. Szentirmaynak régi felszolgáló embere. Minden nap borotválkozva s tistán öltözve. Kevés szavú, komoly tekintetű, lassú és ünnepélyes mozgású maga is, felesége is. János püspököt csak egyszer látta. Azon kivül a legnagyobb ur csak tekintetes volt előtte] Nagyságosat, méltóságosat, kegyelmeset nem ismert. De felségest se. Pár évvel előttünk ott járt József föherczeg a föherr Ä’V.NF1-;.
